Felszáll a megújult „Fehér Hattyú”

Felszáll a megújult „Fehér Hattyú”

A legnagyobb és a legnehezebb valaha épült szuperszonikus repülőgép, egyben a leggyorsabb jelenleg is hadrendben álló bombázó. Ráadásul a repülés szerelmesei szerint olyan gyönyörű, mint egy fehér hattyú. Ez a Tupoljev iroda által az amerikai B–1 Lancer bombázóra válaszul még a múlt század 70-es éveiben kifejlesztett Tu–160-as stratégiai bombázó, amelyet Oroszországban Fehér Hattyúként, a NATO-ban Blackjackként ismernek. Most talán már a tervezett februári határidő előtt a levegőbe emelkedhet az első, a kazanyi Gorbunov repülőgépgyárban elkészült modernizált változata, a Tu–160M2. Erről katonai forrásaira hivatkozva az Interfax orosz hírügynökség számolt be, hozzátéve, hogy a tesztrepülések után tervek szerint 2020–21-ben évi három-négy géppel megkezdődhet a sorozatgyártás is, hiszen az orosz légierő 50 darabot szándékozik vásárolni belőle. Közben a jelenleg repülő 16 darab, még szovjet gyártású Tu–160-ast is modernizálják.

A Tu–160-as stratégiai nehézbombázó 1981-ben repült először, 1984-től 1992-ig a prototípusokkal együtt 33 darab készült belőlük, majd jóval a sorozatgyártás leállítása után 2000-ben és 2008-ban külön szerződés alapján még kettő. 1987-ben állították szolgálatba, mára csak 16 példányuk maradt használatban. Köztük pár olyan, a Szovjetunió felbomlásakor Ukrajnában rekedt példány, melyet az oroszok hosszadalmas alkudozást követően 1999-ben – földgázszállítással – visszavásároltak (a maradékot Kijev amerikai finanszírozással szétvágatta). A legújabb H-101-es csapásmérő robotrepülőgépeket indítva részt vettek a szíriai háborúban is, továbbá rendszeresen szerepelnek a hírekben azért is, mert az új hidegháborúban Moszkva ezekkel demonstrálja időről időre az erejét. Járőrözéseik során meg-megközelítik a NATO országainak légterét, amelyek híre ilyenkor végigfut a világsajtón.

http://mno.hu/

A változtatható szárnynyilazású szuperszonikus, a hangsebesség több mint kétszeresével repülő stratégiai nehézbombázó a világ legnagyobb harci repülőgépe. Összesen 40 tonnányi fegyverzetet szállíthat, fő fegyverei a szubszonikus csapásmérő robotrepülőgépek. Az új M2-es változat módosított dizájnnal, korszerűsített hajtóművekkel, repülési rendszerekkel először tavaly novemberben mutatkozott meg. A Tu–160M2 repülőgép új avionikát, kommunikációs és fedélzeti rádióelektronikai berendezéseket, valamint elektronikai harc megvívására szolgáló eszközöket is kapott, s az új körülményekhez igazodva a hagyományos és precíziós bombák mellett többek között nagy hatótávolságú irányított rakétákkal lesznek felszerelve.

A hadrendbe állításukig a Tu–160-as mellett repül a még 1956-ban szolgálatba lépett, de többször megújított Tu–95-ös család (NATO kódnevén Bear) is, valamint szó volt róla, hogy 2019-től már repülni fog, 2023-2025 között pedig harcra kész lesz a teljesen új, lopakodó PAK-DA stratégiai nehézbombázó. Szakértők szerint azonban Moszkva két ilyen költséges programot aligha képes egyszerre futtatni, így arra a számítanak, hogy az új generációs lopakodó fejlesztése egy időre legalábbis lelassul.

http://mno.hu/

Ez a fejlesztés is mutatja, hogy az orosz haderőreform nem áll le. A katonai kiadásokra a teljes szövetségi költségvetés mintegy 20 százaléka jut, ez a második legnagyobb egyszeri tétel a szociális kiadások után. A hivatalos költségvetésen felüli kiadásokkal együtt pedig ez akár a 25 százalékot is elérheti, bár így is jóval elmarad az amerikaitól. Mint a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont legutóbbi, Jójárt Krisztián által jegyzett jelentése is rámutat, Oroszország katonai költségvetése az 1990-es években folyamatosan csökkent. A költségvetés körülbelül 75 százalékát ráadásul a személyi kiadások emésztették fel ebben az időszakban, miközben a tíz évre szóló fegyverkezési programok mindegyike kudarcba fulladt. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően 2000-től lehetőség nyílt a védelmi költségvetés ütemes növelésére. A 2011-ben bevezetett és 2020-ig előirányzott tízéves állami fegyverkezési program első öt éve sikerrel zárult. Az Oroszország elleni szankciók és az olajárcsökkenés miatt azonban a program második periódusának végrehajtása egyre nagyobb terhet jelent a költségvetés számára. 2016 októberében a védelmi költségvetés folyamatos csökkentését irányozták elő az elkövetkező három évre. Az a tény azonban, hogy a csökkentés jóval alul marad a számos más területen már 2015-ben végrehajtott 10 százalékos forráselvonáshoz képest, azt bizonyítja, hogy a Kreml számára a védelmi szektor továbbra is prioritást élvez.

http://mno.hu/

A megváltozott geopolitikai környezeten túl számos egyéb tényező késztetheti arra az orosz vezetést, hogy folytassa az ambiciózus fegyverkezési programot. Ilyen például a védelmi ipari komplexum lobbi ereje, ugyanis a hadiipar Oroszországban nagyon befolyásos érdekkör. Komoly érdekérvényesítési lehetőséget biztosít a hadiipar számára az a tény is, hogy mintegy 2,5–3 millió embernek ad munkát, azaz a gyáripari állások mintegy 20 százalékát teszi ki Oroszországban. Ez bizony már szociális és politikai kérdés is. A hadiipari megrendelések magas szinten tartása mögött gazdasági indokok is meghúzódhatnak. A kőolajár csökkenésével ugyanis Oroszország exportbevételei drámai mértékben apadtak. Ezzel összefüggésben az orosz fegyverexport 4,4 százalékos részesedése a teljes kivitelből történelmi csúcsot ért el 2015-ben. Ez azonban kevésbé a volumen abszolút értelemben vett növekedésének volt köszönhető (2011 óta 10 százalékot nőtt), mint inkább az alacsony olajár miatt hiányzó olajbevételeknek, így a teljes export csökkenésének. Ennek ellenére racionális lépés Moszkva részéről a hadiipar magas állami megrendelésekkel történő támogatása, hiszen az növelheti az iparág versenyképességét a külföldi piacokon, így hosszabb távon további exportbevételeket eredményezhet. A fegyverexport fellendítésének szándékára utal a szíriai orosz katonai beavatkozás módja is. Moszkva a művelet során mintegy 162 különböző fegyvert próbált ki, egy részük bevetése katonai szempontból teljesen indokolatlan volt – viszont hitelesebbé tette a portékák nemzetközi marketingjét.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »