Gázolásos merénylet a francia Riviérán

Gázolásos merénylet a francia Riviérán

A terrortámadások egy nem ismeretlen, de szokatlan módszerével szembesültek a július 14-i francia nemzeti ünnep alkalmából rendezett tűzijátékra kilátogatók Nizzában: egy tunéziai származású férfi belehajtott a tömegbe a tengerparti sétányon, legalább 84 embert, köztük külföldieket gázolt halálra. A szélsőségesek erőszakos akcióihoz lassanként hozzáedződő nyugati közvéleményt is sokkolta a támadás, mert újfent arra világított rá, hogy az egyre szigorodó biztonsági intézkedések ellenére mindig akad egy újabb, kivédhetetlen módszer. A támadásnak egy magyar sérültje is van.

A nizzai terrortámadás mintegy ötven sérültje még az életéért küzd – közölte Francois Hollande elnök a dél-franciaországi város kórházában tett látogatása után. A csütörtök késő esti merénylet halálos áldozatai között legalább tíz gyermek is van, a helyszíni képeken elejtett játék babák és elhagyott babakocsik is láthatóak. Hollande további merényletekre figyelmeztette a franciákat, valamint arra, hogy a szélsőséges csoportok elleni küzdelem hosszú ideig tart, mert e csoportok további támadásokat próbálnak majd elkövetni „a nyugati értékek ellen”. Hollande tegnap háromnapos nemzeti gyászt hirdetett, de az épületeken már korábban félárbocra eresztették a lobogókat.

Egyelőre egy terrorszervezet sem adta nevét a 84 ember életét kioltó támadáshoz, a támadó motivációjára származása és az utal, hogy állítólag Allah Akbar!-t kiáltott, miközben áthajtott az embereken.

A külföldi áldozatokról annyit tudni, hogy akár húsz belga, két amerikai, egy-egy orosz, ukrán és örmény is lehet az áldozatok között. A Külügyminisztérium közölte, magyar halottról nem tud, de értesülései szerint a sérültek között van egy magyar nő is.

A francia hatóságok egy 31 éves tunéziai születésű férfi személyében azonosították a terrorcselekmény elkövetőjét. Mohamed La-houaiej Bouhlelt korábban többek között lopásért, fegyveres bűncselekményért és családon belüli erőszakért ítélték el, de terrorgyanú miatt nem tartották számon a hatóságok. Sofőrként dolgozott, nemrég szerzett engedélyt nehézgépjármű vezetésére. A szomszédjai „magányos, csendes” emberként írták le. Nem nézett ki mélyen vallásosnak, gyakran járt rövid nadrágban, szeretett táncolni, és szerette a nőket. Úgy tudták, hogy válófélben volt Tunéziában élő feleségétől, emiatt utóbb depresszióban szenvedett, és időnként eléggé agresszívan viselkedett. Tudomásuk szerint állandóan anyagi gondjai voltak.

„Teljes volt a káosz”

A támadásról megdöbbentő részletek kerültek nyilvánosságra: eszerint a gépjárműforgalom előtt le volt zárva a nizzai gázolásos terrortámadás helyszíne, a Promenade des Anglais sétány, a biztonsági szolgálat mégis beengedte a teherautót, a merénylő ugyanis azt állította, hogy jégkrémet szállít. – Egy motoros megpróbálta megállítani a tömegbe hajtó teherautót, kinyitva a vezetőfülke ajtaját, ám a jármű alá került – mondta el Richard Gutjahr német újságíró, aki szemtanúja volt a jelenetnek. „Teljes volt a káosz, az emberek üvöltöztek – mondta Robert Holloway újságíró, aki részt vett az ünnepségen. – Áldozatokat és roncsokat láttunk mindenütt” – mesélte. Csodás megmenekülésről is érkezett hír: épségben találta meg a merénylet okozta pánikban elveszített nyolc hónapos kisbabáját egy család a Facebookon közzétett és több ezrek által megosztott felhívásnak köszönhetően. Egy fiatal nő megtalálta és hazavitte magával a gyereket, ezután belépett a Facebookra, és megtalálta a baba fényképét. Azonnal kapcsolatba lépett a szülőkkel, akik megsérültek a merényletben.

„Magányos farkas” volt a támadó

Inkább „magányos farkas” volt az elkövető, egy profi terroristasejt nem hagy hátra olyan nyomokat, mint amilyeneket a házkutatásnál és a teherautóban megtaláltak – fogalmazott Feledy Botond politikai szakértő, akinek vélekedése szerint a rendkívüli helyzet fenntartása első számú politikai vitatémává fog előlépni a jövőre esedékes elnökválasztás kampányában. Mint mondta, sajnálatos módon félévente történnek merényletek Franciaországban, ezért is tarthatatlan a most további három hónapra meghosszabbított rendkívüli állapot. A megoldás ezért az lehet, hogy a titkosszolgálat törvényi és eljárásjogi hatásköreit szélesítik, ilyen módon „kompenzálva” a rendkívüli helyzetben elérhető jogosultságokat. Emellett növelni kell a titkosszolgálati ügynökök számát is; persze nem lehet ezer arabul beszélő ügynököt az utcára küldeni egy hónap alatt, mutatott rá az intézkedés kihívásaira a szakértő. Feledy Botond megjegyezte, éppen az ilyen merényletnek az elkövetését tartotta legvalószínűbbnek a francia belső elhárítás vezetője a közelmúltban.

Ami a merénylet további politikai szálait illeti, Soós Eszter elemző arra mutatott rá: annak ellenére, hogy fél éve rendkívüli állapot van, a nemzeti ünnepen majdnem annyi embert ölt meg egy terrorista, amennyit novemberben gyilkoltak meg a Bataclan-támadás estéjén. És pont ezt lesz nehéz a politikai vezetőknek megmagyarázni, még akkor is, ha folyamatosan azt mondogatja a kormány, hogy százszázalékos biztonság nem létezik, és lesznek újabb és újabb támadások. Hollande-dal könnyen megeshet, hogy nem a munka törvénykönyve reformja üt rajta igazán nagyot, hanem ezért a támadásért kell viselnie a politikai felelősséget. Mert a politikai retorikában Nizza lehet az „ezt már meg kellett volna tudni előzni” támadás – tette hozzá a szakértő.

Reagáltak a magyar szervek is: a külügy a terrortámadás miatt óvatosságra intette a Franciaországba induló magyar állampolgárokat. A mobilcégek a merényletet követő órákra legfeljebb bruttó tízezer forintot jóváír a Franciaországban roamingoló ügyfeleinek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 16.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »