Fabatkát sem érnek a drogstratégiák?

Elhibázottak az elmúlt két évtized drogstratégiái, amelyek kizárólag a tiltásra és a büntetésre koncentrálnak, összemosva a kereskedelmet a használattal. Így összegezték véleményüket a szakemberek a témában lezajlott ENSZ-tanácskozás után. Szerintük a legnagyobb baj, hogy még ma is tévhitek és rasszista sztereotípiák alapján riogatnak a hatóságok és a sajtó is.

Mára drogmentes világban kellene élnünk egy 1998-as drogprevenciós ENSZ-akcióterv szerint, ám még a kábítószerek által okozott ártalmakat sem igazán sikerült kiküszöbölni. A jelenleg érvényben lévő stratégiák elhibázottak, és úgy látszik, a tiltás és üldözés csak ront a helyzeten, miközben tovább élnek azok a sztereotípiák, amelyeket a tudomány is megcáfolt már. Így összegzi a szakvéleményeket az amerikai Vice hírportál a világszervezetnek a múlt hónap végén a témában tartott tanácskozását követő elemzésében.

Ördögtől való

A szakemberek szerint az egyes országok drogstratégiája nem veszi figyelembe a kutatások eredményeit, általánosítanak, és olyan bevett szlogeneket harsognak, amelyek alátámasztására semmilyen kézzelfogható statisztikai adat nincs, csak évtizedek óta ezzel takaróznak azok, akik azt akarják bizonyítani, a drog ördögtől való, miközben az alkohol vagy a dohánytermékek szervezetkárosító hatásai felett szemet hunynak. Egy tavaly nyáron, a Nature tudományos magazinban kiadott kutatásban például bebizonyították, nincs genetikailag kódolt függőség. Ezzel összefüggésben pedig arról is írtak, hogy még az olyan drogok, mint a heroin vagy a metamfetamin használóinak is csak 10-20 százaléka szokik rá ezekre a szerekre. A kérdés – amiben az illetékes ENSZ-szakbizottság is egyetért – az, hogy miként lehet megelőzni a függőséget, illetve a drogokhoz köthető ártalmakat.

Zűrös gyerekkor

A különféle szerekhez menekülők 90 százaléka ugyanis érzelmileg instabil, kétségbeesett, a családi és társadalmi gondok elől a kiutat a szerhasználatban látó fiatal, akik a húszas éveik közepe előtt már kipróbálják a tudatmódosítást. A drog káros hatásainak megszüntetésében, azaz az ártalomcsökkentésben érdekelt csoportok szerint is ezen a téren kellene megfogni a problémát. A valóban kemény drogfogyasztók még ennél is korábban, tizenéves korukban kezdik a szerhasználatot, kétharmaduknak nagyon zűrös gyerekkora volt, kilátástalanságban, nyomorban él, ötven százalékuk pedig különféle mentális betegségben is szenved emiatt.

A témában tartott rendkívüli ENSZ-közgyűlés kapcsán a legalizációt, illetve a szigort támogatók tábora is egymásnak feszült. Előbbiek szerint mindenképpen külön kellene választani a használókkal és a drogcsempészkartellekkel szembeni fellépést. A statisztikák szerint ugyanis az olyan országokban, ahol nem büntetik a fogyasztót, egyáltalán nem nőtt a szerhasználat. Így Hollandiában, illetve a 2001 óta hasonló szemléletet bevezető Portugáliában nem drogoznak többen, mint az Egyesült Államok olyan szövetségi államaiban, ahol teljes a szigor.

Tiltott gyümölcs

Sőt, a tiltás csak ront a helyzeten – állítják a témát kutatók. Dél-Amerikában is hasonló tapasztalatról számoltak be Uruguay esetében, ahol 2014 óta lazítottak a fogyasztókkal szembeni hatósági fellépésen. A statisztikák ugyancsak ezt látszanak igazolni Colorado és Washington államok esetében, ahol 2012 óta van érvényben droglegalizációs törvénykezés. Ez ráadásul tulajdonképpen megszüntette a drogkartellek villongásait is, hiszen a piacot szabályozták, az illegális csoportok pedig kiszorultak.

E tapasztalatokat figyelembe véve Kanada és Jamaica vezetői mellett a mexikói államfő, Enrique Pena Nieto is arról beszélt, fontolgatják az orvosi célokra használt marihuána legalizációját. Az Egyesült Államok déli szomszédja számára igencsak sürgető kérdésről van szó, hiszen a kormányzat óvatos becslései szerint a drogcsempészek villongásaiban 164 ezren vesztették életüket 2007 és 2014 között. Ezért kíváncsiak lennének, az illegalitás kiiktatása miként hatna az erre épülő szervezett bűnözésre. Az ENSZ szakbizottságának tagja, a Virgin-csoportot is vezető Richard Branson szintén az ártalomcsökkentés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 04.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »