Földszerű bolygó a Napunk csillagszomszédja körzetében

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) munkatársai hivatalosan is bejelentették, hogy a chilei Atacama-sivatagban működő tükrös teleszkóp és egyéb műszerek mérései alapján egy a Földnél alig nagyobb kőzetbolygót fedeztek fel Napunk szomszédja a  Proxima Centauri nevű vörös törpe lakhatósági zónájában.

 

A tejút. Az Alfa Centauri éles, sárgás-fehéres színben izzó pontja a bal oldalon látható. Forrás: eso.org

 

A Proxima Centauri  a Napunktól 4,3 fényévre lévő vörös törpe, a Déli féltekéről látható Centaurus csillagképben található, de szabad szemmel nem látható.

 

Az Alfa Centauri egy három csillagból álló rendszer. A Napunkhoz hasonló két nagyobb csillaga az Alfa Centauri A és B, a harmadik tagja a Proxima Centauri, amely egy kistömegű vörös törpecsillag.

 

Fantáziarajz a Proxima Centauri körül keringő bolygóról, a Proxima b-ről. A képen a csillag és a bolygó között a messzebb lévő ALFA Centauri kettős is látható. Forrás: csillagaszat.hu / ESO.org

 

A felfedezésről már hetekkel ezelőtt megjelentek híradások, amelyek egy része szenzációként írt róla. Ha tudatosítjuk azt, hogy a Földünket és a Naprendszerünket is körülölelő világűrben mindenütt azonos fizikai és természeti uralkodnak, akkor azt is nagy valószínűséggel tudatosítanunk kell, hogy nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a világegyetemben töemgével léteznek földszerű bolygók, amelyen a Földöz hasonlóan az élet is megjelenhetett.

 

 Ami valóban szenzációs az az,  hogy a földi tudomány, benne a fizika és az űrkutatás napjainkra eljutott oda, hogy már képes bizonyossággal kimutatni a csillagok körül keringő bolygók jelenlétét, s meg tudja határozni azok néhány jellemző tulajdonságát is.

 

A távoli napok körül keringő  bolygók  felszínének közvetlen megfigyelése a jelenlegi technikai eszközökkel nehezen elképzelhető, hiszen nincs önálló fényforrásuk. A Földhöz hasonlóan a napuk/csillaguk fényét verik vissza. Hihetetlenül izgalmassá válna azonban a dolog akkor, ha valamelyik bolygóról bebizonyosodna, hogy van valamilyen saját kisugárzása.  Ez ugyanis arra is utalhatna, hogy a Földünkhöz hasonlóan a felszinén a kisugárzást  előidéző folyamatok zajlanak, ami  egyszerűen fogalmazva egy ottani fejlett életforma jelenlétét is jelenthetné. Itt azonban még nem tartunk.

 

A Proxima Centauri radiálissebesség-görbéje 2016 első felében. Forrás: csillagászat.hu, ESO.org

 

A bolygók kimutatása az ún. Doppler-eltolódás megfigyelésén alapul. A bolygó keringése közben hatással van  napjára, „ingatja“ annak mozgását, amely azután kimutatható a csillag színképében. Minél kisebb a bolygó, ez a hatása annál kisebb és annál nehezebben mutatható ki a jelenléte.

 

A most bejelentett Proxima b nevet kapott bolygó valószínű jelenlétét már 2012-ben kimutatták az ESO szakemberei, de a tényleges bizonyításához csak az akkor  elindított, Pale Red Dot kampány keretében mostanra jutottak el.

 

A Föld típusú bolygók keresésére és azonosításra elindított Pale Red Dot kampány képe. Forrás: ESO.org

 

Az régi és új adatokat összerakva a kutatóknak egyértelműen sikerült kimutatni a Proxima Centauri radiális sebességében egy 5 km/h amplitúdójú ingadozást. A Doppler-eltolódás elemzése feltárta, hogy a sétáló ember sebességének megfelelő változás periódusa 11,2 nap. Ez egy legalább 1,3 földtömegű égitestre utal, amelyik körülbelül 7 millió kilométer sugarú pályán mozog a Proxima Centauri körül. Ez a távolság a Föld pályasugarának mindössze 5 %-a

 

 Az ilyen nagyságú, sőt ettől kisebb sebesség-amplitúdó érzékelése már egy évtizeddel ezelőtt is lehetséges volt. Mivel a Proxima Centauri egy aktív csillag, így a bolygó egyértelmű azonosítása csak azután vált lehetővé, hogy a kutatók a csillag fényességének megfelelő hosszúságú monitorozásával feltérképezték a csillagaktivitás hatásait a percestől az évtizedekig terjedő időskálákon. Ezek ugyanis képesek ugyanolyan jelet produkálni, mint egy bolygó keringése. A San Pedro de Atacama Celestial Explorations Observatory és a Las Cumbres Observatory távcsöveivel elemzésből kihagyták azokat az észleléseket, amelyek akkor készültek, amikor a csillag aktivitása ronthatta volna az eredményt.

 

Az grafika a Proxima b pályáját hasonlítja össze a Naprendszer legbelső régiójával. A Proxima Centauri sokkal kisebb és hidegebb, mint a Nap, de a bolygó jóval közelebb kering hozzá, mint a Merkúr a Nap körül.

 

Bár a Proxima b sokkal közelebb van a csillagához, mint a Merkúr  Napunktól való távolsága, a bolygó csillaga sokkal halványabb a Napuknál. A bolygó Proxima Centauri lakhatósági zónájában kering, ahol egy kőzetbolygó felszínén a víz sokáig maradhat folyékony állapotban. Fontos megjegyezni, hogy a felszíni uralkodó körülményeket alapvetően befolyásolhatják a csillag ultraibolya sugárzása és röntgenflerjei, amelyek sokkal intenzívebbek, mint amilyeneket a Föld tapasztalhat a Naptól.

 

Az, hogy az ilyen típusú bolygók alkalmasak-e bármiféle élet hordozására, komoly elméleti viták tárgyát képezi. A csillagukhoz közel keringő bolygók pályája nagy valószínűséggel kötött, ami azt jelenti, hogy mindig ugyanazt az oldalukat fordítják a csillag felé, azaz az egyik félgömbön mindig nappal, míg a másikon mindig éjszaka van. A bolygó légköre lassan párologhat, és kémiai szempontból akár a földinél összetettebb is lehet az intenzív ultraibolya- és röntgensugárzás miatt, különösen a csillag életének első egymilliárd évében. A probléma további tanulmányozásához a bolygólégkörök közvetlen megfigyelése szükséges.

Forrás: csillagaszat.hu, eso.org/public/czechrepublic/news/

 

Nyitókép: Csillagászat.hu /eso.org


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »