Gigaberuházás: Orbáni útra lépett Ficó

Gigaberuházás: Orbáni útra lépett Ficó

Egyes becslések szerint a hatvanmillió eurót is meghaladhatja a pozsonyi vár felújításának és új funkciókkal való bővítésének költsége. A munkálatok idestova kilencedik éve tartanak, és már biztos, hogy nem fejeződnek be Szlovákia nyár közepén kezdődő soros uniós elnökségére. A régészeti feltárással, garázsépítéssel teljes átalakítást több fordulóban is botrányok kísérték.

Szlovákia július elsején kezdődő uniós elnöksége vonatkozásában a több mint 1100 évre visszatekintő pozsonyi vár majdnem ugyanolyan sorsra jut, mint a mindössze tíz kilométerre található oroszvári Lónyay-kastély. Azért csak majdnem, mert míg a hányatott sorsú főúri lak a korábbi tervekkel ellentétben egyáltalán nem adhat otthont uniós fogadásoknak és egyéb találkozóknak, úgy a Duna fölött magasodó erősséget legalább elkezdték felújítani, és reprezentatív terek nyíltak a falakon belül. A 2008-ban kezdődött munka még korántsem ért véget, mert a Mária Terézia korában teljes pompájában tündöklő hatalmas várkertet és a Habsburg korabeli fedett lovarda pontos mását már biztos, hogy nem sikerül kivitelezni, mivel csak most hirdettek győztest azt ezt célzó tenderen.

Osztrák, magyar és szlovák kultúra

A Pozsony ékkövének számító történelmi épületegyüttes határozottan jó állapotban vészelte át a huszadik századot, de olyan fejlesztések, mint statikai megerősítés, gépészeti felújítás, gombamentesítés, csapadékelvezetés, már több évtizede várattak magukra. Ezért döntött amellett még az első Fico-kormány 2007-ben, hogy kívül-belül újjávarázsolják az osztrák, magyar és szlovák kultúrának egyaránt fontos helyszínt, de akkor még csak négy évig tartó munkálatokkal számoltak. Az állami tender megnyerésével a kivitelezésre a Váhostav építőipari vállalat kapott megbízást. Elsőként maga a vár újult meg, valamint eddig nem létező kisebb kiszolgálóépületek emelkedtek a nyugati oldalon. Befejeződött annak a 222 autót befogadó mélygarázsnak a kialakítása is, amelyet a várral szemközt a parlamentben ülő képviselők használhatnak. Sokan már azt is kifogásolták, hogy miért kell kétszáznál is több föld alatti helyet biztosítani nekik, amikor csupán 150 honatya ül a törvényhozásban. Ám az igazi felháborodás akkor következett, amikor kiderült, hogy egyedülálló római kori régészeti leletek, falmaradványok vannak a várhegy gyomrában. Egy 16 méteres falszakasz éppen a garázs „útjában állt”, a földmunkák megkezdésekor még osztrák régészek is tiltakoztak a történelmi emlékek megbolygatása, a szakszerű feltárásra fordított, szerintük elégtelen anyagi források miatt. A garázs megépítése eredetileg 21 millió eurót emésztett volna fel, de a civilek megmozdulása ahhoz vezetett, hogy a kormánynak tavaly két részletben egy ötmillió eurós tőkeinjekciót kellett adni műemlékvédelmi célokra. A Váhostav megbízását még Pavol Paska volt parlamenti elnök szignálta.

Egy cég, amely nem tud veszteni

A Váhostav olyan autópálya-szakaszokat is épített, amelyeknél a tenderek elnyerése érdekében jóval a költségek alá ment. Ám az óriáscég Robert Fico kormányzása alatt nem tud veszíteni, bár tavaly tavasszal hatalmas botrányt kavart, hogy több millió eurós tartozást halmozott fel, mert a több száz alvállalkozónak nem tudott időben fizetni. A kormányzat az ellenzék heves kritikája ellenére az adósság átvállalásáról döntött, de csak egy, a kereskedelmi bankokat érintő egyszeri speciális adó kivetésével tudta mindezt rendezni. Azóta az állam a többségi Váhostav-részvényes. A céghez a szövevényes tulajdonosi struktúra ellenére főként a Bahamákon magának luxusnyaralót építtető Juraj Siroky neve köthető, akit a Smer mecénásaként és Szlovákia leggazdagabb embereként ismer a közvélemény. A nagyvállalat alá tartozó cégek csak a második Fico-kormány három éve alatt 640 millió euró értékű állami megrendeléshez jutottak. A Váhostav az autópálya-botrány ellenére is nyerésben van, ezúttal a Pozsonyt elkerülő körgyűrű építésében vehet részt egy spanyol konzorcium társvállalkozásaként.

Paska egyébként 2014 végén a közvélemény nyomása miatt lemondásra kényszerült, mert azzal vádolták, hogy korrupt és baráti körét érdemtelen előnyökhöz juttatja. A vitát akkor úgy sikerült nyugvópontra helyezni, hogy a római kori falat végül nem bántották, és a régészetileg fontos emlékek tíz százalékát visszatemették.

A vár körüli terület ma még mindig tereprendezések helyszíne, és csak most következik a barokk várkert, valamint a téli lovarda újjáépítése. De még közvetlenül a lovarda padlója alatt is találtak régészeti emlékeket, amelyeket felvonható padlóval kell hozzáférhetővé tenni, így egyre csak nőnek a költségek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 01.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »