Galló: Gyurcsány „suba alatt” visszavette az MSZP-t

Botka László távozása után újra beindulni látszik a miniszterelnöki jelöltség castingja és öncastingja a baloldalon, de ez egy hosszú folyamat lehet. A Vasárnapi Újság október 8-i adásának idején még nem tudni, hogy ki lesz a baloldalon az a személy, aki az ellenzék közös jelöltjeként indul a 2018-as országgyűlési választásban. Galló Béla politológus szerint a miniszterelnöki pozíció nagyobb politikai-közjogi előkészítést igényel annál, mintsem hogy csak bemondják a mikrofonba, hogy akkor most innentől fogva ő a jelölt. Az MSZP-vel kapcsolatban megjegyezte: szerinte már Gyurcsány Ferenc irányítja a párt szövetségkeresését. A politológus úgy fogalmazott: messze van a balliberális oldal a „Budapest Köztársaság”-projekt sikerétől.

A miniszterelnök a végrehajtó hatalom feje, jelöltté csak az országgyűlési választások után válhat politikai értelemben valaki, amikor az eredmények tükrében a listavezető eldönti, hogy miniszterelnök-jelölt is lesz-e vagy sem – ismertette a politológus a rádióműsorban azt, hogy miért korai még 2017 őszén miniszterelnök-jelöltről beszélnie a baloldali pártoknak.

„Viszonylag normális országokban az ilyen posztokra egy politikus kitermelődik a szocializáció folyamán”, ami azonban egy nyögvenyelős folyamat, hiszen ebben megvan a fokozatosság – fejtette ki Galló Béla azzal kapcsolatban, hogy egyébként hogyan válik valaki miniszterelnök-jelöltté. Hozzátette: nyugati tudós politológusok szerint az sem lenne rossz, ha a miniszterelnök-jelölt a későbbiekben alá tartozó szakterületek közül két-három terület, amihez ért.

Már volt arra példa a politikai nemzetközi történelmében, hogy nagyobb pártok egy kisebb párt listavezetőjében állapodtak meg, ezért nem zárja ki azt Galló, hogy végül az MSZP beáll egy olyan választási együttműködésbe, amelynek Szél Bernadett, az LMP listavezetője lehet későbbiekben a miniszterelnök-jelöltje.

Botka László visszalépést példátlannak tekinti a legújabb kori magyar demokrácia történetében a politológus, aki szerint azonban még előfordulhat az is, hogy végül saját, de nem párton belüli politikussal vágnak neki a hivatalos kampánynak a szocialisták, utalva Lengyel László baloldali közgazdász bejelentésére (ő azt nyilatkozta a napokban, hogy már tudja, ki lesz a szocialisták „miniszterelnök-jelöltje” – a szerk.).

Molnár Gyula, az MSZP elnöke sajtótájékoztatót tart az Országgyűlés Irodaházában 2017. október 2-án, miután Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje Szegeden bejelentette, hogy visszalép a miniszterelnök-jelöltségtől. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Az ő bukásával kapcsolatban Galló Béla megjegyezte: az 1990-es évek végétől az MSZP története a Gyurcsány-kérdés körül forog, erre azóta rárakodott a volt miniszterelnök tényleges kormányzati teljesítménye, ami egy kormányzati kapkodásnak bizonyult szerinte.

Emiatt történhetett, hogy Botka nem kért Gyurcsányból a választók emlékezete miatt, ezt vállalható, és logikus politikai lépésnek tekinti. Azonban szerinte a (Botka) bukásában nagy szerepet játszhatott, hogy vele ellenében sokan az MSZP-ből vele együtt képzelték el a választási összefogást.

Így, hogy Botka már nincs, Galló Béla szerint Gyurcsány Ferenc a „suba alatt” visszavette az MSZP irányítását, és a szocialisták szövetségkeresését már nem ők maguk irányítják – de ilyet soha nem mondana, hiszen „ő annál okosabb politikus”.

Csintalan-akció, MSZP-bonmot

Csintalan Sándor bejelentkezett a MSZP elnöki pozíciójára, sőt egy „Ellenzéki Kerekasztal” létrahozását is javasolta. Ezzel kapcsolatban Galló Béla úgy fogalmazott: nehezen tehető komoly politikai elemzések tárgyává az általa Csintalan-akció, hogy hosszú idő után először humorral tudott válaszolni a szocialista párt.

A szocialista szavazók átszavazása a Jobbik felé Galló szerint kevésbé reális, szerinte inkább a DK felé szivároghatnak el az MSZP szavazói.

Az Orbán Viktor felé áradó neoliberális és liberális ellenszenvet a politológus nem tartja akkora mértékűnek, hogy az egy ellenzéki szövetséget sikerre vigyen, de arra sem, hogy egyes körök által hangoztatott „Budapest Köztársaság” akármilyen szinten is megvalósuljon.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »