Európa korábban nagyobb terrorhullámmal is megbirkózott

Európa korábban nagyobb terrorhullámmal is megbirkózott

Bár az elmúlt évek nyugat-európai terrortámadásai kétségkívül ijesztő méreteket öltöttek, valójában a hetvenes-nyolcvanas években jóval több áldozatot szedett a terrorizmus a vasfüggöny nyugati oldalán, mégis sikerült legyűrni.

Az utóbbi negyvenöt évből egyértelműen 1988 lett a legvéresebb Nyugat-Európában, amikor nagyjából 430-an haltak meg különféle terrortámadásokban. Ebben az évben történt a lockerbie-i tragédia: a London és New York közötti Pan Am repülőjárat elleni támadásban összesen 270-en haltak meg. Kétséget kizáróan máig nem derült ki, hogy kik álltak a merénylet mögött, mivel több csoport is magára vállalta a támadást. A legvalószínűbb, hogy az Iszlám Forradalom Őrei nevű szervezet akciója volt, akik a líbiai Tripoli és Bengázi amerikai bombázást akarták megbosszulni.

Összeállításunkból kiderül: különösen véres volt az 1972-es, 1974-es és 1980-as év. 1972-ben a Fekete szeptember elnevezésű palesztin terrorszervezet a müncheni olimpiára érkező izraeli csapat 11 sportolóját ejtette túszul. A balul sikerült rendőri akcióban az összes túsz öt terrorista, és egy rendőr is életét veszítette.

1980-ból a bolognai mészárlást emeltük ki: augusztus másodikán a neofasiszta Nuclei Armati Rivoluzionari nevű csoport – amely mindig is tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz – robbantott bombát a város központi pályaudvarán, 85 ember halálát okozva ezzel.

Breivik a kivétel

A századforduló utáni, legvéresebb nyugat-európai terrorcselekmények ismertek: ilyen volt a madridi merénylet, a londoni robbantások, Anders Breivik norvégiai mészárlása és a tavalyi két, Párizsban elkövetett merényletsorozat. A napokban pedig újabb súlyos támadás rázta meg Európát, Brüsszelben ugyanis előbb a repülőtéren, majd egy forgalmas metróállomáson követtek el öngyilkos merényletet. (Ezek áldozatai nem szerepel a 2015-ig számot vető összesítésben.)

Viszonylag könnyű megmagyarázni, miért volt régen sokkal több halálos áldozata a terrorizmusnak Európában. Aktívak voltak ugyanis egyrészről a szeparatista szervezetek, mint például az Ír Köztársasági Hadsereg és a baszk ETA, másrészt a különféle ideológia mentén szerveződött csoportok, mint a német Vörös Hadsereg Frakció vagy az olasz Vörös Brigádok, a terrorizmus pedig része volt a hidegháborús arzenálnak, hiszen egynémely csoportot Moszkva aktívan támogatott.

Napjainkban ugyanakkor – értelemszerűen Breivik mészárlását leszámítva – nagyrészt a radikális iszlamizmusra vezethetők vissza az európai támadások.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »