Ez a voksolás különbözni fog minden korábbitól

Ez a voksolás különbözni fog minden korábbitól

Lapunk volt publicistája, a Viszlát, Kétharmad Mozgalom vezetője Tóth Csabával és Ember Zoltán Leventével beszélget a választás legfontosabb kérdéseiről, a kampányidőszak politikai fordulatairól és az egyéni körzetek erőviszonyairól. A választásig rendszeresen jelentkezünk videós elemzéssel is, melynek első adását itt találják.

Egy választás soha nem tekinthető előre lefutottnak, sokat elárul azonban az a tény, hogy 2018 elején ezt külön hangsúlyozni kell. A pártverseny állása ugyanis régóta befagyott: a közvélemény-kutatásokban toronymagasan vezet a Fidesz, a legtöbb intézet 50 százalék felett méri a biztos pártválasztók körében. A második, 20 százalék alatti eredménnyel, a Jobbik, a baloldalon kiélezett versenyfutás zajlik a vezető szerepért. Míg ebből kiindulva sokan arról beszélnek, hogy az egyetlen nyitott kérdés az, vajon kétharmaddal vagy négyötöddel győz a kormánypárt április 8-án, addig az elemzők egyetértenek abban, hogy a kutatások a Fideszt rendszeresen túlmérik. Az ellenzéki pártok kampányának indulása mérsékelheti a lemaradásukat.

Ezzel együtt is hatalmas a bizonytalanság, különösen a baloldalon. A legújabb bejelentések alapján körvonalazódni látszik az a konstrukció, amelyben a baloldal indul a választáson: eszerint az MSZP és a Párbeszéd közös listát állít – amelynek már 10 százalékos küszöböt kell megugrania –, a DK-val az egyéni választókerületekben koordinálnak. Ha ez így marad, annak legnagyobb vesztese az Együtt lehet. Ez a kiszorítósdi ráadásul az egyéni jelöltek helyzetét is kedvezőtlenül érintheti, amit jól mutat Szabó Szabolcs esete: az Együtt országgyűlési képviselője 2014-ben megnyerte a budapesti 17. számú, csepel–soroksári egyéni választókerületet, ha viszont 2018-ban az MSZP saját jelöltet indít ellene Bangóné Borbély Ildikó személyében, akkor az ellenzék elbukhatja ezt a számára nyerhető körzetet. További hátrány a baloldal számára, hogy az elhúzódó egyeztetések miatt egyéniben induló jelöltjei igen későn kezdik meg helyi kampányukat.

Az utóbbi kérdések azért különösen fontosak, mert a 2018-as választás eredményét leginkább az fogja meghatározni, mi történik az egyéni választókerületekben. A 199 parlamenti mandátumnak ugyanis kevesebb mint a fele, 93 keletkezik a pártlistákra leadott szavazatok alapján, a többi 106 mandátum sorsa az egyéni választókerületekben dől el. Itt pedig, második forduló immár nem lévén, az első helyen végző egyéni jelölt akár egyetlen szavazattöbbséggel is elviheti a körzetet. 2014-ben a Fidesz azért szerezhetett 45 százalékos listás eredménnyel kétharmadot, mert a 106 körzetből 96-ot megnyert, s mindössze 10-et tudott elvinni az ellenzék. Ennek oka pedig számos körzetben nem a kormánypárt egyértelmű fölénye volt, hanem az, hogy az ellenzéki szavazatok több induló között oszlottak meg. Ez a helyzet 2018-ra sem változott: az egyéni választókerületekben várhatóan ismét baloldali, jobbikos és LMP-s jelöltek versengenek majd egymással.

http://mno.hu/

http://mno.hu/

Emiatt különösen fontos kérdés, mennyire tanulták meg a szavazók az új választási rendszert. Több kutatás is kimutatta, hogy a magyar választók a korábbi rendszer kereteihez is alkalmazkodtak, egyre inkább tudtak élni a benne rejlő lehetőségekkel. Az új választási rendszer főpróbája 2014-ben volt, és 2018-ra már világosan látszik, mennyire felértékelődött az a tény, hogy két szavazatunk: egy listás és egy egyéni voksunk van. Ha a választók egy része hajlandó megosztani a két szavazatát, és listán a kedvenc pártját, egyéniben pedig a legerősebb ellenzéki jelöltet támogatni, akkor az ellenzék több egyéni körzetet elvihet, mint 2014-ben. Ez azért lényeges, mert az elnyert körzetek számától függ, lesz-e a Fidesznek kétharmados vagy akár csak egyszerű többsége.

http://mno.hu/

Ebben az értelemben 2018 a választói tudatosság főpróbája lesz. Amennyiben lesz átjárás a pártok szavazótábora között, és a kormányváltást akaró választók egy része átszavaz az esélyesebbnek vélt helyi jelöltre, az mérsékelheti a kormánypárt listán kialakult fölényét. Míg ez nyitott kérdés, addig többé-kevésbé biztosra mondható, hogy az egyik legfontosabb adat a választási részvétel lesz: azzal kapcsolatban konszenzus uralkodik az elemzők között, hogy az alacsony részvétel egyértelműen a Fidesznek, a magas részvétel pedig inkább az ellenzéknek kedvez.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »