Globális szerepvállalásra készül a kínai hadsereg

Szolgálatba állították Kína első hazai gyártású katonai teherszállító repülőgépét. Az ország védelmi minisztere ezt döntő lépésnek nevezte. Ők is mindenhol ott akarnak lenni.

200 tonna a felszálló tömege annak a hatalmas teherszállító repülőgépnek, amelyet szerdán hivatalosan is átadtak a Kínai Népi Felszabadító Hadseregnek Csengdu városában – közölte a CNN. A kínai állami médiából már korábban is ismerhetők voltak az Y-20 nevű gép főbb paraméterei, amit négy hajtóművel terveztek.

Eszerint az Y-20-as 66 tonna hasznos terhet tud elszállítani, amely 5200 km hatótávolság felett 51 tonnára csökken. Légi utántöltési képességre utaló jeleket egyelőre nem lehetett felfedezni a korábbi prototípusokon – írta JETfly.hu. A mostani fejlesztés azonban csak része a kínai haderő modernizációs programjának, amelybe beletartozik a repülőgép-hordozók, a műholdromboló rakéták és a lopakodók fejlesztése is.

Egyre magabiztosabbak

A „duci lánynak” becézett repülőgép – melyet természetesen a méretei miatt neveznek így – szolgálatba állítása egybeesik azzal, hogy Kína haditengerészeti bázist létesít Dzsibutiban, amely a Vörös-tengert és az Indiai-óceánt összekötő tengerszoros mentén, vagyis stratégiai fontosságú területen helyezkedik el.

Az Y-20-ast egyébként gyakran hasonlítják az amerikai Boeing C–17-es nehéz teherszállító repülőgéphez, amellyel – ahogy a CNN idevágó cikke fogalmaz – az elmúlt két évtizedben szállították világszerte az amerikai csapatokat a rakományaikkal. A kínaiak ezúttal komolyan vették a versenyt: a hírek szerint orosz mérnökök is részt vettek a „duci lány” megtervezésében.

A repülőgép önmagában persze nem fogja a kínai fegyveres erőket az amerikaival egyenrangúvá tenni, ám jól jelzi azt a törekvést, hogy Peking a jövőben a világ távoli pontjain is képes legyen gyorsan katonai jelenlétet kialakítani a kínai érdekek védelmében. Különösen az afrikai kontinensen érzékelhető olyan törekvés, hogy egyes, ásványkincsekben gazdag országokat Kína befektetésekkel kösse gazdaságához, amelyekben üzleti érdekeltségeinek biztonságát olykor már korábban is szavatolták kínai fegyveresek, tavaly novemberben Peking bejelentette: Dzsibutiban állandó haditengerészeti támaszpontot hoz létre.

Egyébiránt az Egyesült Államok is ebben az országban tartja fenn egyetlen állandó katonai támaszpontját, amelyet elsősorban terroristaellenes műveletek indítására használ. Kína azonban igen intenzíven fektetett be az elmúlt években Dzsibutiban, sok száz millió dollárt költött az ország elégtelen méretű kikötőjének fejlesztésére, vasutat épített az etióp főváros, Addis Ababa és Dzsibuti fővárosa között.

Dzsibutiból Kína ellenőrizni tudja az Arab-félszigetről országába irányuló olajkereskedelmi útvonalakat, és az első olyan kínai támaszpont lesz külföldön, amely már egyértelműen az új kínai haditengerészeti stratégia megvalósítását tartja szem előtt, amelynek célja, hogy Kína globális tengeri hatalommá váljon.

Napjainkban Washington és Kína szomszédai pedig egyre gyanakvóbban nézik, hogy az ázsiai óriás egyre magabiztosabbá válik a Dél-kínai tengeren és más területi vitákban. Ismert: Kína védelempolitikájának kulcseleme a Dél-kínai-tengeren található és sajátjaként deklarált Spratly-szigetek védelme. Az egyes földrajzi területek hovatartozásáról szóló vita azonban nem új keletű, a csendes-óceáni szféra érintett államai között (Kína, Vietnam, Fülöp-szigetek, Malajzia, Tajvan) már a hetvenes-nyolcvanas évek óta tart a harc.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »