Georg Spöttle a toleranciáról

Éppen egy jót „veszekszünk” egy kedves Németországban élő hölggyel a befogadásról, a migránsok viselkedéséről és a terrorizmusról. Ő más álláspontot képvisel, mint én, de ezzel nincs is baj, sőt egy konstruktív vita áll ellen az elfogultságnak, elvakultságnak és a radikalizmusnak.

Levelező partnerem azt írta, ő a toleranciát pont Németországban tanulta meg. Ezt el is hiszem, mert látható, mind a politikában, mind az átlagemberek gondolkodásában, hogy egy toleráns nemzet vagyunk.

Tolerancia… hmmm… valóban egy olyan pozitív fogalom? Tolerálom a haverom viselkedését, pedig néha nagyon hülye…, tolerálom, hogy fogdos a főnököm, ha nem tenném, kirúgna… tolerálom, hogy a migránsok jó része nem akar integrálódni és nem tanulja meg a nyelvet…

Szóval inkább elviselem, de nem szeretem. Legalább is a saját értelmezésem szerint. Más elfogadni, szeretni, befogadni, mert jó nekem/nekünk és más „csak” tolerálni, hiszen abban van valami muszáj és az már nem jó. Persze bizonyos fokú tolerancia szükséges, hacsak nem vagyunk komplett szociópaták.

Viszont ha már tolerancia, akkor az legyen kétirányú. Miért kell nekünk tolerálni (mein Gott ezt a szót még életemben nem írtam le ennyiszer), hogy akiket mi befogadunk, és az adónkból eltartunk, azok ellenünk fordulnak? Miért toleráljuk pl. a libanoni maffiát, akik komplett a kezükben tartják Berlin drogforgalmát. Valamikor ők is menekültként érkeztek, amikor Libanonban polgárháború dúlt.

Miért kell tolerálni a bűnözés folyamatosan növekvő mértékét és a demográfiai eltolódást (ezt most a következő évtizedekre vetítem előre).

Nem a már köztünk élő, integrálódott bevándorlókkal van a baj, nem is a kultúránkat és életünket színesebbé tévő, más, hozott kultúrákkal, vallásokkal, hanem az agresszív, minket és törvényeinket semmibe vevő embertömegekkel. Nem akarom tolerálni, hogy egy 85 éves pap bácsinak levágják a fejét, vagy hogy a fesztiválokon valaki felrobbantsa magát szórakozó fiatalok között. Nem értem mi ezzel a baj?

Miért náciznak le valakit, csak mert hazafi? Miért nem lehet elítélni a bűnözést és a terrorizmust anélkül, hogy kirekesztőnek és intoleránsnak neveznének? Miért kellene elfogadnom, hogy vannak „no go” övezetek Berlinben, Hamburgban, Frankfurtban, ahova mi rendőrök is csak nyolcasával mehetünk be?

Én magyar, német és dán gyökerekkel rendelkezem. Én Budapestet, Koppenhágát, Berlint a saját, európai kultúrája és az ott élő emberek miatt szeretem, és nem akarom, hogy az iszlamizáció és közel-keletiek milliói még jobban megváltoztassa kultúránkat.Nincs bajom az Iszlámmal, Hindu vallással, a Woodoo-val,… Azért is járom a világot, mert nagyon nyitott vagyok más kultúrák felé, szinte minden pénzem repülőjegyre költöm.Hazajönni viszont úgy szeretek, hogy a saját, békés kultúrkörömbe érkezem, ahol nem kell állandóan magam mögé pillantanom vagy félteni szeretteim életét, ha pl. egy koncertre mennek.Szeretném, ha nekem a haza az biztonságot, politikai kiegyensúlyozottságot és rendet biztosítana.

Ha valaki pedig a hazámba jön, mert itt szeretne élni az ne tolerálja a kultúránkat, hanem szeresse, értékelje és tegyen hozzá értékeket legjobb képességei szerint. Ne elvárjon, hanem nyújtson, ne követeljen, hanem kérjen. Én akkor nem tolerálni, hanem kedvelni vagy akár szeretni is fogom.

Forrás: Georg Spöttle idővonala

 


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »