Ezzel még tartoznak Orbánék

Ezzel még tartoznak Orbánék

Noha a Fidesz–KDNP-komány hat évvel ezelőtt hívta életre a Nemzeti Együttműködés rendszerét, és ígért hathatós elszámoltatást a korrupciós ügyekben, a legfajsúlyosabb esetekben nem történt felelősségre vonás. A nyomozások többsége már-már komédiába fullad, s gyakran az sem világos, miért tétovázik a rendőrség, az ügyészség, vagy éppen az adóhivatal. Egyes nyomozások már hat éve zajlanak, de a jobboldali kormány alatt indult eljárások egy része is csupán takaréklángon pislákol.

A főváros 2010 előtti felderítetlen korrupciógyanús ügyei közül az elmúlt hetekben a legtöbbet emlegetett, a Magyarország mellett Nagy-Britanniában is zajló Alstom-nyomozás. Ez azonban csak egy szelete a történetnek. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda, illetve jogelődje által immár hatodik éve folytatott hazai eljárás eleinte több szálon futott, majd egyesítették a nyomozást, amelyet nemrég idén augusztus 3-ig hosszabbított meg a Legfőbb Ügyészség. Az első vizsgálat a 4-es metró végül 452 milliárd forintnál megállt, de eredetileg ennek harmadáért ígért beruházásával kezdődött: 2010 szeptemberében, tehát még a Demszky-korszakban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tett hivatalból feljelentést. Vizsgálatában a metróépítéshez kötött különféle tanácsadói szerződésekre indokolatlanul kifizetett milliárdos tételek miatt hűtlen kezelés gyanúját feltételezte, de a rendőrség korrupciós szálra bukkant. A büntetőeljárás később már hivatali vesztegetés miatt folytatódott, de gyanúsított a mai napig sincs. Az Alstom szerelvények beszerzése ügyében a Fidesz feljelentése nyomán 2011-ben indult nyomozás.

Nagy-Britanniában ugyanakkor már némi eredményt is fel tudtak mutatni a hatóságok. A brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal ugyanis bűnszervezetben elkövetett vesztegetés miatt már vádat emelt. Eszerint forintban több mint 2 milliárdos kenőpénz átadásával segíthették elő az ügy terheltjei, hogy a francia járműgyártó elnyerje a 2-es és az akkor még épülő 4-es metróvonal szerelvényeire 2005-ben kiírt fővárosi tendert. A 37 szerelvény leszállításáról Demszky Gábor volt főpolgármester (SZDSZ) és Aba Botond akkori BKV-vezérigazgató 2006 júniusában írta alá a 65 milliárd forintos, teljesítés nélkül is felerészt kifizetett szerződést. Az ügylet létrehozásában közismerten részt vevő Medgyessy Péter nemrég egy a Magyar Időkben közölt cikk nyomán elismerte: cége 180 millió forint tanácsadói díjat kapott, de úgy látja, azért meg is dolgoztak.

A második elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztosi posztot töltötte be Budai Gyula, aki Papcsákot váltotta. Megbízatása 2012. novemberben járt volna le, ám néhány hónappal korábban felmentették. Közel kétéves kutatómunka során 1442 esetet vizsgált, 110 nyilvános jelentést készített, 61 esetben tett büntetőfeljelentést, amelyből mindössze 7 ügyben történt vádemelés. Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

A 2-es metróra egyébként négy év késéssel, 2012-ben, a 4-es vonalra egy évvel később érkeztek meg a kocsik, miután Tarlós István főpolgármester (Fidesz–KDNP) újratárgyalta az előnytelennek minősített megállapodást.

A volt MSZP-s miniszterelnök díjának eredetét a jelenlegi kormánypártok az eljárással párhuzamosan újabb „nyomozócsoportokra” és egy fővárosi vizsgálóbizottságra bíznák. Nem ért véget a nyomozás a Rác fürdő fejlesztéséhez szintén a Demszky-korszakban egy magánbefektető által igényelt 9,1 milliárd forintos állami hitel ügyében sem. Ez az eljárás 2013 óta tart.

Ha maratoni nyomozás, akkor Sanghaj

Az Alstom-ügyhöz hasonlóan szintén csaknem hat éve folyik a nyomozás a sanghaji világkiállítás kétes kifizetései ügyében, ám gyanúsított nincs az ügyben. A rendőrség hivatali visszaélés és csalás gyanúja miatt folytat eljárást, miután először 2010 júliusában egy magánszemély, majd a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) tett feljelentést a vélelmezett túl- és fiktív számlázások miatt. A magyar részvételre a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány összesen 3,2 milliárd forintot költött, ebből kétszintes, 2000 négyzetméteres alapterületű pavilont kellett volna létesíteni, ám csupán egyszintes, 1000 négyzetméteres pavilon készült el. A gyanú szerint előre lefutott volt az épület kivitelezésére és üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárás, amelyet a Genexpo 2010 Hungary Kft. annak ellenére nyert meg, hogy a kiírási feltételeknek nem felelt meg. A cég ügyvezetője Dégen István volt, aki a hetvenes években az Elnöki Tanács munkatársaként tevékenykedett, majd a III/1-es csoportfőnökség szigorúan titkos tisztjeként nemzetközi hírszerzéssel, illetve elhárítással foglalkozott.

A Kehi vizsgálata az ügyben számos visszásságot tárt fel, akadt példa arra is, hogy a 800-850 forintos izzókat 13 ezer forintért szerezték be, valamint nyilvánvalóan felesleges tanácsadói pénzeket fizettek ki. A kancellária összesen 140 milliót szórt el a világkiállításhoz kapcsolódó tanácsadásra, amelyből jutott például Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc volt tanácsadójának is. Noha azt nem tudni, hogy meddig hosszabbítható meg az eljárás, a legutóbbi határidő június 10-ig tart.

Ügyészségi hatáskörbe vonva

Idén márciusban csaknem fél évtizedes rendőrségi nyomozás után vett fordulatot a korábbi Hunvald-perektől elkülönülten zajló, 2010 előtti erzsébetvárosi ingatlaneladások ügye. Vattamány Zsolt fideszes polgármester hat éve még ellenzéki önkormányzati képviselőként, egy évre rá pedig már a városrész vezetőjeként – több mint kéttucatnyi egykori önkormányzati ingatlan áron aluli eladása miatt – tett feljelentést, ismeretlen tettes ellen.

A Fővárosi Főügyészség által hűtlen kezelés megalapozott gyanújával elrendelt nyomozásokat a BRFK később egyesítette, de az eljárások folyamatos meghosszabbítása sem hozott eredményt. Így csaknem három hónapja a Legfőbb Ügyészség a nyomozást ügyészi hatáskörbe vonta és annak lefolytatásával a Központi Nyomozó Főügyészséget bízta meg. Jelenleg 2016. július 1-je a vizsgálat legújabb határideje, gyanúsított a mai napig nincs. A feljelentések alapján a fővárosi VII. kerület MSZP–SZDSZ-es vezetése idején a 2010 előtti ügyeletekkel több mint félmilliárd forint kárt okoztak. Ezek között van az Almássy téri Szabadidőközpont, az Akácfa utca 61. alatti öregek napközi otthona, valamint a Kertész utca 23. szám alatti ház eladása. A további feljelentéseket megalapozó helyi képviselő-testületi döntés alapján Erzsébetváros 2010-re csaknem 3,6 milliárd forint bevételtől esett el.

Végeláthatatlan ingatlanügyek

Miközben a jelenlegi kormánypárti vezetésű Terézváros világörökségi területein több mint egy évtizeddel ezelőtt értékesített paloták miatt ötödik éve zajlik büntetőper, a nyomozó hatóságok további privatizációs ügyeket görgetnek maguk előtt még hosszabb ideje. Az Andrássy út 3. szám, illetve a 47. szám alatti ingatlanok 2004-es értékesítése kapcsán hűtlen kezelés vádjával a Fővárosi Törvényszéken az önkormányzat akkori MSZP–SZDSZ-es vezetői és az előterjesztéseiket megszavazó frakciótársaik állnak bíróság előtt. A vád szerint az áron alul, versenyeztetés nélkül értékesített ingatlanokkal csaknem 700 millió forintos kárt okoztak a VI. kerületnek. Ugyanakkor 2010 előtt még ellenzékben több akkori fideszes önkormányzati képviselő tett feljelentést további ingatlanértékesítések miatt, amelyeknek az aktái a Gyurcsány-korszakban sokáig a nyomozó hatóságok asztalán feküdtek. A máig zajló eljárások 2012 és 2013 táján „pörögtek fel”, s már úgy volt, a gyanú szerint együttesen több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó értékesítések ügyét a bíróságon egyesítik. Az ügyészség azonban először megszüntette ezeket az eljárásokat, majd végül tíz palota ügyében a kerület panaszára újra indult a nyomozás. Szintén megszüntetés miatt tettek panaszt a 2010 előtti terézvárosi tanácsadói szerződések ügyében, amellyel további több tíz millió forintos kárt okoztak a városrésznek – szólnak erről a feljelentések.

A VI. kerületi, 2014. július 15-i Kodály köröndi tűz ügyében közveszélyokozás miatt zajló büntetőeljárást nemrég ismét meghosszabbították, az új határidő megegyezik az eset második évfordulójával.

Újbuda hiányzó százmilliói

Nemrég szeptember 15-ig hosszabbították meg az Újbuda Torna Club ügyében hűtlen kezelés miatt, február óta a Központi Nyomozó Főügyészség által folytatott, öt éve a XI. kerület fideszes vezetőinek feljelentése alapján tartó nyomozást. Az ügyben még nem történt gyanúsítotti kihallgatás. A gyanú szerint a Molnár Gyula volt MSZP-s polgármester elnöksége alatt csődbe vitt sportegyesület gazdálkodása miatt több száz millió forintos kár érhette az önkormányzatot.

A Bikás parki sportcentrum ügyében a BRFK még márciusban megszüntette a nyomozást. Ez ellen panaszt tett az önkormányzat. A most a szocialista pártelnökségre pályázó Molnár Gyula által kötött hasznosítási szerződés és garanciavállalás a kerület jelenlegi vezetői szerint több mint 300 milliós vagyoni hátrányt okozott. Az önkormányzat panaszát hónapok óta vizsgálja a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség.

Belváros-Lipótváros értékes ingatlanainak bérbeadása és privatizációja ügyében a Legfőbb Ügyészség még márciusban 2016. július 21-ig hosszabbította meg a nyomozást. Juhász Péter (Együtt) önkormányzati képviselő több mint másfél éve tett feljelentést. Azt állítja, hogy 2006 és 2014 között áron alul adtak el önkormányzati lakásokat és üzlethelyiségeket. Ebben az időszakban a kerület polgármestere Rogán Antal (Fidesz–KDNP) volt, aki jelenleg a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezeti. A rendőrség idén februárban megalapozatlannak találta a gyanút, ezt azonban áprilisban felülbírálta a Fővárosi Főügyészség, és hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást rendeltek el.

Eltűnt romapénzek

Tavaly május elején jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) részvételével zajló Híd a munka világába program gyanús pénzköltései ügyében. A nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) folytatja, ám eredmény ebben az ügyben sincs. Az uniós forrásokból indult programban a gyanú szerint nem a célnak megfelelően, a leghátrányosabb helyzetűek érdekében használhatták fel a forrásokat. Azóta a humán tárca már a támogatási szerződéstől is elállt, s a roma szervezetnek 1,6 milliárd forintot kell visszafizetni a program után, ám erre aligha kerül sor. Az ügyben június 24-ig hosszabbította meg a nyomozást az adóhivatal. Az ügy kipattanása óta záporoznak a feljelentések, Farkas Flórián miniszterelnöki biztos pedig – aki a pénzek elköltése idején az ORÖ elnöke volt – érinthetetlennek tűnik a botrányban.

 

 

 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »