Faültetés környezeti neveléssel

Faültetés környezeti neveléssel

„Amint látható, a terület java részét már beültettük, tehát nem szerettük volna önkéntesekkel elvégeztetni a ránk háruló feladatot, inkább azt szerettük volna, hogy a csemeteültetés mellett magot is vessünk: a szemléletmód-váltáshoz és a tudatosabb életmódhoz szükséges magokat, melyek, ha a fejünkben kicsíráznak, az erdőinkért is többet tettünk – mondta el lapunknak Csákány László, a Szemerja-Görgő Közbirtokosság elnöke a szombaton szervezett nagyméretű faültetési akció során, mely az előpataki út 4-es kilométeréhez közeli erdőben zajlott.

A közmunkára bárki jelentkezhetett, aki szeretett volna betekintést nyerni az erdő világába, mert a faültetésen kívül előadásokat is halhattak az érdeklődők az erdők életéről és az élőlények számára biztosított nélkülözhetetlen védelmi szerepéről, klímameghatározó hatásáról, vagy akár népjóléti vonatkozásairól is, melyről egyre több tanulmány lát napvilágot manapság. Természetesen, az erdőgazdálkodásról is szó esett, a Hatod Magánerdészet szakemberei meséltek arról, miként lesz a csemetéből érett fa, miért és hogyan történik a fák kibélyegzése, volumenének felmérése, kivágásának engedélyeztetése, és végül hogyan jut el a fa az erdőből a felhasználók udvarára. Csákány László mosolyogva jegyezte meg: szerettek volna segíteni az embereknek, hogy jobban lássák a fától az erdőt.

Csillagászati ritkaság

Az elnök szerint, „csillagászati ritkaságnak” is nevezhető kezdeményezés, ami most létrejöhetett, ugyanis az akcióban nagyon sok szervezet vett részt: a Szemerja-Görgő Közbirtokosság mint erdőtulajdonos, az erdészeti munkákért felelős Hatod Magánerdészet – melynek szakemberei irányították a munkát –, a Mihai Eminescu Alapítvány, mely anyagi és erkölcsi támogatásával nagyon sokat tesz a környezetvédelem érdekében Székelyföldön is, a Vinca Minor Egyesület képviseletében a Csomád-Bálványos Natura 2000 védett terület gondnoksága, a Pro Silvicultura Egyesület, a Háromszéki Ifjúsági Tanács és a Tiszafa Hagyományőrző Egyesület is. Az önkéntes csemeteültetési akció a Kós Károly Iskolaközpont diákságának közreműködésével több napig tart még, cserébe az iskolaközpont jelentős értékű laborfelszerelést kap a Mihai Eminescu Alapítvány jóvoltából, mely szervezet évek óta igyekszik jó szemléletmódra nevelni, neveltetni a diákokat.

Száz év kell

A gyülekező önkénteseket és a média képviselőit a Mihai Eminescu Alapítvány külső munkatársa, erdősítésért felelős programjának megbízottja, Kádár Tibor Sándor erdőmérnök köszöntötte, aki bevezetőjében elmondta, elsősorban nem csemetemennyiségben mérhető tömegakció volt a céljuk, hanem az, hogy az érdeklődőknek betekintést nyújtsanak az erdőgazdálkodásba. Mint kifejtette, a közbirtokosságok azért jöttek létre, mert az emberek már a régi paraszti világban belátták, hogy nem vezethet jóra, ha olyan fontos nyersanyagforrásról, mint az erdő, csak egy személy dönt, azzal a közösség egészének kell rendelkeznie. Kádár elmondta, a csemeteültetésből még nem lesz erdő, ez olyan, mint amikor a gyerek megszületik, az igazi nehézségek csak azután kezdődnek el, az első tizenöt-húsz év pedig a csemete életében ugyanolyan kritikus, mint az ember életében: ha nem kap megfelelő ápolást, gondozást, soha nem lesz rendes fa és megfelelő erdő belőle.

Ezért a szervezők azt szeretnék, a most elkezdett akció folyamattá váljon, s pár hónap múlva újra szervezzenek egy önkéntes napot, melynek során megvizsgálják, hogyan alakultak az elültetett csemeték, és egyéb munkálatokat is elvégezzenek körülöttük. Mint kifejtette, fontos, hogy a civil társadalom értse az erdészek munkáját, hogy ne csupán rémhírek terjedjenek az erdők sorsáról. Elhangzott, hogy elsősorban a civilek határozzák meg az erdőgazdálkodás módját, ha sok bútort, papírt, egyéb faanyagot használnak el, egyértelműen nagyobb lesz a nyomás az erdőkön, leginkább tehát azzal tudnak segíteni, ha figyelnek a fenntartható életmódra. Mivel az erdő megújuló nyersanyagforrás, energiaforrás, jó gazdálkodással és megfelelő ápolással állandóan élni lehet belőle, ha azonban nem gondoskodunk utánpótlásról, előbb-utóbb felbecsülhetetlen veszteség éri az emberiséget.

Átlagosan száz évre van szükség ahhoz, hogy az iparban felhasználható fát növeljünk, amit csak felelős hozzáállással lehet megvalósítani. A Mihai Eminescu Tröszt az elmúlt években félmillió csemetével járult hozzá Székelyföld gazdagításához. Bár az alapítvány egykor a falurombolások nyomán a szász falvak épített örökségének védelmére jött létre, 1990 után tágult a tevékenységi területe, és zöld beruházásokba is egyre többet fektetett, többek között az Accor Hotels nemzetközi szállodalánc támogatása által. Kádár Tibor az erdő klímaszolgáltató szerepéről is részletesen beszélt, a levegő tisztítása mellett annak csapadék-visszatartó, -szabályozó funkcióját emelve ki, és rámutatva: az erdők hiánya sivatagosítja a földet, és a migrációt is elképesztő mértékben felgyorsíthatja.

Védeni az erdőt

Para Zoltán, a Vinca Minor Egyesület elnöke lapunknak elmondta, örül, hogy végre őket is megszólították, bevonták egy ilyen projektbe, hisz évek óta próbálják elültetni a köztudatban: az élővilág védelme nem csupán a természetvédők felelőssége. A Natura 2000-rel kapcsolatosan még mindig nagyon sok a hiányos információ, ezért igyekszik megragadni minden alkalmat arra, hogy „szórja a hitet”, tudatosítsa az emberekben, hogy a természetvédelem csak felelős erdő-, legelő- és mezőgazdálkodás által lehetséges. Kifejtette, a Natura 2000 nevű nemzetközi természetvédelmi hálózat általában az erdő élővilágához kapcsolódik, az eltűnőfélben levő fajok védelme nem történhet meg az életközösségek védelme nélkül. Ahhoz, hogy a természetvédelmi területek között úgynevezett ökofolyosók is létezzenek, hogy a bizonyos állatfajok ne csak a jól körülhatárolt területeken legyenek védettek, fontos, hogy az erdőgondnokságok ne önállóan gondolkodjanak és tevékenykedjenek. Mivel a rendszer láncszemei nálunk még nem kapcsolódtak össze, a Natura 2000 által kijelölt védett élőhelyek egy része már rég megváltozott az erdőgazdálkodás miatt is. Para Zoltán szerint fontos a párbeszéd, hogy a természetvédelem és a gazdaságorientált tevékenység is elérhesse a célját.

A klímaöv sajátosságainak megfelelően bükk-, tölgy-, fenyő-, hárs-, juhar-, kőris-, madárberkenye-, vadgesztenye- és vadkörtecsemetéket is ültetnek az akció során, a monokultúrák ugyanis nagyon érzékenyek a környezetváltozásra és a különböző kártevőkre, kórokozókra, betegségekre. A szép idő és a megfelelően előkészített terület jó körülményeket kínált az önkéntesek munkájához, akik arra a kérdésre, hogy miért vettek részt az akcióban, egyebek mellett a következő válaszokat adták: könyvet már nem fogunk írni, legalább ennyit tegyünk; szerettünk volna valami hasznosat tenni ezen a szép tavaszi napon; szeretjük az önkéntes akciókat; meg kell védenünk az erdőinket; próbáljuk a természet szeretetére nevelni kisgyermekeinket; a székely ember szíve csücske az erdő; jöttem, hogy többen legyünk, kár, hogy csak ennyien jöttünk el.

Gyökeret foghat az erdő

Zágon község is csatlakozott az Ültess Romániában programhoz. A Fejlesszük Együtt Romániát Egyesület által kezdeményezett csemeteültetési terv részeként a Cseremás erdőrészben 1600 csemetét ültettek el pénteken. Az akcióban részt vett a községháza, a Zágoni Magánerdészet, a Mikes Kelemen Általános Iskola, munkájukat helybeli önkéntesek, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügy­ökség küldöttei, a segítségükre érkezett katonák is támogatták. Cseremáson két évvel ezelőtt volt tarvágás egy 22 hektáros parcellán. A terület nagy részén százszázalékos a természetes megújulás, nincs szükség emberi beavatkozásra, ám egy félhektáros részen ültetni kellett, hogy itt is újból gyökeret foghasson az erdő – mondta el érdeklődésünkre Dima Levente, az erdészeti körzet erdésze. 1600 csemetével alapozták meg a jövőbeli erdőt, őshonos fajtákat, kocsányos és csertölgyet ültettek. A zágoni iskolából Bedneag Gábor igazgató vezetésével huszonnégy tanuló vett részt a telepítésben, a magánerdészettől hatan voltak jelen, tizenkét zágoni önkéntes is csatlakozott a munkához. Ezzel a munkálattal elérték azt, hogy Cseremáson nincs olyan erdőrész, ahol pillanatnyilag intenzív ültetést kellene végezni, a kezdeményezés hozzájárult az őshonos, ugyanakkor gazdasági szempontból is megfelelő faösszetétel megőrzéséhez is – értékelte az összefogással lebonyolított munka fontosságát Dima Levente. (bokor)

Nagy B. Sándor
Albert Levente felvételei
Háromszék


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »