Folytatódó jogviták a paksi bővítés körül

Folytatódó jogviták a paksi bővítés körül

Lassan lezárulnak a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos brüsszeli vizsgálatok, de nem biztos, hogy ezzel vége az építkezés körüli jogi hercehurcának is. Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár az APA osztrák hírügynökségnek tegnap kijelentette: amennyiben az Európai Bizottság jóváhagyja a Paks II. beruházás állami támogatását, Ausztria panasszal élhet majd az Európai Unió Bíróságánál. – Elutasítjuk az atomenergia kiépítésének minden formáját – szögezte le az alkancellár. Állásfoglalásában kifejtette: amennyiben a bizottság arra a következtetésre jut, hogy megengedhető támogatásról van szó, Ausztria megvizsgálja a jogi lépéseket, és adott esetben az Európai Unió Bíróságához fordul.

Pedig a brüsszeli zöld jelzés már csak idő kérdése. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter legalábbis szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján egyebek mellett kiemelte, hogy az Európai Bizottság világossá tette: Paks II. biztonságos. Egyben hozzáfűzte, a kormány kész Ausztriával egy egyeztetési mechanizmust kidolgozni, hogy elkerülhető legyen a pereskedés.

Tegnapi cikkében a Politico című brüsszeli hírportál is azt írta: a közbeszerzések ügyében indított eljárás váratlan lezárása után sokan arra számítanak, hogy hamarosan a beruházás finanszírozásának ügyében indított brüsszeli vizsgálat is lezárulhat, és ezzel hivatalosan is zöld utat kaphat a paksi projekt az Európai Uniótól. A beruházással kapcsolatban azonban német és osztrák energetikai vállalatok is súlyos aggodalmakat fogalmaztak meg, az érintett cégeket képviselő ügyvédi iroda pedig arról számolt be, hogy számukra kedvezőtlen döntés esetén fellebbezni készülnek.

Közben a sajtóban megjelentek hírek arról, hogy nincs minden rendben az új atomerőműnek szánt reaktortartállyal. A Párbeszéd európai parlamenti képviselője, Jávor Benedek legalábbis attól tart, továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az új paksi atomerőműbe az osztroveci atomerőmű építése során korábban leejtett, és a belorusz fél által az esetleges sérülés miatt vissza­adott reaktortartályt építik be. Szerinte a paksi beruházással megbízott orosz állami atomipari vállalat, a Roszatom eddig egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat adott ki a reaktortartály ügyében, ami kétségessé teszi szavahihetőségüket. – A magyar kormány pedig elszántan képviseli a Roszatom érdekeit, és bármit megtesz az orosz vállalat kérésére – tette hozzá Jávor. Az orosz atom­ipari vállalat az ügy kapcsán közölte: „A Roszatom nem használja fel a Belorusz Atomerőmű 1-es blokkjának a reaktortartályát a majdani Paks II. atomerőműben.” A cég hozzátette viszont, hogy „műszaki akadálya nincs a reaktortartály rendeltetésszerű felhasználásának: a tartály hibátlan, és alkalmas a rendeltetésszerű működésre, amit az eddig elvégzett vizsgálatok eredménye is alátámaszt”. Közölték azt is, hogy az egység állapotát nemzetközi szakértőkkel is megvizsgáltatják.

Kóbor József, az LMP nukleáris biztonsági szakszóvivője lapunknak elmondta, hogy az atomerőművek legértékesebb és legfontosabb eleme a reaktortartály. Az egységen belül nagy nyomás uralkodik, ezért a legkisebb sérülés is súlyos következményekkel járhat A biztonsági kockázatok miatt az LMP levélben fordul a nukleáris szakhatósághoz, illetve Aszódi Attilához, a Paks II. atomerőmű beruházás kormánybiztosához. Ebben arra a kérdésre kérnek választ, hogy módja lesz-e a magyar félnek ellenőrizni a két új paksi blokk reaktortartályainak minőségét. Lapunk megpróbálta megkérdezni Aszódi Attilát az ügyben, a kormánybiztos azonban nem kívánt nyilatkozni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 11. 25.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »