Férjük miatt tettek meg hosszú vándorutakat 5000 éve a dél-németországi nők

Férjük miatt tettek meg hosszú vándorutakat 5000 éve a dél-németországi nők

Szülőföldjüktől távol, a férjüknél telepedtek le nők 5000 éve Németország déli részén – erre a következtetésre jutottak svéd kutatók bajorországi és baden-württembergi ásatásokon talált csont- és fogmaradványok vizsgálatából.

Két ősi temetőből – a baden-württembergi Lauda-Königshofenből és a bajorországi Bergrheinfeldből – származó emberi maradványokat is megvizsgáltak, és megállapították, hogy az elhunytak 42 százaléka nem ott született, ahol eltemették. A Plos One tudományos folyóiratban szerdán publikált kutatás szerint a zsinegdíszes kultúra korában, i.e. 2800 és i.e. 2200 között az exogámia, a csoporton kívüli házasság intézményének meglehetősen stabil rendszere működött.

A kutatók azt írták tanulmányukban, hogy a társadalmi csere és a gazdasági diverzifikáció bonyolult rendszere létezett a késő újkőkori Európában. “Eredményeink arra utalnak, hogy a zsinegdíszes kultúra csoportjai nagyon mobilak voltak, főleg a nők, akik olykor igen hosszú vándorutakat is megtettek, hogy férjük lakhelyén telepedjenek le” – írta a Göteborgi Egyetem Karl-Göran Sjögren vezette kutatócsoportja. Egyelőre nem tisztázták, hogy pontosan milyen hosszú utat tettek meg a nők. Elképzelhető, hogy egyik faluból a másikba költöztek, de az is, hogy hosszú vándorutat tettek Dél-Németországon át – közölte Karl-Göran Sjögren, hozzátéve, hogy a kérdés tisztázása további kutatásokat igényel.

A csontok elemzéséből a tudósok következtetni tudtak az emberek táplálkozási szokásaira, és képet alkothattak arról, hogy egy adott településen ki számított tősgyökeresnek és ki később bevándoroltnak. Régebbi korokhoz hasonlóan az emberek állatokkal és növényekkel táplálkoztak. Egyes településeken azonban fejlettebb volt a tejtermelés és a földművelés, mint másutt. Az emberiség történetét kutató jenai Max Planck Intézet kutatója, Johannes Krause, aki nem vett részt a szóban forgó kutatásban, logikusnak tartja svéd kollégái következtetéseit.

Kommentárjában emlékeztetett arra, hogy jól ismertek a nagy vándorlások a zsinegdíszes kerámia korából. Ötezer éve nagy csoportok vonultak a Fekete-tenger északi partvidékének térségéből, a mai Oroszország déli területéről Közép-Európa irányába, egészen Dél-Németországig és Svájcig. Egy korábbi tanulmány kimutatta, hogy a bronzkorban egy fiatal nő a Fekete-erdőből Dániába vándorolt. Dél-németországi szülőfalujából a lány i.e. 1370 körül indult el a 800 kilométer hosszú útra a dániai Jütland-félszigetre. Később visszatért szülőföldjére, majd újból Jütlandra ment. Dán tudósok úgy vélik, a fiatal nő a családok közti kereskedelmi kapcsolatok előmozdítása céljából ment férjhez egy jütlandi emberhez.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »