Felelősségre vonnák a Kúria főbíráját

Felelősségre vonnák a Kúria főbíráját

A köztársasági elnöknél kezdeményezte ügyvédek egy csoportja a Kúria polgári kollégiuma vezetőjének felelősségre vonását, miután Wellmann György a múlt héten lényegében elnézést kért a bankszövetségtől egy, a Kúrián született ítélet miatt – értesült lapunk. A devizahiteles-ügyekben jártas jogászok az Áder Jánosnál szorgalmazott fegyelmi eljárás mellett a Kúria elnökét is megkeresték. Darák Pétert arra kérték, hogy az ügy kivizsgálásáig függessze fel tisztségéből a kollégiumvezetőt.

A Magyar Nemzet a hét végi számában ismertette azt a levelet, amit a Kúria polgári kollégiumának vezetője a Magyar Bankszövetség képviselőinek írt. Az április 11-én kelt iratból úgy tűnik, hogy Wellmann a szervezet panaszára válaszolt, jelezve, hogy az általuk kifogásolt, a Kúria saját tanácsa által hozott ítéletet nem tartja irányadónak. Mint írta, intézkedésére az adósoknak kedvező határozat már nem szerepel a legfőbb bírói testület honlapján, mert szerinte az ellentétes a bíróság korábban hozott jogegységi határozatával. A kollégiumvezető tulajdonképpen elnézést kért, egyben megígérte a bankszövetségnek, hogy az érintett tanács a jövőben igazodni fog a Kúria ítélkezési gyakorlatához.

„Személyes érdekek”

A devizahiteles-ügyekben jártas ügyvédek csoportja szerint Wellmann levele elfogadhatatlan, s egyértelműen az igazságszolgáltatás rendszerébe vetett bizalmat rendíti meg. A több ezer ügyfelet képviselő hét ügyvéd a beadványában azt írta az államfőnek, hogy a Kúria kollégiumvezetőjének írásából az látszik, nem hajlandó elfogadni, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvényeknek vannak alárendelve, ítélkezésükben nem utasíthatók.

Szerintük a dokumentum alapján a kúriai tisztviselő személyes, informális kapcsolata a bankszövetség vezetőivel önmagában kizárja, hogy képviselni tudja a pártatlanság elvét. Kiemelték: „azzal, hogy a bíró mindezt ilyen nyilvánvalóan jogellenes formában ki is fejtette, maga biztosítja Magyarország polgárait arról, hogy bizonyos személyes érdekek mentén nem engedi a törvényeket s azok célját és szellemiségét a kúriai bírósági ítélkezésben érvényre juttatni.”

Bihari Krisztina, Kiss-Gál Éva, Madari Tibor, Ölveczky István, valamint Varga-Damm Andrea, Várhelyi Tamás és Zoltán Gábor ügyvédek úgy látják, hogy Wellmann György a nyilatkozatával megsértette saját esküjének szövegét, de a hatalommegosztás, a törvény előtti egyenlőség, a részrehajlás nélküli, tisztességes eljáráshoz való jog alapelveit is. A jogászok megvizsgálták a Kúria szervezeti és működési szabályzatát is, amely alapján arra jutottak, hogy a vezető bíró levele azért is aggályos, mert a szabályok szerint konkrét ügyben hozott döntéssel összefüggően nem léphet kapcsolatba egyetlen bírósági szervezeten kívüli személlyel vagy szervezettel sem.

Továbbá nem fejezheti ki adott ügyben a véleményét egy bíróságon kívüli szervezetnek vagy személynek. Ráadásul – mint írták – a szabályzat alapján arra sem jogosult Wellmann György, hogy egy személyben a Kúria honlapján közzétett egyedi döntés eltávolításáról intézkedjen. Mindemellett a kollégiumvezető nem szólíthat fel egyetlen bírói tanácsot sem arra, hogy egyéni szakmai véleményének megfelelően igazodjon egy egyedi ügyben az általa kívánatosnak tartott ítélkezési gyakorlathoz.

Elhatárolódtak a kollégiumvezető írásától

Tekintettel arra, hogy Wellmann György hivatalos leveléből nem derült ki, a Kúria elnöke adott-e megbízást a kollégiumvezetőnek arra, hogy a bankszövetség megkeresésére eljárjon és nyilatkozzon, a legfőbb bírói testülethez fordultunk kérdéseinkkel. Többek közt arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen kapcsolat áll fenn a Magyar Bankszövetség és a Kúria között. Továbbá arról is érdeklődtünk, hogy ha bírói függetlenség van Magyarországon, akkor egy egyedi ügyben hozott elvi jelentőségű döntést milyen jogszabályok alapján bírálhat felül a kollégiumvezető. De azt is megkérdeztük, gyakran előfordul-e, hogy az egyik peres félnek vagy érdek-képviseleti szervének jelzését egy számára nem tetsző ítélettel kapcsolatban elfogadják, és azt írásban – helyeslően – véleményezik. Tegnap a Kúria kérdéseinkre érdemben nem válaszolt. Néhány soros válaszukban mindössze annyit közöltek, hogy a Wellmann-levél nincs hatással a Kúria jogegységi határozatai nyomán kialakult ítélkezési gyakorlatra és a folyamatban lévő konkrét ügyekre sem. Ezzel lényegében elhatárolódtak a kollégiumvezető írásától, aki egy jogerős ítéletet töröltetett a bírósági honlapról, és közölte, azt a Kúria nem tartja irányadónak. Arra a kérdésre sem adtak választ, hogy a szóban forgó határozat visszakerül-e a testület honlapjára.

Korábban egyébként a devizahitelesek ügyében a jegybank alelnökének levele is nagy port kavart. Windisch László tavaly nyáron a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének figyelmét hívta fel arra, problémás lehet, ha az ügyvédek arra biztatják az adósokat, hogy minősítsék érvénytelennek a hitelszerződésüket, ezzel elutasítva az egész elszámolási-forintosítási folyamatot.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 19.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »