Felértékelődhet a V4 szerepe az Unión belül

Felértékelődhet a V4 szerepe az Unión belül

BUDAPEST. A Századvég külügyi igazgatója egyebek mellett a gazdasági fellendülésben és a vezetõk közötti jó kapcsolatban jelölte meg a V4-ek megerõsödésének okát.

Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia V4-es, mára történelminek nevezhetõ együttmûködése több évtized óta erõsen tartja magát, sõt, egyre nagyobb szava van nem csak Európában, de az intézményesített EU-ban is. Az elmúlt közel 30 évben akár fel is bomolhatott volna a szövetség, ám nem ez történt, sõt, a visegrádi négyeknek egyre meghatározóbb jelentõsége van. Jelenleg – jövõ nyárig – Magyarország a V4 soros elnöke.

Erõsödõ gazdaság és jó kapcsolatok

Az erõsödés és a stabil pozíció egyik, strukturális oka Szabó Dávid külügyi szakértõ szerint, hogy a V4-es gazdaságok az elmúlt hat-hét évben egy „egészségesen fejlõdõ” képet mutatnak a többi, régebbi tagállammal összehasonlítva. Magyarország és Szlovákia is megerõsödve került ki a 2008-as gazdasági válságból; az elmúlt hozzávetõleg kilenc évben megerõsödtünk az unión belül, ennek megfelelõen az érdekérvényesítõ képességünk is javult – mondta a szakértõ.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem – folytatta Szabó Dávid –, hogy a kivételesen jó a V4-en belüli lengyel-magyar kapcsolat, illetve – ez háttérinformációkból sejthetõ – a négy ország vezetõi között kifejezetten jól mûködõ, dinamikus kapcsolat van.

A V4-es polgárok problémái az EU-s polgárok problémái

A V4-es együttmûködésben olyan „témák” bukkantak fel az utóbbi években, amelyek nem csak a visegrádi országok polgárainak, hanem általában véve az EU polgárainak is alapvetõ érdekeit érintik – hívta fel a figyelmet Szabó Dávid.

Ide sorolta a migrációt, a munkanélküliség elleni küzdelmet, a gazdasági növekedés beindítását, a családpolitikát, illetve a biztonság kérdését és a terrorizmus elleni harcot is. Ezek közül néhányról sajnos nagyon kevés szó esik Európában, ugyanakkor húsba vágó kérdések – szögezte le a külügyi szakértõ.

Hozzátette, hogy mindezekre a kérdésekre mind a négy visegrádi országban megvannak az úgynevezett „jó gyakorlatok”, valamint a kezdeményezõképesség is arra, hogy ezeket a kérdéseket EU-s szinten is felvessék.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »