Globális vízválság jöhet Áder János szerint

Alig néhány évtized maradt a világot fenyegető vízválság megelőzésére – mondta szerdán Londonban Áder János.

A köztársasági elnök a Financial Times című londoni gazdasági napilap által szervezett nemzetközi vízügyi konferencia – FT Water Summit – szakértőkből és iparági képviselőkből álló közönsége előtt elmondott megnyitó beszédében a Világbank és a Víz Világtanács becsléseit idézve kijelentette: legfeljebb 20 év van a globális vízválság megelőzésére, és ehhez évi 600 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség.

Az államfő idézte egy holland egyetem nemrégiben összeállított elemzését, amely szerint a világ népességének kétharmada – négymilliárd ember – évente legalább egy hónapig valamilyen mértékű vízhiányban szenved, 1,8 milliárd ember olyan helyen él, ahol az év felében vízhiány van, és 500 millióan élnek olyan térségekben, ahol a vízfogyasztás a kétszerese annak, amennyit a természet pótolni tud.

A Szahel övezetben az elmúlt tíz évben több mint 100 millióval 471 millióra nőtt a lakosság, és várhatóan 2050-re megduplázódik. Ugyanakkor egyre kevesebb eső esik a térségben, a föld minősége egyre romlik, a betakarított termény mennyisége már most is stagnál – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Áder János szerint nem jobb a helyzet Indiában, Bangladesben és Afganisztánban sem, pedig ezekben az országokban ma már több mint 1 milliárd ember él.

Egy ENSZ-tanulmány szerint csak a termőföld-degradáció miatt a következő tíz évben 50 millió ember hagyja el lakóhelyét. Egy másik tanulmány szerint 2030-ig akár 700 millió ember vándorolhat el lakóhelyéről a vízhiány miatt.

„Ha ezeknek a prognózisoknak csak a fele, negyede igaz, akkor is azt mondhatjuk, hogy az emberi faj megjelenése óta ilyen kihívással az emberiség még nem nézett szembe” – mondta a Financial Times londoni konferenciáján Áder János.

Kiemelte: a kórházi ágyak felén már ma is olyan betegeket gyógyítanak, akik fertőzött víz okozta betegségekben szenvednek.

Áder János szerint a fejlődő világban a szennyvíz 90 százaléka tisztítatlanul ömlik a folyókba, tengerekbe. A folyókból, tengerekből származó halak ma minden hetedik ember számára az első számú fehérjeforrást jelentik, a fejlődő világ számos folyójából azonban minden élet eltűnt, és a folyók jelentős részét műanyag szemét borítja. „Ha a műanyagszennyezést így folytatjuk tovább, akkor

2050-re az óceánokban és a tengerekben több műanyag szemét lesz, mint hal”

– mondta előadásában az államfő.

A köztársasági elnök szerint a tudományos kutatások és a technológiai fejlesztések területén a vízszektor messze lemaradt olyan területektől, mint az informatika, a távközlés, a gyógyászat, a közlekedés vagy az energetika.

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője a londoni rendezvényen elmondta: a vállalatoknak erőteljesen integrált szemléletet kell elsajátítaniuk, amelyben a vízgazdálkodás szorosan összefügg a gazdasággal, a szociális kérdésekkel, az élelmiszer- és a klímabiztonsággal, a technológiával és az infrastruktúra-fejlesztéssel. „Rohanunk egy vízválság felé, a világnak rendkívüli körülmények között kell rendkívüli politikai megoldásokban gondolkodnia” – hangsúlyozta Kőrösi Csaba.

Hozzátette: a következő 35 évben több városi vízügyi infrastruktúrát kell megépíteni, mint amennyi az elmúlt kétezer évben összesen épült, különös tekintettel arra, hogy jelenleg 1,8 milliárd ember iszik szennyezett vizet.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »