Ez a baj a vasárnapi boltzár eltörlésével

Ez a baj a vasárnapi boltzár eltörlésével

A jelenlegi létszámmal nem lehet megoldani a vasárnapi nyitva tartást, és legalább tíz százalékkal több embernek kellene dolgoznia a kiskereskedelemben. Erről is beszélt a Magyar Nemzetnek Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, aki nem érti, hogy a vasárnapi boltzár eltörlésekor miért kellett belepiszkálni a munka törvénykönyvébe.

– Jónak tartja, hogy sokan munkával ünnepelnek május elsején, a munka ünnepén, amúgy egy munkaszüneti napon?
– Mindig is voltak olyan munkakörök, folyamatos üzemek, amelyeket nem lehetett leállítani. Például az egészségügyben vagy a rendvédelem területén soha nem áll meg az élet. Ennél nagyobb probléma, hogy vannak olyan folyamatok, amelyek nem a munkavállalókat segítik, támogatják. A kereskedelem területén ilyen például az internetes vásárlás. Ezért a munkavállalókat a jövőben talán még erősebben kell majd védeni.

– Melyik oldal képviseli ma hitelesebben a munkásokat? Az a kormány, amelyik például – némi trükközéssel – hat százalék körüli szintre vitte le a munkanélküliséget, vagy aki mondjuk ellenzékből a boltzár eltörléséért küzd?
– Ez utóbbi ügyben, az üzletek vasárnapi nyitva tartásának kérdésében az MSZP egy népszavazási lehetőséget látott. Ez egyértelműen politikai akció volt. A baloldalnak más témát kell majd kitalálnia, mert ez mégsem egy baloldali követelés. Ugyanakkor az is igaz, hogy amilyen átalakítást végrehajtott a kormány a munka törvénykönyvében (Mt.), az kifejezetten munkavállaló-ellenes volt. Azok az ügyvédek, akik az Mt. jelenlegi változatát írták, a multiknak dolgoznak munkajogászként.

– Mégis a baloldalt éri most az a vád, hogy a multik mellé áll a vasárnapi nyitva tartással…
– Nem gondolom, hogy jogos felvetés lenne, hogy ki kell zavarni a multikat. Korlátozni ugyan kell őket, de nem különadóval, hanem előírásokkal, a munka törvénykönyve módosításával, vagy például ellenőrizni kellene, hogy kifizetik-e a munkavállalóknak a túlórákat. Viszont a kormány jelentősen leépítette a munkaügyi ellenőrzést, pedig az a munkavállalóknak sokat segített.

– A szakszervezet nem tudja ezt a munkát ellátni? Hiszen mégiscsak az érdekképviselet a feladata.
– Az ellenőrzéseket nem tudja elvégezni. Mi azt tudjuk megszervezni, hogy az emberek mondják el a problémáikat. Egy nagyobb cégnél egy szakszervezeti vezető naponta akár száz telefont is kap. A munkaügyi ellenőröknek viszont vannak olyan jogosítványaik, amelyek a szakszervezetnek nincsenek. Munkavédelmi és munkaügyi ellenőr 2010-ben nagyjából 850 volt, most 300 alatt van a számuk. A jelek szerint ez nem fontos a kormánynak, ahogy a szociális párbeszéd sem. A baloldalon meg nincsenek világos stratégiák, hiányoznak a világos baloldali állítások.

– Talán épp ezért hozhatta fel a vasárnapi boltzár eltörlése előtt a parlamentben Kósa Lajos és Harrach Péter, hogy a boltzár azért mégiscsak egy régi munkásmozgalmi követelés volt…
– Az viszont nem jó, hogy eltörölnek mindenféle szabályt, és visszaállítják a korábbi munka törvénykönyvét, elvéve a százszázalékos pótlékot még annál az évi 5 vasárnapnál is, ahol eddig megvolt. Ez nem tisztességes, már csak azért sem, mert a kormánnyal megegyeztünk a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), hogy rövidesen „kinyitjuk” az Mt.-t. Ha ez heteken belül megtörténik, akkor most miért kellett belepiszkálni és beleírni, hogy a munkavállalók kevesebb pótlékot kapjanak az eddiginél? Az emberekkel nem kellene kitolni. A szakszervezetekkel vagy az MSZP-vel ki lehet, de aki vasárnap dolgozik, azzal miért kell?

– Önök tüntettek a boltzár eltörlése utáni első vasárnap az NGM előtt. Pontosan mit akarnak elérni, hiszen korábban bírálták a boltzárat, most meg annak eltörlése sem jó?

– Ebben az ügyben a tagságunk már a kezdetektől megosztott volt. A kisebb üzletekben, főleg vidéken azt mondták, hogy mivel vasárnap nincs nagy forgalom, így ha ki is nyitnak, az üzlet aznap veszteséges lesz. Hiába adnak pótlékot, később a dolgozókon verik majd el a port, mert nem lesz béremelés. A nagyobb üzletekben, multiknál viszont, miután maga az anyacég fenyegetőzött, hogy bezárnak és el kell küldeni embereket, a dolgozók inkább a nyitva tartás pártján álltak.

– Vagyis most mi az álláspontjuk?
– Nem foglalkozunk a zárva vagy nyitva tartás kérdésével, hiszen ezt a parlament – a megkérdezésünk nélkül – eldöntötte, és nyilván ebből nem lépnének vissza a mi kedvünkért sem. De ha már nyitva lehetnek a boltok vasárnap is, akkor legalább nézzük meg, hogy milyen feltételek mellett. Elég-e egy műszak, vagy kettő kell? Látni kell azt is, hogy a mai létszámmal a vasárnapi nyitva tartást nem lehet megoldani. Minimum 10 százalékkal több embernek kellene dolgoznia a kiskereskedelemben. Az 50 százalékos pótlék helyett 100 százalékot akarunk, és azt is jó lenne szabályozni, hogy egy hónapban két pihenőnap vasárnapra essen. A régi nyitva tartási szabály Európa legszabadabb előírása volt. Mindenki azt csinált, amit akart. Utána jött a legszigorúbb szabály, majd egyetlen nap alatt megint a leglazább lett. Jó lenne tárgyalni végre a munkavállalókat érintő kérdésekről. Például a bérről. A szakmában mindenki azt mondja, hogy körülbelül 30 ezer forinttal kellene megemelni a béreket ahhoz, hogy megint nyugalom legyen, és itt maradjanak a szakemberek, ne legyen ilyen óriási a fluktuáció. Már látjuk, hogy jövőre aligha lesz jelentős emelés. 2-3 hét múlva indulnak a bértárgyalások, most terjesztették be a költségvetést, átalakítás előtt áll a kafetéria, de nem látni, hogyan fog emelkedni a bér. Márpedig a fizetéseknek emelkedniük kell, mert ebből nem lehet megélni, az emberek egyszerűen elmennek. Arra lenne szükség, hogy a minimálbér nettója legalább a létminimumot érje el.

– Hiteles úgy az érdek-képviseleti munka, hogy vannak a jobboldalhoz és vannak a baloldalhoz húzó szakszervezetek?
– Az, hogy ki merre politizál, kicsit megélhetési dolog is. Most a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete felesleges híresztelésekkel és extravagáns megszólalásokkal hívta fel magára a figyelmet. Ők a Munkástanácsokhoz kapcsolódtak, és sokszor kormánypárti álláspontot képviselnek, ezért a kormánypárti sajtó támogatja őket.

– Önt viszont nyilván a nem kormánypárti sajtó idézi gyakran, ráadásul 1998 és 2002 között szocialista képviselő is volt.
– A jobboldalon Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke ugyanúgy parlamenti képviselő volt, csak MDF-színekben. Ezzel szerintem nincs semmilyen probléma. Nem kell, hogy megtagadjam, hogy képviselő voltam. Létezett egy szakszervezeti lobbi, és próbáltuk meggyőzni a kormányt. Működött az érdekegyeztetés, be tudtunk jutni a tb-önkormányzatokba, voltak vidéki fórumok. Fontos, hogy legyenek szakszervezetek, mert a munkavállalókat mégiscsak mi képviseljük.

– Május elsején ezúttal is külön ünnepelnek a nagy szakszervezetek, mint tavaly?
– Most a Munkástanácsok nem vesz részt a felvonulásban, de már az is eredmény, hogy a többi 5 konföderáció kint lesz a Városligetben. Jobb lenne együtt, hiszen lenne mit tenni a munka világában.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »