Ez a menekültáradat csak a kezdet volt?

NIF: Ez a cikk mintha csak azért íródott volna, hogy ne csak sajnáljuk őket, hanem érezzük magunkat a bajaik forrásának, okozóinak. S ha már mi vagyunk a hibásak a kibírhatatlan életkörülményeikért, akkor csináljunk is nekik helyet magunk mellett, osszuk meg velük az utolsó falatunkat is! Hajrá nol.hu !!!

Egyre forróbb a talaj a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Félmilliárd embert fenyeget a klímaváltozás és a légszennyezettség, előbb-utóbb kénytelenek lesznek útra kelni.

Drámai mértékben megnövekedhet a felmelegedés elől menekülő emberek száma a következő évtizedekben. A Max Planck Institute és a Cyprus Institute kutatóinak előrejelzése szerint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában hamarosan elviselhetetlenné válhat a hőség, ami a homokviharok erősödésével és a súlyosbodó légszennyezettséggel együtt nagyon komoly kihívást jelenthet a térség 500 milliós népessége számára.

Homokvihar Szudánban

A folyamatot a tavaly decemberi párizsi klímacsúcson kitűzött célokteljesülése sem fékezheti meg a kutatók szerint, sőt ebben a térségben kétszeres ütemben növekedhet a hőmérséklet a világátlaghoz képest.

A Közel-Keleten és Észak-Afrikában már most is érezhető hatásai vannak a klímaváltozásnak. Az egy évre eső extrém forróságú napok száma megduplázódott a hetvenes évek óta. Az évszázad közepére a modellszámítások szerint a legmelegebb nyári napokon 46 fokos hőség lehet, de a leghidegebb napokon sem esik majd 30 fok alá a hőmérséklet. A kiugróan forró napok száma pedig 5-ször több lehet, mint a századfordulón volt.

Az évszázad végére a térségben 50 fokos maximumokat jósolnak, miközben a hőséghullámok időtartama és még jobban elhúzódhat: a prognózis szerint tízszer gyakrabban lesz extrém forróság, mint napjainkban. 1986 és 2005 között még évente átlagosan 16 napon volt szokatlanul meleg napközben, az évszázad közepére már 80, a század végére már 118 napon keresztül lesz extrém hőség – még akkor is, ha 2040 után csökkenne az üvegházhatású gázok kibocsátása.

„Ha az emberiség szén-dioxid-kibocsátása a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor a 21. század végén a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élő embereknek évente már nagyjából kétszáz napon keresztül kell majd extrém forróságot elviselniük”

– idézte a Phys.org szaklap Panos Hadjinicolaou-t, a Cyprus Institute klímakutatóját.

Jos Lelieveld légkörkutató is arra figyelmeztet, hogy a hőhullámok és a sivatagi viharok megszaporodása együttesen jelentős tömegeket kényszeríthet elvándorlásra a mérsékeltebb vidékek felé.

A kutatócsoport a Közel-kelet légszennyezettségének alakulását is elemezte. Számításaik szerint az elhúzódó szárazságok és az erősödő homokviharok miatt Szaúd-Arábia, Irak és Szíria légkörében már most is 70 százalékkal magasabb a sivatagi homok koncentrációja, mint az évszázad elején volt. A gyorsuló iramú felmelegedés ezen csak még tovább fog rontani – tehát nemcsak a hőmérséklet lesz kibírhatatlan, hanem a levegő is.

Most publikált tanulmányukban Lelieveld és kollégái az 1986–2005 közötti időszakra vonatkozó 26 különböző előrejelzést vetettek össze a tényleges klímaadatokkal. Mivel az akkori prognózisok nagyon pontosnak bizonyultak, ugyanezeket az előrejelzési modelleket vetítették ki a 2046–2065, illetve 2081–2100 közötti időszakokra is.

Kalkulációikat két lehetséges forgatókönyvre alapozták. Az első azzal számol, hogy az ENSZ klímacsúcsának vállalásai nagyjából teljesülnek, a felmelegedést visszaszorítjuk 2 fok alá, az üvegházhatású gázok kibocsátása 2040-től csökkenni fog, és a század végére a felmelegedés mértéke 4,5 watt/négyzetméter lesz.

A rosszabbik forgatókönyv arra a feltevésre alapul, hogy minden a szokott mederben megy tovább: az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke tovább növekszik, a Föld felszíni hőmérséklete pedig több mint 4 fokkal fog emelkedni az iparosítás előtti időszakhoz képest.

Nincs hova menekülni a hőség elől (képünk illusztráció)
Asmaa Waguih / Reuters

Bármelyik forgatókönyv is valósul meg, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában mindenképpen nyáron várható a legerősebb felmelegedés, amikor amúgy is szinte kibírhatatlan a hőség, ellentétben a világ más tájaival, ahol jellemzően télen erősebb a felmelegedés. (Ennek az az oka, hogy a forró és száraz sivatag nem tudja kellően lehűteni a levegőt a talajvíz elpárologtatásával.)

A kutatási eredmények egy irányba mutatnak: bármit tesz az emberiség a felmelegedés visszaszorítására, a legforróbb térségekből előbb-utóbb menekülni kell.

nol.hu

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kategória:ránkvándorlási válság, Tudomány-Technika, Valóság Tagged: ránkvándorlási válság, zsidó ránkvándorlók, ős-ránkvándorlók


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »