Féléves jelentés a migráns diákokról

Féléves jelentés a migráns diákokról

Az elmúlt évi menekültválság hatására kérte be a migráns tanulók létszámát az iskoláktól az Emberi Erőforrások Minisztériuma – derült ki a tárca közérdekűadat-igénylésünkre adott válaszából. Arról is tájékoztattak, az adatszolgáltatást megtagadó iskolaigazgatókat akár szankciók is érhetik, mi-után „munkaköri kötelezettség a munkáltató utasításait teljesíteni”. Az Emmi adatai azt mutatták, bár 588 migráns tanuló kezdte meg a tavalyi tanévet hazánkban, júniusra mindössze nyolcan maradtak Magyarországon.

Migránsok általánosságban, akik nem turizmus céljával érkeznek az országba, és nem magyar állampolgárok – így magyarázta lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy pontosan mely Magyarországon tanuló diákok számítanak „migránsnak”. A tájékoztatásából kiderült: a „migránsok” csoportján belül is több kategória létezik: a szabad mozgás jogával rendelkezők, a harmadik országbeliek, illetve a menekültek, oltalmazottak és menedékesek. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) küldött megkeresésben az Emmi azokat a tanulókat értette migránsként, akiknek még nem volt megállapítható a pontos státusuk, de nyilvántartásba vették őket tankötelesként.

Mint kiderült, a tárca tavaly a migránsválság miatt kért be először ilyen információkat az igazgatóktól. Céljuk ezzel az volt, hogy eleget tegyenek egy tavaly ősszel meghozott kormányrendeletnek, amely arra kötelezi az emberi erőforrások miniszterét, Balog Zoltánt, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a nemzetközi védelemben részesülő gyermekek helyzetét, és arról „szükség szerint, de legalább félévente tájékoztassa a kormányt”.

Ezzel felmérhető az is, ha többletforrást kell biztosítani a nemzetközi védelemben részesülő gyermekek gyermekvédelmi szakellátásban történő elhelyezéséhez szükséges férőhelyszám bővítéséhez és működtetéséhez. A minisztérium közölte, létszámfelmérés a korábbi tanévekben ugyanúgy volt, ám azok nem a tárca külön kérésére történtek, hanem az országos statisztikai adatgyűjtés során. Az Emmi egyébként csak az iskoláskorú migráns tanulókra volt kíváncsi, az óvodásokkal kapcsolatban nem gyűjtött adatokat.

A Magyar Nemzet tájékoztatást kért arra vonatkozóan is, hogy a 2015/2016-os tanévben hány migráns tanulót sikerült összeszámolnia a minisztériumnak. Válaszuk szerint tavaly október 1. és 2016. június 30. között 588 fő olyan 16 év alatti tankötelezett volt, aki iskolapadba ült szeptemberben a Klik által fenntartott iskolákban. Ugyanakkor

a tanév végére 8-an maradtak az intézményekben, míg 580-an ismeretlen helyre távoztak.

Az Emmi ugyanakkor nem válaszolt azon kérdésünkre, hogy mennyi pénzt kell ma a magyar államnak egy migráns diákra költenie.

A tárca által küldött köznevelési statisztikából meglepő adatokat is ki lehet olvasni. A 2015/2016-os tanévben – tehát a migrációs válság kirobbanásakor – járt a legkevesebb menekült gyermek a magyar köznevelési intézményekben 2010 óta. Míg tavaly 252 menekült gyermek járt az óvodákba, általános iskolákba, gimnáziumokba, szakközépiskolákba és szakiskolákba, addig a 2014/2015-ös tanévben még 344, tehát 25 százalékkal csökkent a létszámuk. Érdekesség az is, hogy az elmúlt tanévben az ország kilenc megyéjében egyetlen menekült gyermek sem járt a köznevelési intézményekbe. A legtöbb menekült diák – 194 – Budapestre járt, a sorban következő Pest megyébe 14, Hajdú-Biharba pedig 11.

Migránsszámlálás

A szabad tartózkodás jogát gyakorló diákok száma kétszázzal nőtt a tavalyelőtti adatokhoz képest, így összesen 2346 gyermek járt a 2015-ben indult tanévben a hazai óvodákba és iskolákba. A bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező tanulók száma kevesebb mint 30 fővel nőtt, így alig több mint 3800-an látogattak magyar intézményeket.

A Magyar Nemzet számolt be elsőként arról, hogy az Emmi kérésére a Klik arra utasította az iskolaigazgatókat, küldjék el, hány „migráns” tanuló járt hozzájuk a 2015/2016-os tanévben. Azt, hogy miért kíváncsiak az adatokra, nem közölték az intézményvezetőkkel. Lapunk így hiába kérdezte a Klik és az Emmi sajtóosztályát, hogy pontosan kiket értenek „migráns” gyerekek alatt és mi célból érdeklődnek irántuk, nem kaptunk választ. Ezt követően fordultunk a tárcához közérdekűadat-igényléssel.

Munkaköri kötelesség jelenteni

 

Lapunk arról is kérdezte az Emmit, érheti-e bármiféle retorzió azokat az iskolaigazgatókat, akik megtagadják a migráns tanulókkal kapcsolatos adatszolgáltatást. A válasz szerint „munkaköri kötelezettség a munkáltató utasításait teljesíteni, a munkáltató mérlegelésétől függ az alkalmazott szankció”. Ez például érintheti Pukli Istvánt is, az oktatási rendszer átalakításáért küzdő Tanítanék Mozgalom egyik vezetőjét, aki egyben a budapesti Teleki Blanka Gimnázium iskolaigazgatója. Tőle is bekérte a Klik az adatokat, ám nyilvánosságra hozott válaszlevele szerint azt közölte a tankerülettel: amíg nem magyarázzák meg neki, hogy pontosan kiket értenek migránsok alatt, addig nem fogja teljesíteni a feladatot. Az intézményvezető lapunk megkeresésére elmondta: a mai napig nem kapott választ kérdéseire. Pukli egyébként tegnap a Magyar Időknek adott interjújában arról beszélt: nem akarja eltakarítani az Orbán-rezsimet; a célja, hogy kijavítsák a hibákat az oktatásban, és rendszerszintű változások történjenek.

 

 

 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 03.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »