Ezért szenved asztmától sok élsportoló

Ezért szenved asztmától sok élsportoló

Egyáltalán nem mindegy, milyen környezetben edzünk, a helyszín ugyanis nagyon fontos szerepet játszik abban, mekkora valószínűséggel alakul ki asztma. Erre mutatott rá egy kutatócsoport, amelynek Lévai Írisz Karolina is tagja volt. A PhD kutató elárulta nekünk azt is, milyen lépéseket kell tenniük a sportolóknak annak érdekében, hogy megóvják légutaik egészségét.

Az úszóknál kilencszer nagyobb valószínűséggel alakul ki asztma, mint az ökölvívóknál, aminek legfőbb oka az, hogy más környezetben edzenek és versenyeznek – derül ki a brit  University of Kent vizsgálatából. A kutatócsoport tanulmányát a Respirology nevű szakfolyóirat közölte, tagjai pedig már korábban is kimutatták, hogy a nagy-britanniai olimpiai csapat negyede asztmás – ami több mint kétszerese a brit „átlagembereknél” tapasztaltnak.

Rejtélyes gyakoriság

A magas előfordulási arány feltételezhetően az eltérő környezeti tényezőkből, valamint az élsport által megkövetelt fokozott légzési igény kombinációjából adódik. Ennek a két faktornak az együttes jelenléte vezethet olyan légúti sérüléshez, amely megnöveli a hörgőszűkület kialakulásának kockázatát mind a sportolás ideje alatt, mind pedig azt követően – tudtuk meg az egyetem School of Sport & Exercise Sciences karán zajló vizsgálatban PhD kutatóként részt vevő Lévai Írisz Karolinától.

Lévai kiemelte, hogy a hivatásos úszók körében riasztóan magas, 40-60 százalékos az EIB előfordulási aránya – ez az úgynevezett fizikai terhelés indukálta bronchokonstrikció, amelynek fő tünete a terhelés alatt jelentkező köhögés, sípoló légzés és a mellkasi szorító érzés, de sok sportolónál nem specifikus tünetek, így például csak fáradékonyság vagy teljesítménycsökkenés jelentkezik. A kutatók tapasztalatai rámutatnak arra is, hogy a panaszok az úszók visszavonulását követően csökkenhetnek, vagy akár teljes mértékben meg is szűnhetnek. Azt ugyanakkor még nem sikerült teljes mértékben meghatározni, hogy az EIB milyen kapcsolatban áll a légúti gyulladásokkal. Nagyon kevés információ áll rendelkezésre arról is, hogy az ökölvívóknak milyen sportterheléssel összefüggésbe hozható légzési problémái vannak.

Kulcsszerepben a szűrővizsgálat

A kutatásban a brit úszó- és ökölvívó csapat 18 évet betöltött, nemzetközi versenyeken induló tagjai vettek részt. A tesztekre különböző helyszíneken, Angliában és Skóciában került sor.

További híreink a témában– Tíz dolog, amit az asztmáról feltétlenül tudni kell– Milliókat érint a fullasztó betegség– Asztma: érdekes felmérést hoztak nyilvánosságra– Pár éven belül gyógyíthatóvá válhat az asztma– Asztmát okoznak a magas telítettzsír-tartalmú ételek

A sportolóknak először egy olyan kérdőívet kellett kitölteniük, amely a légzőszervi tüneteket és az azokat kiváltó környezeti hatásokat próbálta föltárni. Ezt követően a kutatók a versenyzők által kilélegzett levegőben lévő nitrogén-monoxid koncentrációját, illetve a be- és kilélegzett levegő térfogatát és áramlási sebességét vizsgálták. Később a sportolóknak egy úgynevezett indirekt bronchoprovokációs teszt keretében hat percen keresztül egy specifikus gázokból álló keveréket kellett intenzíven belélegezniük. Ezt a tüdőtérfogati paraméterek ismételt, az alapértékekhez viszonyított összehasonlító vizsgálata követte.

 Úszó a légzésfunkciós vizsgálat közben University of Kent  

Lévai Írisz Karolina szerint az általuk kapott eredmények alátámasztják azt a feltevést, hogy azok a sportolók, akik hosszú éveken át a légutakra nézve provokatív környezetben edzenek és versenyeznek, sokkal inkább ki vannak téve a légzőrendszeri problémák kialakulási veszélyének. Hozzátette, hogy a bronchoprovokációs teszt szűrővizsgálatszerű alkalmazása hozzájárulhat az élsportolók légúti egészségének megóvásához, és ahhoz is, hogy javuljon a fizikai teljesítményük.

Veszélyes környezet

A kutató kiemelte: annak oka, hogy a légúti diszfunkció az úszóknál kilencszer gyakoribb, mint az ökölvívóknál, az eltérő edzési környezetben keresendő. Míg ugyanis az ökölvívók speciálisan kialakított, alacsony hőmérséklettel és közepes páratartalommal rendelkező tornatermekben mozognak, melynek levegőjében viszonylag alacsony koncentrációban vannak jelen légútirritáló, illetve nagyon finom porrészecskék, addig az úszók relatíve magas hőmérsékleti viszonyok között, magas páratartalom mellett edzenek. Ráadásul az uszoda légterében a fertőtlenítőszerből származó vegyi anyagok is cirkulálnak.

A legtöbb fedett uszodában klórt használnak fertőtlenítésre, ez az anyag pedig reakcióba lép a vízben található szerves anyagokból – például izzadságból, vizeletből, kozmetikumokból vagy a szappanokból – származó nitrogéntartalmú vegyületekkel. Ez a reakció azt eredményezi, hogy a légkörbe klóraminok, nitrogén-triklorid, valamint más gázok kerülnek, közülük pedig a klóramin nemcsak a szemet, a bőrt és a légutakat irritálja, hanem a többi, az úszók által gyakran panaszolt tünetekért is felelős – emelte ki Lévai.

A kutató hozzátette, hogy korábbi kutatásokból kiderült: a versenyszerűen úszók sok esetben úgy vélik, az általuk tapasztalt légúti tünetek az intenzív edzésprogram következményei, így gyakran nem is jelzik a problémát a csapatorvosnak. Ebből viszont arra lehet következtetni, hogy azok a sportolók, akik intenzív légzést igénylő sportot űznek, fokozottabban ki vannak téve a légúti diszfunkció kialakulási veszélyének, még akkor is, ha kórelőzményükben nem szerepel légúti megbetegedés.

Egyes sportágak különösen érintettek

Lévai Írisz Karolina kitért arra is, hogy a sportolók körében az asztma magasabb előfordulási gyakoriságáért elsősorban azok a kockázati tényezők a felelősek, amelyeknek az érintettek kiteszik magukat. Ilyen az, hogy a fokozott oxigénigény miatt intenzív testmozgás közben nő a percenkénti lélegzetvételek száma, így az orr­légzést szájon keresztüli belégzés egészíti ki, illetve váltja fel. Emiatt viszont a légutak lehűlnek, a szaporább, lihegő légvétel következtében pedig fokozódik a légutak nyálkahártyájáról a párolgás. A végeredmény az, hogy a száraz, hideg levegő gyors belégzése kiváltja a hörgők görcsös szűkületét, vagyis az asztmás rohamot.

 Ökölvívó a bronchoprovokációs teszt közben University of Kent  

Bizonyos sportágaknál, így például a kerékpározásnál, a futásnál és az úszásnál a versenyzők a levegő 99 százalékát szájon át lélegzik be, és a belélegzett levegő mennyisége is sokkal nagyobb, mint más sportoknál. Ilyenkor a kisebb légutaknak kell ellátniuk a levegő kondicionálásának, azaz melegítésének, párásításának és szűrésének nagy részét, amely egy gyulladásos választ idéz elő, illetve ennek következtében hörgőszűkületet okoz a légutakban. Mivel ezek a versenyzők hosszasan ki vannak téve ezeknek a hatásoknak, sokkal nagyobb valószínűséggel alakulhat ki náluk az asztmás hajlam – magyarázta a Lévai. Hozzátette azt is, hogy a lakosság körében ugyanezt a folyamatot tapasztalhatjuk azoknál, akik erősen légszennyezett környezetben élnek vagy dolgoznak.

Fontos tanácsok

Arra a kérdésre, hogy mit javasol az érintett sportolóknak, mire kell figyelniük a problémák elkerülése érdekében, a kutató kiemelte:

ha hideg és száraz az idő, érdemes sálat vagy maszkot viselnie a száj előtt, lévén az csökkenti a levegő hideghatását, és valamennyire véd a légszennyezettségtől,lehetőleg kerülni kell a forgalmas utakat,amennyire lehetséges, orron keresztül érdemes lélegezni,enyhébb lefolyású felső légúti fertőzés esetén célszerű felfüggeszteni az intenzív testgyakorlást,edzés előtt legalább 10 percet kell szánni a bemelegítésre,edzés után ugyanúgy érdemes 10-15 percnyi levezetést tartani,fontos a fokozatosság, mértékletesség betartása is.

A kutató mindemellett kiemeli, hogy a felszabaduló klóraminok mennyisége magasabb azokban az uszodákban, ahol a klórt nem a medence használatának megfelelő mennyiségben alkalmazzák. Az ilyen létesítményekben nagyon fontos a megfelelő szellőztetés biztosítása is, ez ugyanis szükséges ahhoz, hogy a vízfelszínen lebegő vegyületeket eltávozhassanak. Az egyik legfontosabb dolog azonban az uszodai etikett módosítása lenne. Ez a gyakorlatban annak elérését jelentené, hogy az úszók a medencébe lépés előtt a sminket és az egyéb kozmetikai szereket mossák le magukról, viseljenek úszósapkát és – különösen a gyermekek esetén – látogassák rendszeresen a mellékhelyiséget.

„A jövőbeni kutatásoknak azt kellene vizsgálniuk, hogy az élsportolókra van-e hosszú távú egészségügyi hatása a provokatív környezetnek, illetve bizonyos biokémiai és genetikai elemek kombinációjának. Fontos lenne tudni azt is, milyen óvintézkedésekkel lehetne ezeket az esetleges kockázati tényezőket csökkenteni vagy megszüntetni” – hangsúlyozta Lévai Írisz Karolina azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a következő lépés a kutatócsoport számára.

Cseh László doppingolt az orosz hekkercsoport szerintA kétszeres világbajnok, négyszeres olimpiai ezüstérmes Cseh László úszót is megnevezte a Fancy Bear nevű orosz hekkercsoport mint olyan sportolót, aki tiltott listás szert szedett, ugyanakkor ez nem számít doppingolásnak, mert a magyar versenyző legálisan kapott formoterolt az asztmájára.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »