Gátat vetnek a további vitáknak a Római-parton

Gátat vetnek a további vitáknak a Római-parton

Tényleg lebetonozzák a Római-partot? Lehetne-e kerítésvonalban az árvízi védmű? Tényleg tele van szabályellenesen, a Duna földrajzi értelemben vett medrébe épült házakkal? Kire hallgat Tarlós István, és mit kínál a Duna partjára építendő mobilgátért cserébe? A főpolgármester szavait nem válogatva sorozza politikai ellenfeleit a most induló beruházás kapcsán, de ha indokoltnak látja, a kormánypártiak is megkapják a magukét. Tarlós pénteken jelentette be: novemberben munkagépek veszik birtokba a Duna jobb partját. Római-parti vitatkozástörténet az eltűrt jeges áraktól a munkagépekig.

Bár széles körben elterjedt az az állítás, hogy a Római-part tele van engedély nélkül, ár- vagy hullámtérbe épített házakkal, ez azért koránt sincs pontosan így. Az „ezer éve” lakott területen egészen a közelmúlt évtizedéiig nem volt tilos építkezni, a lakók sokáig el is fogadták, hogy otthonukat pár évente elönti a víz és a jég. 1941-re azonban annyira benépesült ez a kedvelt dunai paradicsom, hogy az ekkor érkező jeges árvíz ellen már nem maradt semmi, csak a kiköltözés, ami az itteniektől egészen Csillaghegyig mindenkit érintett. 1953-ra lett kész az első nyúlgát a Dunához legközelebb eső közlekedési tengely, a mai Királyok útja – Nánási út mentén. A mérséklődő szocializmus időszakában buja vízisport élet bontakozott ki, szórakozóhelyek jellemzően csak a rendszerváltozás után telepedtek meg itt, igaz, ekkor már nem lehetett ide lakóépületet felhúzni.

Mivel rendes és tartós gátat a rendszerváltozás után sem épített senki a budapesti Duna utolsóként szűznek tetsző, árvízvédtelen szakaszára – Demszky Gábor is csak ígérgette, és nem létező terveket lobogtatott az ottaniak megnyugtatására –, az ezredforduló vízisport-barát, szórakozóhely-ellenes tüntetései után is még éveket kellett arra várni, hogy valakinek eszébe jusson természetvédelmi megfontolásból tüntetni – világos, hiszen gátépítési terv sem volt.

Tarlós még helyi vezetőként 130 centit viselt el

Hogy parti védműnek lennie kell, arról Tarlós István még óbudai polgármester korában beszélt elsőként hivatalosan, megnevezve az uniós financiális hátteret is. A védrendszer mellett akkor szennyvízelvezetést, kerékpárutakat és 30 hektárnyi rekreációs zónát ígért a Rómaira. A gát a korabeli elgondolás szerint 130 centi magas lett volna, hogy „még élvezhető legyen a Duna-part”. Hogy valamit azonnal csinálni kell, az üdülőövezet 2006-os víz alá kerülése is megmutatta. Ekkora már ugyanis, üdülőövezet ide, üdülőövezet oda, az is nyilvánvalóvá vált, hogy a régi állami üdülőtelepek romjain lakóparkok és lakóházak emelkednek ki a földből, amelyek tulajdonosai, hiába ők választották a kockázatosabb árteret, igényt tartanának a védelemre.

Árvíz a Római parton 2006-ban Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet

2006-ban a parti részt még feladta a védekezésben illetékes főváros, a nyúlgát vonalát erősítették csak a Királyok útjánál. 2009-re aztán végre-valahára elkészült négy változat a gátépítésre, ami alaposan felkorbácsolta a civilek érdeklődését: a helyi vállalkozókkal karöltve akkor azt a változatot támogatták leghangosabban a Római Partért Egyesület néven szerepelt csoport, ami a part feltöltését célozta egy azon építendő nyári mobilgáttal.

Az LMP harca

2011-ben azt követően tolult az országos politika fókuszába a Római, hogy az LMP parlamentbe és a fővárosi közgyűlésbe is bekerült. A párt nyíltan felvette a harcot a parti gát ellen, mondván, súlyos természetkárosító hatása lenne. Akkor a terület érintetlenségére és varázsosságára hivatkoztak, és elővették azt a régi érvelőkártyát is, hogy szabálytalanul épült megannyi létesítmény a Királyok útja vonalától a Dunáig. A párt azt is képviselte, hogy az ártéren elhelyezkedő házak tulajdonosai saját erőforrásaikkal szálljanak be árvízi védelmükbe, ha mégis megépül a parti mobilgát.

A főváros ez év júniusában szánta el magát a mobilgát építésére, 3,1 kilométer hosszan. Az LMP ekkor új szempontot hozott: legyen a védrendszer a parthoz legközelebbi ingatlanok kerítésvonalában, de ebbe a kormánypárti testületi többség nem ment bele, mondván, számtalan jogvita övezi a Római-parton, hogy hol vannak a valóságos telekhatárok. Néhány hónap múlva Óbuda vezetése biztosította be, hogy egy leendő gátépítés után sem lehet lakóövezet a Római – igaz, azt a mai napig nem lehet megtiltani senkinek, hogy életvitelszerűen használja itteni, az árvíznek közvetlenül kitett „üdülőjét”.

Tarlós a PM-re tolta volna a felelősséget

Kínos baki a tiltakozó plakáton

Az újabb ellenzéki kritikákat György István és Szeneczey Balázs, Tarlós helyettesei elégelték meg legközelebb, akik 2013. február 20-án közleményben szögezték le: „a valóság az, hogy az árvízvédelmi mű megépítésével a part jelenlegi arculatát megőrizve, állapotát fejlesztve és a budapestiek által kedvelt funkciókat megtartva, a fővárosi önkormányzat egy régi adósságot törleszt”. A főpolgármester-helyettesek szándékosan félrevezetőnek nevezték a PM akkori petícióján szereplő fotót is, amely a Rozgonyi Piroska utca vonalában lévő fákat ábrázolja, miközben a Római-part azon szakaszán a védmű nyomvonala a parti sétány nyugati oldalán, tehát a telekhatárok közelében húzódik. „Még véletlenül sem érinti a képen ábrázolt kavicsos fövenyt, így nincs szükség a képen mutatott egyetlen fa kivágására sem”, hangsúlyozták.

Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

Ugyanekkor Tarlós István az MTA és a Műegyetem agytrösztjének véleményét is kikérve kezdeményezte a Római-part átminősítését, hogy kizárólag sport- és rekreációs célú építményeket lehessen itt létesíteni a jövőben. A radikális zöldek érveit „mérhetetlenül gyengéknek” nevezte, a tiltakozókat pedig – ismert stílusában – három csoportra osztotta: „hivatásos gyanakvók, rövid távú politikai haszonszerzők, tájékozatlanok”.

Agyonklórozott a Római

2014 tavaszán aztán környezetvédelmi engedélyt kapott a védmű, de csakhamar kiderült, hogy a mértékadó árvízszint változása (emelkedése) miatt – tehát amilyen magas vízállás ellen védekezni kell – új árvízvédelmi javaslatba kell vágnia a fejszéjét a Fővárosi Önkormányzatnak, amit 2015. január 28-án fogadtak el. Közben Tarlós István számításait keresztülhúzta egy II. kerületi jegyzői határozat, amely megtiltotta római-parti fakivágásokat, számtalan jogi feltétel hiányára hivatkozva. Kritikusai szerint a választások miatt is pihentette a Római-part ügyét a főpolgármester…

Érvek és szájkarate

Tarlós István a parton épülő mobilgáttal kapcsolatban hangoztatja, a fövenyes részhez nem nyúlnak, a halakat, a madarakat és a kagylókat sem fogják bántani, minden egyes fáról pontos felmérés készül, a kivágandók helyett újakat ültetnek, a plázst pedig észak felé meghosszabbítják. A mobilgát helyén árvízmentes időben 4 méter széles sétány húzódik majd. A part menti nyomvonalat támogatja a főváros, Óbuda, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsa is úgy, hogy az a Csillaghegyi-öblözetet, valamint az Aranyhegyi- és Barát-patakok torkolatát is védje. Tarlós tavaly többször élesen kritizálta még párttársát, a radikálisan zöld Illés Zoltán környezetvédelmi exállamtitkárt is a Római kapcsán, egyik alkalommal „indulatosnak, vagdalkozónak, frusztráltnak és ostobának” nevezve.

Heteken belül jön a centiméter pontos nyomvonal

A PM tavaly év végén helyi népszavazást akart kiíratni az ügyben, de nem járt sikerrel. A főváros viszont ekkor már aláírta a tervezői szerződést a Keviterv Akva Kft. és az Utiber konzorciummal, amely az MTA és a BME, valamint a vízügyi főhatóság áldásával a közeli jövőben nyomvonaltervvel fog jelentkezni.

A főpolgármester múlt heti bejelentése alapján idén novemberben valóban elkezdik építeni a védművet, ami két év alatt el is készül 10 milliárd forintnyi uniós támogatással. Az egész bekerülési költség körülbelül 50 milliárd forintba kerülhet, aminek 20-25 százalékára lát most fedezetet Tarlós, igaz, akár Főgáz-részvényeladásból, valamint hitelből is juthat még több tízmilliárd forinthoz a főváros erre a célra. A városatya továbbra sem válogatja meg szavait – vagy éppen pontosan igen –, a mobilgát ellenzőit ultraliberális katasztrófaturistáknak titulálta egy friss rádióinterjúban. Szerinte a projekt leendő eredménye egy szebb és élvezhetőbb part lesz, a fakivágásokat illetően pedig még lehet választani a sok rossz vagy a kevés jó fa kivágása között. A jelenleg reális változat az, hogy 1500 fának annyi.

Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

A teljes beruházással a Római Partért Egyesület által csak nyilvános szennyvíztelepnek nevezett területen csatornahálózat is létesül, ami után már nem fogja minden árvíz 70 hektáron, 55 ezer embert érintve szétteríteni a Római szennyvizét.

Hogy a Tarlós István korábbi ígéreteiben szereplő kerékpárutak, futópályák és sétányok is helyet kapnak-e a kivitelezésben, heteken belül kiderül, mert jönnek a kiviteli tervek.

Fellebbezési időszak: indul!

A Maradjanak FÁK a Rómain Facebook-csoport április 17-ét ezzel a szöveggel kiáltotta ki a Római-part gyásznapjának:

A mai nap a Római-part gyásznapja. A Környezetvédelmi Felügyelőség a nyilvánvalóan jogszabálysértő terv és KHT (környezetvédelmi hatástanulmány – a szerk.) ellenére zöld utat adott a mobilgátnak. Innentől elkezd dőlni a dominó, hamar meglesz a vízjogi és a fakivágási engedély is. Fellebbezni 15 napon belül lehet: potom 675 000 Ft-ért. A Római ügye átlépte a vörös vonalat. Római-part: szerettünk.”


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »