Ferenc pápa: A misszionáriusok Jézusért áldozzák fel életüket

Ferenc pápa: A misszionáriusok Jézusért áldozzák fel életüket

A Szentléleknek való engedelmesség az, amely arra indít, hogy feláldozzuk életünket az evangélium hirdetéséért – hangsúlyozta Ferenc pápa a május 10-én, kedden reggel bemutatott szentmisén a Szent Márta-ház kápolnájában.

Ez az alaptulajdonság jellemzi azokat a nőket és férfiakat, akik úgy döntenek, hogy az egyházat szolgálják a misszióban. Olyan hívás, ellenállhatatlan ösztönzés ez, amelynek következtében életünket Krisztusnak ajándékozzuk, sőt „elégetjük” érte. Minden apostol szívében ez a tűz ég. Ez a tűz emésztette Szent Pál szívét, ez a láng ég oly sok fiatal fiúban és lányban, akik otthagyták szülőföldjüket, családjukat és elmentek messzire, más földrészekre, hogy Jézus Krisztust hirdessék.

Ferenc pápa az Apostolok Cselekedeteiből vett szakaszból (ApCsel 20,17-27) kiindulva Pál milétoszi búcsújáról szólt. Megindító a jelenet: Pál tudja és el is mondja, hogy nem fogja többé látni a közösséget, az efezusi egyház presbitereit, akik között eddig volt. Itt az idő, hogy Jeruzsálembe menjen, ahová a Szentlélek vezeti őt, ugyanaz a Lélek, amelyik egész életét uralja, és amely az evangélium hirdetésére ösztönözte, vállalva minden problémát és fáradságot. Azt hiszem – mondta a pápa -, hogy ez a szakasz minden idők misszionáriusainak életére emlékeztet minket. A Szentlélek késztette őket, ez volt a hivatásuk. És amikor azokon a helyeken fölkeressük a temetőket, látjuk a sírköveiket: sokan fiatalon haltak meg, negyven évesek sem voltak még, mivel szervezetük nem volt tudta legyőzni a távoli vidékeken jellemző betegségeket. Fiatalon adták életüket: feláldozták életüket, elégtek. Azt hiszem, hogy az utolsó pillanatban, távol hazájuktól, családjuktól, szeretteiktől azt mondhatták: „Érdemes volt megtennem, amit tettem”.

A misszionárius anélkül indul el, hogy tudná mi vár rá – idézte a pápa Xavéri Szent Ferenc búcsúját az élettől, José María Pemán, 20. századi spanyol író-költő elbeszélése nyomán. Szent Pál is hasonlóképpen tett: „Csak azt adta tudtomra a Szentlélek minden városban, hogy bilincs és megpróbáltatás vár rám” – mondta az apostol. A misszionárius tudja, hogy nem lesz könnyű az élete, de tovább megy. Ferenc pápa a mai apostolokról beszélt, akik a mi misszionáriusaink, korunk evangelizáló hősei. Európa megtöltötte misszionáriusokkal a többi földrészt… és ők úgy mentek el, hogy nem jöttek vissza többé. Hozzátette: illő, hogy köszönetet mondjunk az Úrnak tanúságtételükért. Helyénvaló, hogy örüljünk ezeknek a misszionáriusoknak, akik igazi tanúságtevők.

A pápa ekkor elképzelte, milyenek lehettek az utolsó pillanataik, milyen lehetett a búcsúzásuk. Mint Xavéri Ferencnek, aki azt mondta: mindent ott hagytam, de megérte! Névtelenül mentek el. Vértanúk, akik az életüket az evangéliumért ajánlották föl. Ezek a misszionáriusok a mi dicsőségünk! Egyházunk dicsősége – ismételte Ferenc pápa. A hithirdető tulajdonsága az engedelmesség – állapította meg a Szentatya, aki egy fohásszal zárta kedd reggeli homíliáját: a mai fiatalok elégedetlensége helyett a Szentlélek szava késztesse őket arra, hogy tovább lépjenek, és életüket nemes ügyekért „lobbantsák lángra”, áldozzák fel. Azt szeretném mondani a mai fiataloknak, akik nem érzik jól magukat a bőrükben – mondta a pápa -, hogy nem vagyok túl boldog ettől a fogyasztói kultúrától és az öntetszelgéstől. Tekintsetek a látóhatárra! Nézzétek meg ezeket a misszionáriusokat! Imádkozzatok a Szentlélekhez, hogy arra késztessen benneteket, menjetek messzire, hogy feláldozzátok az életeteket. Egy kicsit erős ez a szó, de az életet valóban élni kell. Jól megélni, a szolgálat, a hithirdetés jegyében elégetni, feláldozni, tovább menni. Ez az evangélium hirdetésének öröme – zárta kedd reggeli homíliáját Ferenc pápa.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »