EU-keleti partnerség – Tajani: világos politikai elképzelésre van szükség

EU-keleti partnerség – Tajani: világos politikai elképzelésre van szükség

BRÜSSZEL. Itt az ideje, hogy az európai uniós tagországok és keleti-európai partnerországaik a demokratikus pluralizmus, az emberi és az alapvetõ szabadságjogok, a jogállamiság és a felelõsségteljes kormányzás, a korrupció elleni küzdelem alapvetõ értékein alapuló, világos politikai elképzelést határozzanak meg a partnerségi együttmûködés jövõjére nézve az átláthatóság, valamint a civil társadalom megerõsítése érdekében – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke Brüsszelben pénteken, az említett országok állam- és kormányfõi találkozóját megelõzõen tartott beszédében.

Az eddigi elõrelépések és az elért célok kiváló alapot nyújtanak a csúcstalálkozón folytatott megbeszélésekhez, és arra is bátorítanak, hogy az unió nagyratörõ elképzeléseket fogalmazzon meg a jövõbeli együttmûködésre – mondta a parlamenti elnök.   

Kiemelte: biztosítani kell, hogy a közösen kitûzött célok gyakorlati eredményekké váljanak úgy az EU-ban, mint minden keleti partnerországban minden polgár számára.   

Az Európai Parlament hosszabb távú keleti partnerségi modell kialakítását sürgeti a társult országok számára, amelyek jelentõs elõrehaladást értek el a társulási megállapodásokban meghatározott reformok végrehajtásában. Ennek mentén az európai gazdasági diplomáciát aktívabban és hatékonyabban kell felhasználni a partnerországokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében – jelentette ki az EP elnöke.

Az EU Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Georgiával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával tart fenn úgynevezett keleti-partnerségi kapcsolatrendszert.

Az EU keleti partnerség 5. csúcstalálkozóján Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetõje az MTI-t, hozzátéve: az esemény alkalmat ad a magyar kormányfõnek arra, hogy további konzultációkat folytasson a kisebbségi jogokat durván korlátozó új ukrán oktatási törvényrõl.

Juncker: a brit kormányfõ december 4-én Brüsszelbe látogat

Theresa May brit miniszterelnök december 4-én Brüsszelbe látogat, ahol megvizsgálják, hogy elegendõ elõrelépést tudtak-e elérni az Egyesült Királyság európai uniós kiválásának feltételeirõl szóló tárgyalásokon – erõsítette meg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben a csúcstalálkozó elõtt nyilatkozva.

Juncker kijelentette: bízik benne, hogy még decemberben sikerül elõrehaladást elérni a brit kilépés fõbb kérdéseiben, hogy tovább lehessen lépni az egyeztetések második szakaszára. A munkaebéden Juncker és May mellett Michel Barnier, a bizottság Brexit-ügyi fõtárgyalója is részt vesz.   

Rövid sajtóértekezletén a volt luxemburgi miniszterelnök kijelentette: bízik benne, hogy még decemberben sikerül megfelelõ elõrehaladást elérni a fõ kérdésekben, hogy tovább lehessen lépni az egyeztetések következõ szakaszára.

Juncker hozzátette, ugyan rendkívül fontos szomszédos országokról van szó, a mai "nem bõvítési vagy csatlakozási csúcstalálkozó". Emellett arról is beszélt, hogy "nem elégedett az ukrajnai fejlemények mindegyikével, de az intézkedések többsége a jó irányba mutat". A bizottság elnöke a kritikával a sokak által kifogásolt ukrán oktatási reformra célozhatott.

May: tovább kell lépni a Brexit-tárgyalások második szakaszára

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövõbeli kapcsolatairól szóló egyeztetések megkezdését sürgette Theresa May brit kormányfõ pénteken az uniós és az úgynevezett keleti partnerségi országok vezetõinek brüsszeli csúcstalálkozója elõtt.

"Közösen elõre kell lépni a Brexit-tárgyalások második szakaszára" – jelentette ki May az ülés elõtt, kitérve azon kérdések elõl, hogy kormánya hajlandó-e megemelni az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek rendezésére szánt összeget, ami szakértõk szerint kulcsfontosságú lenne az elõrehaladáshoz. Hangsúlyozta: az Egyesült Királyság továbbra is vezetõ szerepet kíván játszani Európa biztonságának megõrzésében.

A brit kormányfõ a pénteki találkozó margóján egyeztetni fog Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, valamint a belga, a dán és a litván miniszterelnökkel.

Angela Merkel német kancellár azt hangsúlyozta, hogy a keleti partnerségi országokkal való kapcsolat "nagyon fontos a saját biztonságunk szempontjából".   

Az uniós és a keleti partnerségi országok állam- és kormányfõinek csúcsértekezletén a köztük folyó együttmûködés további fokozásának lehetõségeirõl tárgyalnak. 

Emmanuel Macron francia államfõ, Mariano Rajoy spanyol, Paolo Gentiloni olasz és Mark Rutte holland kormányfõ, illetve Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök sincs jelen a találkozón, pedig utóbbit most hívták meg elõször az ülésre.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »