Gágyor Péter: A halhatatlan hangzavarok kora

A hazai hétköznapi kampányriportok képernyőjéről már csak az eleddig a háttérben leskelődő George Soros hiányzott. Bár a választási kampány általa is támogatott túlpörgetése káoszt és alig elviselhető hangzavart keltett már jó egy évvel a kampány hivatalos megkezdése előtt. Azóta a helyzet fokozódik. A közbeszéd stílusa a parlamentben, TV-vitaműsorokban, tüntetéseken, az „Agórán” és a villamosokon is a dohos mélységekbe süllyedt. Itt az idő – vélte tehát az agg (bankár, spekuláns) pénzszaporító és az átlátszó tüllfüggöny mögül nyilvánosan belépett a porondra.

(…)

A szó elszáll… de mégsem száll el. Az még hagyján, hogy ezen a porondon a stíluszavarnál is megtévesztőbb a hívatlan megmondó-emberek tényekkel alátámaszthatatlan véleményeinek kuszasága. Mert állításaik logikus devalválódását hiába várnánk el, a vádaskodások megismétlődnek, s ezáltal megerősödve újra felmerülnek a közbeszédünkben. Az érvek és ellenvélemények ütköztetése helyett köztünk dühöngnek az elfogult leszólások és a rögeszmés előítéletek.

(…)

A parlamenti vitákban olyan szavak röpködnek (tolvaj, gengszter, korrupt disznó – durvább társaikat most inkább nem is említvén), amelyek az utcán már megalapozhatnának egy becsületsértési pört. A parlamentben azonban a vélt szabadság okán ezekért a becsületsértő beszólásokért nem lehet pört kezdeményezni. A parlamentben mintha a szabadosság helyettesítené akár a szabadságot? Kár. A bíróságilag megalapozatlan vádaskodások indulatos szövege nem a tényekről, hanem az elvakult hangulati állapotról tájékoztatnak minket. Tulajdonképpen az ilyen szóhasználat végül is a beszóló tárgyilagosságát kérdőjelezi meg.  (…)

 

És most már Soros is belépett ebbe a dionüszoszi szédült táncba, a választási kampány kavalkádjába. Személyesen. Eddig sem volt ő ismeretlen. Eddig is kívülálló milliárdosként játszadozott a sorsunkkal; különféle „civil” szervezetek tüll-takarásában húzódott meg, hol a dilettáns filozófus, hol a jótékonykodó öregapó jelmezében. Szerepjátékai csak azokat téveszthetik meg, akik e jelenésekben mindenáron hinni akarnak e transzcendens látomásnak, vagy azokat, akik hasznot sejtenek a soros-jelenségben. Sorosról sokat tudhatunk meg az internet jóvoltából, többet is a kelleténél.

(…)

De túlpörög a választási kampánynak majd az általános hangulata is. Ne reménykedjünk abban, hogy ennél nem lehet durvább. Mindig van lejjebb!  Illusztrálhatnánk e jelenséget akár a stúdióviták elszólásaival, kisípolásaival, vagy akár Papp Réka Kinga nevezetes agorai elmélkedésével, ahol, s amikor a felszólamlásában a filozófiai szándék Marx és tán még Hegel emlegetése dacára primitív (ba…meg, p…ába stb.) vulgaritások ismételgetésébe fulladt. Ha ez megengedhető (kívánatos?) a korszerű etikai érvelésben, akkor elkerülhetetlennek minősíthetjük a politikai csatározásokban is.

(…)

Már nem érvek és ellenérvek csatáznak, már nem a logikával, hanem a zajongással mérhető a küzdelem állása. Erre kell a káosz, a megalapozatlan és igazolatlan vádaskodásokkal, vulgáris szavakkal ösztönvitába hajszolt közbeszéd.

Vae victis, vae victoribus!

 

polgarportal.hu – Gágyor Péter: A halhatatlan hangzavarok kora
kép: mno.hu

The post Gágyor Péter: A halhatatlan hangzavarok kora appeared first on Körkép.sk.


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »