Gál Kinga: bulvárszintű jelentés született a magyar médiáról

Gál Kinga: bulvárszintű jelentés született a magyar médiáról

Nagyon súlyos rendszerszintű kockázatokat lát az Európai Unió tagországaiban a sajtószabadságot illetően az EP Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága.

A baloldali-liberális előterjesztők a hetes cikkely bevetését is felvetették a médiapluralizmust megsértő tagállamokkal szemben. Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője szerint egy rendkívül elfogult jelentés született, de abból is világosan kiderül, hogy a magyar médiaszabadsággal nincsen nagy probléma, és nagyon hasonló a helyzet a többi uniós tagállamban is. A bizottság keddi meghallgatásán az Origo tudósítója is jelen volt.

Kedden az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) a magyarországi médiahelyzet témáját vette elő ismét. A meghallgatás előtt készült egy majdnem 170 oldalas jelentés, ami Magyarország mellett foglalkozik a bulgáriai, franciaországi, görögországi, olaszországi, lengyelországi és romániai “aggasztó tendenciákkal” is. A jelentés azt állítja, hogy a magyar kormány kisajátította a médiát.

Azt is írták, hogy a részrehajlás a mainstream média 50 százalékában jelen van, ezt pedig tiltja a törvény. A kapcsolatrendszerek olyan bonyolultak, hogy a törvény nem tudja feltérképezni őket. A jelentés azt írja, hogy ahol rendszerszintű kockázatok vannak, ott mindenképpen be kell avatkozni.

Egyre több a hamis hír

Barbara Spinneli, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal európai parlamenti képviselője szerint az igazi médiaszabadság azt jelenti, hogy a sajtó független a politikai és gazdasági érdekcsoportoktól. A LIBE meghallgatásán kijelentette, a médiaszabadság a teljes EU-ban visszaszorult.

Azt mondta, hogy a hamis hírek egyre inkább elterjednek, és egyre inkább harcolni kell ellene, amiben a politika segítségére is szükség van. Spinneli szerint uniószerte egyre gyakoribb, hogy az újságírókat nyomás alá helyezik.

Thijs Berman, a holland Munkáspárt 2004-2014 közötti EP képviselője, jelenleg az Európai Biztonsági és Együttműködési (OSCE) szervezet munkatársa szerint aggasztó, hogy növekszik az újságírók elleni fenyegetés uniószerte. Hollandiában az újságírók 62 százaléka valamilyen zaklatásnak volt kitéve 2016-ban. Úgy látja, az újságírók egy része nem mer a szélsőséges szervezetekről írni, mivel féltik saját épségüket, így öncenzúrába menekülnek. Nem tolerálhatjuk az újságírók fenyegetését – tette hozzá.

Az Egyesült Királyságban a vidéki települések 75 százalékán nincsen független sajtó, de hasonló a helyzet Hollandiában is – mondta az OSCE képviselője. Berman szerint egyre több kormány él a direkt befolyásolás eszközével és orosz irányítással zajlik a hamis hírek terjesztése. Egyes tagállamokban a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva távolítanak el újságírókat – tette hozzá.

Renate Schroeder, az Európai Újságírók Szövetségének elnöke szerint példa nélküli médiakoncentráció zajlik az EU-ban, bár az Európai Parlament próbált ennek ellenállni, de a tagállami törekvéseknek nem tudott gátat szabni. Az álhírek ellen szerinte úgy lehet fellépni, hogy a médiakoncentrációt csökkentik. Schoeder úgy vélte, hogy az EP-nek rá kellene vennie a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a helyi médiatörvényeiket, hogy megfeleljenek az Európa Tanács kívánalmainak.

Ismét előkerült a hetes cikkely

A jelentés előkészítésében nagy szerepet játszott Bayer Judit és Bárd Petra. Bárd Petra a Soros-egyetemen, a CEU-n kutat, és a Soros György által pénzelt, Majtényi László vezette Eötvös Károly Közpolitikai Intézet oszlopos tagja. Bárd a meghallgatáson arról beszélt, hogy az államnak nem szabad beavatkoznia a médiapiaci viszonyokba, de biztosítania kell, hogy megfelelő pluralitás érvényesüljön az adott tagállamban a média területén. Úgy látja, ha valaki nem tartja be a médiapluralitási elveket, akkor akár a hetes cikkely életbe léptetését is érvényesíteni kell. A pluralitás ellenőrzésére tagállamonként egy független bizottságot állítana fel.

Bayer Judit a Soros-egyetemen doktorált, a Helsinki Bizottságnál már húsz évvel ezelőtt a bevándorlók ügyét egyengette, kutatott az Open Society Insistute-nál (OSI), volt a TASZ külső munkatársa, és a Milla egyik alapítója. Bayer a meghallgatáson arról beszélt, hogy Magyarországon, Bulgáriában, Görögországban, Lengyelországban és többek között Franciaországban nagyon erős a média tulajdonosi függősége, és mindez a pluralitás ellen hat.

Gál: Rendkívül elfogult anyag született

Gál Kinga, fideszes EP képviselő az elhangzottakkal kapcsolatban elmondta, hogy hiányolta az újságírói felelősség felvetését az álhírekkel kapcsolatban. A tanulmányról kifejtette, hogy a dolgozat Magyarországgal foglalkozó része annyira elfogult és csúsztatásokkal teli, hogy olyan mintha egy bulvársajtót olvasna. Ez nem egy szakmai tanulmány, inkább a bulvársajtó kategóriájába tartozik, és botrányos kitételekkel, sejtetésekkel van tele – mondta Gál Kinga. Az a furcsa az egészben, hogy az állításokat nem támasztja alá semmivel, ha pedig igen, akkor elfogult újságcikkeket citál.

„Azt szűrtem le, hogy semmivel több gond nincs a magyar médiapluralizmussal, mint más tagországokban.” Ezt a tanulmányt a LIBE bizottság rendelte meg, és számos intézmény alapforrásként kezeli majd és nem kérdőjelezi meg annak igazságértékét – mondta a fideszes képviselő. Sajnálom azokat a döntéshozókat, akiknek egy ilyen szubjektív és elfogult anyag alapján kell döntést hozni. Gál Kinga azt is mondta: a hetes cikkely emlegetése igazolja, hogy a jelentés eleve megrendelésre készült.

Gál arról is beszélt, hogy eredetileg az volt a cél, hogy a bizottság később egy szakmai anyag alapján tudjon döntéseket hozni. Ezzel szemben egy rendkívül elfogult anyag született, főleg a Magyarországgal és Lengyelországgal foglalkozó részek torzak. A képviselő szerint jellemző, hogy a magyarországi média helyzetéről szóló részt olyanok készítettették, akik nem foglalkoztak soha médiapolitikai kérdésekkel.Természetesen a Fidesz képviselői tiltakozni fognak a jelentéssel szemben – mondta a politikus.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »