Európai szuper-titkosszolgálatot kapunk a fejünk fölé?

Európai szuper-titkosszolgálatot kapunk a fejünk fölé?

Zavartalanul utazgatnak jobbra-balra a terroristák az Európai Unió területén belül, részben emiatt európai központi titkosszolgálati ügynökséget hozna létre Jean-Claude Juncker házi tanácsadó szervezete.

Az Európai Politikai Stratégiaközpont (European Political Strategy Centre, EPSC) nevű brüsszeli intézet úgy látja: a londoni, a madridi, a párizsi és brüsszeli terrortámadások mind rámutatnak az intézményi széttagoltság hátrányaira, ezért Európának létre kellene hoznia egy, az amerikai Homeland Securityhez hasonló ernyőszervezetet, mely összefogná a nemzetállamok szolgálatainak információit, és egységes, hatékony választ tudna adni a terrorfenyegetettségre – írja a The Telegraph.

Ennek érdekében megerősítenék az idén január 1-jével az Európai Rendőrségi Hivatalon (Europol) belül létrehozott Európai Antiterrorista Központ jogosultságait. A tagállamok elvben már most is információkat cserélhetnek a szervezettel terroristagyanús személyekről, a lényeg az, hogy az EPSC kötelezővé tenné mindezt a hatékonyabb bűnüldözés érdekében.

Hasonló megoldást Dimitris Avramopoulos, az Európai Unió belügyi biztosa is javasolt múlt decemberben, csakhogy akkor Németország és az Egyesült Királyság heves tiltakozásának adott hangot. A brit titkosszolgálat ugyanis csak olyan külföldi partnernek hajlandó átadni információkat, amelyekről tudja, hogy nem adja ki a forrást vagy veszélyezteti az adott műveletet. A Telegraph informátorai egyébként úgy tudják, hogy korábban egyszer már maga Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is elvetette az ötletet.

Terrortapasztalatok

Belgium ugyanakkor támogatná a központosítás ötletét, nekik minden bizonnyal jól jönne, ha könnyebben hozzájutnának a nagyobb tagállamok információihoz. Mint ismeretes, a novemberi párizsi merényletsorozat elkövetőinek, Európa legkeresettebb terroristáinak központja a belga főváros külső kerületében volt, hosszú hónapokig mégsem tudták őket kézre keríteni, csak a márciusi, brüsszeli robbantások után voltak képesek elfogni a banda még életben maradt tagjait.

Azóta kiderült az is, hogy a csoport több tagja, így az azóta már egy francia börtöncellában ülő Salah Abdeslam vagy éppen a „bombagyáros” Najim Laachraoui mindenféle gond nélkül utazgatott keresztül-kasul Európán. Abdeslamról tudni lehet, hogy Magyarországon is megfordult, tavaly két embert is felvett autóval a Keleti pályaudvar környékén, de járt például Ausztriában is.

Ezrével utaznak a Közel-Keletre harcolni

Az új európai szervezet fő célpontjai pont az Abdeslamhoz hasonló, európai születésű terroristagyanús személyek lennének, akik korábban a Közel-Keletre utaztak csatlakozni valamely terrorszervezethez – jórészt az Iszlám Államhoz –, majd visszatértek Európába, hogy az öreg kontinensen folytassák küldetésüket.

A londoni székhelyű Soufan Csoport nevű szervezetre hivatkozva korábban az MNO is beszámolt róla: 2014 és 2015 között körülbelül duplájára emelkedett a Közel-Keleten harcoló, de külföldi születésű dzsihadisták száma, ami így már az ötvenezerhez közelít. A legtöbben, mintegy nyolcezren ugyan a Közel-Kelet más országaiból és a Magrebből, 4700-an pedig a volt szovjet blokkból érkeztek a térségbe, de nagyjából ötezren lehetnek azok, akik Európából csatlakoztak a térséget feldúló radikális terrorszervezetekhez.

Az EPSC jelentésében azt állítja: az európai antiterrorista műveletek minden szintjére – a nyomozásra, bűnüldözésre és bírósági eljárásokra – kiterjedő, erősebb koordináció elengedhetetlen, de nem elégséges a jövőbeni terrorfenyegetések elhárítására. Ezért az Európai Uniónak többszintű antiterrorista hálózatot kell kiépítenie, amely ugyanakkor figyelembe veszi a tagállamok egyéni képességeit is.

Új ügyészség és a párbeszéd segítése

A tanácsadó szervezet javaslata kiterjed még egy sor különböző területre is. Létrehoznának például egy európai ügyészi irodát a komoly, határokon átnyúló bűntények kezelésére. Az Europollal közösen ez a hivatal lehetne felelős az európai terrorcselekmények körüli nyomozások elvégzéséért és hogy a nyomozati anyagokat az érintett, nemzetállami bíróságok elé tárják.

Külön is kiemelik a mérsékelt iszlám szerepét: mivel az Európai Unió területén többmilliós muzulmán kisebbség él, ezért a hitszónokoknak hatalmas szerepük van a második generációs bevándorló fiatalok radikalizálódásának megakadályozásában. Az EPSC szerint így az európai intézményeknek segíteni kell a párbeszédet a helyi muszlim közösséggel és a közösségen belül is.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »