Félidőben is változatlanul vezet a Fidesz-KDNP

A 2014-es parlamenti választással közel azonos eredmény születne egy most vasárnapi voksoláson – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készített közvélemény-kutatásából.

Míg a centrális erőtér megléte továbbra is biztos alapot jelent a polgári kormányzásnak, az ellenzéki erőknek az egyértelmű protesthangulat hiánya, illetve a belső megosztottság okoz tartós, régóta megoldhatatlannak látszó problémát.

Míg a centrális erőtér megléte továbbra is biztos alapot jelent a polgári kormányzásnak, az ellenzéki erőknek az egyértelmű protesthangulat hiánya, illetve a belső megosztottság okoz tartós, régóta megoldhatatlannak látszó problémát.

ábra_Nezopont_Intezet_Kozvelemeny_kutatas_2016-04-06

A közvélemény-kutatás alapján egy most vasárnapi választáson a legvalószínűbb listás eredményt nézve a Fidesz-KDNP 41, a baloldali pártok együttesen 27 (az MSZP 12, a DK 9, az Együtt 4, a PM 2), a Jobbik 24, az LMP 5, míg az egyéb pártok összességében 3 százalékot szereznének. 2014 áprilisában a belföldi listás eredményeket nézve a Fidesz-KDNP 44, a baloldali pártok együttesen 26, a Jobbik 21, az LMP 5, míg az egyéb pártok összességében 4 százalékos eredményt értek el. A mindössze 1-3 százalékpontnyi eltérések azt is előrevetítik, hogy a kormánypártok egy most vasárnap esedékes választáson újból kétharmad-közeli eredményt szerezhetnének.

Összességében rendkívül kedvező a kormánypártok számára, hogy az erőviszonyok változatlanok a ciklus-félidőben. A kormányzati ciklusok sajátosságait figyelembe véve ugyanis a kormánypártok támogatottsága jellemzően tartósan alacsonyabb pályán mozog a választáson elért eredményhez képest. Mivel a Fidesz-KDNP szövetség előnye a ciklus félidejében is kimondottan stabilnak tekinthető, így a kormánypártoknak a jelenlegi tábor egyben tartására kell koncentrálnia a következő választási kampány kezdetéig.

Európa-szerte ritkaságnak számít egyébként, hogy ciklusuk közepén a kormányzó erők közel azonos népszerűségnek örvendenek, mint amilyen eredményt a választáson elértek. Jó példa erre Ausztria, ahol a jelenlegi ciklus félidejére a kormányzó nagykoalíció pártjai elveszítették az aktív választók abszolút többségének támogatottságát és mintegy 10 százalékponttal mindkét pártot megelőzte a bevándorlásellenes Szabadságpárt. Hasonló tendencia látható Franciaországban is, ahol a kormánytöbbséget vezető François Hollande elnök népszerűsége a ciklus közepére erőteljesen lecsökkent. A francia államfő a 2012-es elnökválasztás első fordulójában még a szavazatok 29 százalékát szerezte meg, a friss kutatások alapján azonban jelenleg csupán 15 százalék támogatja, így be sem kerülne a második döntő fordulóba. Hollandiában a 2017-es választás előtt szűk egy évvel a kormányzó liberálisoknak és szociáldemokratáknak együttesen fele annyi parlamenti mandátumot jeleznek előre, mint amennyit az előző választáson szereztek. Ezzel szemben a bevándorlásellenes Szabadságpárt a kutatások alapján megduplázná parlamenti mandátumainak számát. Figyelemre méltó példa Németország is, ahol a nagykoalíciót vezető CDU/CSU támogatottsága a 2013-2017-es ciklus közepéig 40 százalék felett stagnált, majd a választáshoz közeledve – nem függetlenül a bevándorlási válságtól –, csökkenni kezdett (jelenleg átlagosan 34 százalékos).

Mindez alapján a jelenlegi magyar politikai rendszer kimondottan stabilnak tekinthető, az egyik legnagyobb kormányzati és politikai stabilitás éppen hazánkban van az Európai Unió tagállamai közül. A kormány a következő két évben is stabil támogatói bázisra támaszkodva tudja végrehajtani programját, melynek fókuszában a polgári életminőség és a középosztályosodás további erősítése áll. E két tényező (stabilitás és széles kormányzati mozgástér, illetve cselekvőképesség) értelmetlenné teszi egy esetleges előrehozott választás felvetését is. És míg a centrális erőtér megléte továbbra is biztos alapot jelent a polgári kormányzásnak, addig az ellenzéki erőknek az egyértelmű protesthangulat hiánya, illetve a belső megosztottság okoz tartós, régóta megoldhatatlannak látszó problémát.

Módszertan

A Nézőpont Intézet legfrissebb telefonos közvélemény-kutatása 2016. március 18-21. között készült 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »