Figyelmeztetés Stumpftól Orbánnak: hatalom- és pénzéhség, felhalmozódott feszültségek – ez ellen lázadtak egykoron

Figyelmeztetés Stumpftól Orbánnak: hatalom- és pénzéhség, felhalmozódott feszültségek – ez ellen lázadtak egykoron

A Simicska–Orbán-háború káros hatásaival, a hatalom- és pénzéhséggel, a felhalmozódott és elfedett társadalmi feszültségekkel szembesítette a szakkollégista ősfideszeseket, köztük Orbán Viktort a kormányfő egykori mentora, későbbi minisztere, a jelenleg alkotmánybíró Stumpf István.

Ha így folytatják, és „a mostani elitváltás a polgári értékrend szempontjából ugyanolyan deficites módon zajlik le, mint huszonöt évvel ezelőtt, akkor nem lesz hosszú életű" – állapította meg A polgár és jogállam című elemzésében Stumpf István, aki egykor a Bibó Szakkollégiumban a Fidesz-alapítók mentoraként ténykedett, majd az első Orbán-kormányban kancelláriaminiszter volt, jelenleg pedig alkotmánybíró.

Kemény kritika egy baráttól

A politológus végzettségű Stumpf már-már egy ellenzéki pamfletbe illő kíméletlen kritikával szembesíti a kormányzatot a Tárki által kiadott, A magyar polgár című tanulmánykötetben, amelyben gondolkodó magyar polgárok (művészek, tudósok és vállalkozók) írnak arról, "milyen szerintük a (többi) magyar polgár, hol terem, mit akar és mit nem, és ha mégis igen, akkor miért".

Stumpf esszéjében a veszélyek közé sorolta, hogy "felszínre került a szakkollégiumi generáció legerősebb belső párosa (Orbán–Simicska) közötti feszültség". A már több mint egy éve zajló háborúra emlékeztetve Stumpf azt írta, "korábban elképzelhetetlennek tűnt:
a generáció legnagyobb politikai tőkése és legnagyobb gazdasági tőkése egymás ellen fordult, felbomlott a több mint harminc éve tartó szolidaritás és barátság".

Új törésvonalak, feszültségek

Szerinte új törésvonalak jelentek meg a hatalom belső köreiben, a Fidesz új generációjának már semmit sem jelentett a szakkollégiumi időszak érték- és élményvilága. "Sokuk számára a hatalmi pozíciók birtoklása, a szimbolikus és anyagi javak gyarapítása lényegesen nagyobb motiváló erővel bírt, mint a politikai közösséghez tartozás élménye, illetve a nemzeti ügyek szolgálatának ethosza."

Orbán Viktorról Stumpf azt írta, hogy "a világpolitika színpadára lépett (…) sokak szemében az európai kultúra megmentőjeként tűnik fel", aki visszaszerezte, sőt tovább növelte pártja hazai népszerűségét. A sikerek azonban – figyelmeztetett Stumpf – "sűrű ködként takarják el a társadalom mind szélesebb köreiben felhalmozódott feszültségeket".

Nincs euforikus hangulat

Stumpf szerint ugyanis az ország polgárainak többsége egyáltalán nincs euforikus hangulatban: „Sok jól képzett szakember és fiatal hagyja el az országot, és keres külföldön munkát. A polgári erények helyét egyre inkább a féktelen karriervágy és a gazdagodás hajszolása veszi át."

Az értékalapú elkötelezettség helyébe mindinkább a feltétlen lojalitás lép, a racionális érvelést pedig háttérbe szorítja az olykor demagógiába hajló populizmus – állapította meg.

Nagy hatalomkoncentráció

Stumpf István kitért az alkotmányt felváltó új alaptörvényre is, mondván: az alkotmányozó többség birtokában új alaptörvényt léptettek életbe, kiterjesztve a politikai zsákmányrendszer tradicionális határait: a fontosabb közjogi pozíciókba a saját jelöltjeit jutatta be".

Érdekesség, hogy éppen emiatt érte annak idején, alkotmánybírói kinevezésekor sok kritika Stumpfot.

A Fidesz – folytatódik Stumpf helyzetelemzése – "az alkotmányozó többség magabiztosságával, rohamtempóban törvények százait fogadtatta el,  a korábban oly fontosnak tartott jogállami értékek alárendelődtek a vegytiszta hatalmi érdekeknek és rendszerépítő politikai célkitűzéseknek".

A csúcsra járatott hatalomkoncentráció szerinte megnövelte a kormány cselekvőképességét, de jelentősen erodálta az alkotmányos demokráciába vetett hitet."

Eközben pedig – írta –, a kulturális-oktatási, valamint egészségügyi-szociális alrendszerekben kialakult működési zavarok a konzervatív értelmiségi körökben is elégedetlenséget okoztak.

Stumpf István esszéje végül egy figyelmeztetéssel zárul: "Ha a mostani elitváltás a polgári értékrend szempontjából ugyanolyan deficites módon zajlik le, mint huszonöt évvel ezelőtt, akkor nem lesz hosszú életű. A fiatal demokraták alapító generációjának emlékeznie kell arra, hogy mi ellen lázadtak egykoron."

(Origó)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »