Ez lehet a politikailag kényes ügyek sorsa

Akár a legrosszabb forgatókönyv is megvalósulhat, állítja a szakértő, ha egy újonnan létrehozandó közigazgatási bírósághoz kerülhetnének a politikailag kényes ügyek. Az ott dolgozó bírákon múlhat minden – mondta lapunknak Lattmann Tamás nemzetközi jogász azzal kapcsolatban, hogy lapértesülés szerint a politika az új testülettel befolyást szerezhetne bizonyos döntésekben.

Egy frissen létrejövő, úgynevezett közigazgatási bírósághoz kerülhetnének a politikailag kényes ügyek, az új bíróságon dőlhetnének el például a közérdekű adatokért indított perek. A 444.hu értesülései szerint az Igazságügyi Minisztérium tervezetében több jel is arra utal, hogy a politika szeretne befolyást szerezni a számára fontos bírósági ügyekben. Ezt mutathatja, hogy az elképzelések alapján az új bírósági szervezet vezetőségének felét direkt nem is bírákból, hanem közigazgatásban dolgozó jogászokból, például kormánytisztviselőkből állítanák össze, ez lenne az új rendszerben a másodfok, a „közigazgatási felsőbíróság”. Ráadásul – mint írják – szakmai körökben azt beszélik, hogy az új szervezet élére Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság jelenlegi vezetője lehet a befutó, ő pedig már megmutatta, tud a kormány politikai érdekeinek megfelelő döntéseket hozni.

– Teljes hülyeség, ami megjelent – így kommentálta a híreket Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón leszögezte, hogy nem politikai ügyek zajlanának az új bíróságon. Eleve a rendszerváltozás nagy adósságának nevezte, hogy eddig nem jött létre közigazgatási felsőbíróság.

Lázár János szerint egyébként éppen a transzparencia lesz nagyobb, mert az ügyfelek bírói felülvizsgálatban reménykedhetnének az állam döntéseivel szemben. Azt, hogy Patyi András lenne az új vezető, Lázár János egyértelműen cáfolta.

A Magyar Nemzet által megkérdezett szakértő úgy gondolja, a cikk fontos kérdésre hívta fel a figyelmet, és egy „lehetséges legrosszabb forgatókönyvet” vázol fel. Lattmann Tamás nemzetközi alkotmányjogász azt fejtette ki, eddig itthon a közigazgatási döntések feletti kontrollt az általános bíróságok látták el, de több országban is létező modell, hogy ezt a feladatot egy kifejezett közigazgatási bírósági szervezetrendszer végzi. Persze ehhez teljesülniük kell a bíróságokra vonatkozó kritériumoknak, így például a függetlenségnek, pártatlanságnak. Elmondta, hogy bizonyos, a mai magyar politika szempontjából kényes és érzékeny esetek valóban ennek az új bírósági rendszernek a hatáskörébe tartoznak majd, hiszen azok közigazgatási jellegű ügyek, de minden azon múlik majd, hogy az ott dolgozók, a közigazgatási bírák szakmai alapon hozzák-e meg döntéseiket. – A közigazgatási gyakorlat nem jelent feltétlen lojalitást az aktuális hatalomhoz – szögezte le, vagyis Lattmann Tamás véleménye szerint maga a modell nem tekinthető alapvetően működésképtelen vagy a hatalom közvetlen kiszolgálására feltétlenül alkalmas elképzelésnek.

A közigazgatási bíróság ötlete annak kapcsán érdekes, hogy mindenki előtt ismert, a közelmúltban miként igyekezett a hatalom eltitkolni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak milliárdos költéseit. A közigazgatási bíróság elé kerülhetne a választási ügyek megítélése, így például a Nemzeti Választási Irodánál történt „kopaszbotrány” is. A portál itt említi még az MNB-t, a Médiatanácsot, a Közbeszerzési Döntőbizottságot és még számos állami intézményt, amelyek döntéseinek jogszerűségéről ez az új bíróság határozna.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 26.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »