Felmentették a csetnik vajdát

Ítéletet hozott a Hágai Törvényszék: Vojislav Seselj egyik vádpontban sem bűnös.

Nem találta bűnösnek Vojislav Seselj szerb ultranacionalista politikust az 1991-1995-ös délszláv háborúban elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekben csütörtökön kihirdetett ítéletében a hágai Nemzetközi Törvényszék. Mint ismert, Seselj ellen a 90-es években Bosznia és Hercegovina, Horvátország és Vajdaság területén elkövetett gyűlöletszítás és háborús bűncselekmények elkövetése miatt emeltek vádat.

A mostani ítéletben megállapították: az ügyészség nem tudta megerősíteni, hogy hierarchikus kapcsolat volt Seselj és azon önkéntesek között, akik részt vettek a bűncselekményekben, de azt sem, hogy ok-okozati összefüggés lenne Seselj beszédei és a háborúban elkövetett bűntettek között.

Egy radikális élet

Vojislav Seselj Szarajevóban látta meg a napvilágot, ugyanitt végezte el a jogi egyetemet és politológiát, később a Szarajevói Egyetemen politológiát oktatott. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének is tagja volt, ennek ellenére a nyolcvanas években rendszerellenes tevékenysége miatt börtönbüntetésre ítélték. 1989-ben az Egyesült Államokba utazott, ahol Momcsilo Gyurics második világháborús csetnik vezér csetnik vajdává nevezte ki, ezt a címet Seselj a mai napig büszkén viseli.

1991-ben megalapította a Szerb Radikális Pártot, ami kezdetben a Milosevics-rezsim ellen foglalt állást, mivel hiányolta a szocialistáktól a kiállást a szerb nemzeti érdekek mellett. Később azonban mégis egymásra talált a két politikus, mert Seselj összekülönbözött korábbi barátjával, Vuk Drasokoviccsal, aki ekkorra már Milosevics legfőbb ellenfele lett. Milosevics így több ízben is dicsérettel illette a párt vezetőjét: „Az ellenzéki vezetők közül Seseljt becsülöm a következetessége miatt, és azért is, mert úgy gondolom, hogy mivel a pártja nem kap külföldről pénzt, meg tudta őrizni függetlenségét” – nyilatkozta ekkor a szerb szocialisták elnöke.

Seselj emellett még félkatonai alakulatot is szervezett Fehér Sasok néven, ami alaposan kivette a részét a délszláv háborúból: a mostani hágai perben többek között azzal vádolták Seseljt, hogy felelős az 1991 és 1993 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett háborús bűncselekményekért.

Út Hágába

A Miloseviccsel való együttműködés nem tartott sokáig, mert 1993-ban a szerb szocialisták vezére rá akarta venni a boszniai szerb vezetést, hogy békésen rendezze a határkérdéseket, innentől kezdve Seselj élesen támadta Milosevicset. A szocialista párt válasza is egyértelmű volt: a korábbi szövetséges párt vezetőjét most fasisztának, háborús bűnösnek, köztörvényes bűnözőnek, primitív nacionalistának kiáltották ki. 1994-ben még börtönbüntetésre is ítélték, mert egy választási gyűlésén pisztollyal fenyegetőzött, máskor a szerb parlamentben kitépte a falból a mikrofonkábeleket.

Ennek ellenére 1998-ban újabb románc kezdődött: Seselj vezetésével a radikálisok koalícióra léptek a szocialistákkal. Sőt, a kormányalakítást követően arra is sikerült rávenniük a kormányt, hogy – a pártprogrammal összhangban – rögzítsék: a szerb nemzet pillérét alkotó területek, Szerbia, Montenegró és a Boszniai Szerb Köztársaság egységét meg kell őrizni. A koszovói konfliktus idején így Seselj pártja kormányon volt, a 2000. októberi hatalomváltás azonban őt is elsöpörte: a választásokon a pártjának támogatottsága kevesebb mint harmadára esett vissza.

Innentől gyakorlatilag Seselj sorsa eldőlt: 2003 februárjában még mint szabad ember Belgrádból Amszterdamba repült, majd kiadta magát a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Itt egy egészen sajátos védekezési taktikát választott: az ügyészt és a bírákat gyakran a legtrágárabb jelzőkkel illette, máskor még vaskos könyveket is írt az ügyészekről, melyben azok nemi orientációját firtatta. Írói munkássága egyébként sem jelentéktelen: napjainkra már száznál is több, egyenként ezer oldalasnál is terjedelmesebb könyv szerzője.

Seselj a bíráinak azt javasolja, hogy sz.pják le a f.szát:


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »