Firenzében zavargások törnének ki

Firenzében zavargások törnének ki

Jövő év végére megújul a Nemzeti Múzeum kertje. A rekonstrukcióra kiírt ötletpályázat eredményét hétfő délután hirdették ki a múzeum dísztermében. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, a kert rendbetételével párhuzamosan a Palotanegyed is megújul, és a híresztelésekkel ellentétben a Magyar Rádió stúdióit is megőrzik.

Nem csak egy a főváros számos tere közül, nem csupán épületekkel körülhatárolt park, amelyben növények vannak, a Múzeumkert kezdettől fogva érzelmeket vált ki, vonzza a városlakok figyelmét – érzékeltette a Magyar Nemzeti Múzeum kertjének jelentőségét Csorba László, az intézmény korábbi főigazgatója az ötletpályázat eredményhirdetésén.

Utóda, az intézményt július 1-jétől irányító Varga Benedek szintén a kert központi szerepére hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott, ha a firenzei Pitti-palota mögötti Boboli-kert úgy nézne ki, mint ma a Nemzeti Múzeumé, akkor Firenzében zavargások törnének ki. – De a világ más jelentős városában is komoly társadalmi feszültséget keltene, ha ily módon elhanyagolnák történeti-szimbolikus kertjeiket – tette hozzá a főigazgató. – Ezért fogott össze a Nemzeti Múzeum vezetősége és a kormányzat annak érdekében, hogy a Múzeumkertet megújítsák.

A 2016 májusában kiírt pályázatra tizenkét érvényes pályamű érkezett. A kétmillió forinttal járó első díjat a Tér-Team Kft. nyerte el „harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan is átgondolt, a pályázati kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseivel”. A második díjat és azzal járó másfél millió forintot a Pagony Kft. kapta, míg az egymilliós harmadikat Stéhli Zoltán Imre készítette. A Nemzeti Múzeum további három, továbbgondolásra érdemes pályázatot, Almási Balázs, Fábián Zsófia Eszter és Lehotai Bence Gábor munkáját vásárolta meg egyenként félmillió forintért.

– Egy kultúrnemzet kulturális intézményei és azok környezetének állapota az önbecsülés értékmérője – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a díjátadón. – 2010 óta építési-kulturális konjunktúra van Magyarországon, ezt a számok és a tettek is bizonyítják. Felújítottuk a Zeneakadémiát, a Pesti Vigadót, az Erkel Színházat, a Várkert bazárt, elindítottuk az Iparművészeti Múzeum, a Budai Vigadó, az operaház, a budai Vár felújítását, és igyekszünk igazi közparkká alakítani a Városligetet. Nem lenne méltó, ha éppen az ország legfontosabb múzeuma, a Nemzeti Múzeum kertje maradna olyan, amilyen most – fogalmazott.

A miniszter kifejtette, zöld és családbarát kertet szeretnénk létrehozni, amely megfelel a történelmi hagyományoknak és a XXI. század igényeinek egyaránt. – A kertépítés csak a kezdete a Palotanegyed megújításának – mutatott rá. – Azt szeretnénk, ha kinyílna a múzeum a Pollack Mihály tér felé. A két történeti palotával és a Magyar Rádió egykori épületével a Nemzeti Múzeum számára olyan lehetőségek adódnak, amelyek méltók az intézmény múltjához – mondta. A miniszter hozzátette, a rádió technikai és történeti értékeket hordozó stúdióit – a 6-os stúdiót, a Márványtermet –, amelyek a Rádiózenekar otthonát adják, minden ellenkező híreszteléssel ellentétben nem csak megőrzik, meg is újítják.

Jámbor Imre tájépítész, egyetemi tanár, a bírálóbizottság szakértője elmondta, javasolják, hogy a mélygarázsokhoz vezető utat leszámítva szüntessék meg a Pollack Mihály téren az átmenő forgalmat, a Múzeumkertet nyissák ki hátra, a tér felé is. Hozzátette, a történeti kert rekonstrukciója nem képzelhető el a növényzet hosszú távú védelmének kidolgozása nélkül.

A Múzeumkert megújításának végleges tervei az Új Nemzeti Múzeum koncepciójával együtt 2017. január 31-én kerülnek a kormány elé. A park a tervek szerint 2017. december 31-ig készül el.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »