EU-keleti partnerség – szép szavak a csúcson

EU-keleti partnerség – szép szavak a csúcson

Biztosítani kell, hogy a közösen kitűzött célok gyakorlati eredményekké váljanak úgy az EU-ban, mint minden keleti partnerországban minden polgár számára.

Merkel: Németország számára fontos, hogy az EU tovább fejlődjön

Németország számára fontos az Európai Unió jövője, ezért kormánya továbbra is elkötelezett az Európai Unió törekvései mellett – jelentette ki újságírók előtt Angela Merkel német kancellár az az uniós és a keleti partnerségi országok vezetőinek pénteki brüsszeli csúcstalálkozóját követően pénteken.

Angela Merkel aláhúzta, a hivatalban lévő német kormány teljesíti Németország összes európai kötelezettségét.

“Folytatjuk a szükséges konzultációkat a parlamenttel annak érdekében, hogy Berlin továbbra is képes legyen a szükséges döntések meghozatalára” – fogalmazott.

A Merkel-kormány az új összetételű Bundestag megalakulása óta ügyvezetőként van hivatalban. A nemzetközi színtéren Németország magától értetődően képviselteti magát a miniszteri találkozókon és a csúcsértekezleteken és fenntartás nélkül részt vesz a döntéshozatali folyamatban.

A szeptemberben tartott németországi választásokat követően vasárnap kudarcba fulladtak az egyeztetések a CDU/CSU jobbközép pártszövetség, a liberális FDP és a Zöldek első közös kormányának megalakításáról, mert az FDP kivonult a tárgyalásokról.

Az uniós tagországok vezetői közül többen korábban aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a  stabil kormány nélküli Németország esetleges ingataggá válása nehezítheti  a közös európai politika jövőjét.

Tusk: az Európai Unió elítéli az ukrajnai orosz agressziót

Határozottan elítéli az Európai Unió az ukrajnai orosz agressziót, és soha nem fogja elismerni a Krím félsziget illegális annektálását – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken Brüsszelben az uniós és az úgynevezett keleti partnerségi országok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója után.

Sajtótájékoztatóján Tusk azt közölte, hogy csütörtökön öt ukrán katona vesztette életét a Donyec-medencében, és ez ismételten rávilágít “az ukrajnai orosz agresszió tragikus következményeire”.

Hozzátette, a partnerországokban a befagyott és az aktív fegyveres konfliktusok egyaránt “komoly nehézségeket okoznak és akadályozzák a fejlődést”, valamint aláhúzta, az EU támogatja ezen államok területi egységét, függetlenségét és szuverenitását.

Kiemelte: “lépésről lépésre egyesítik Európát” az Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Georgiával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával való partnerséggel, amely jelentősen javítja a felek állampolgárai és vállalkozásai közötti kapcsolatokat.

Tusk azon véleményének adott hangot, hogy ezeknek az országoknak szuverén joga megválasztani, hogy milyen célokat kívánnak követni az uniós kapcsolataikban.

Elmondta, ő maga szerette volna, ha “ambiciózusabb” a találkozón elfogadott zárónyilatkozat nyelvezete, azonban a legfontosabb az aláírók egysége volt.

Az Európai Tanács elnöke leszögezte: az együttműködés nem Moszkva ellen irányul, ez “nem geopolitikai szépségverseny az EU és Oroszország között”, hanem “szuverén országok közötti, politikai, gazdasági és katonai fenyegetések vagy kényszerítés nélküli” partnerség.

Mindazonáltal hozzátette: élete első felét a “szovjet blokkban” töltötte, a másodikat pedig a “szabad világban”, és “ha ez mégis szépségverseny lenne, akkor egyetlen másodpercig sem habozna a másodikat választani”.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy a keleti partnerség elsősorban a “társadalmaink közelebb hozásáról” és az életszínvonal növeléséről szól, ugyanakkor megismételte korábbi kijelentését: a mai “nem bővítési vagy csatlakozási csúcstalálkozó” volt.

A brüsszeli testület vezetője emellett komoly eredménynek nevezte az Örményországgal kötött, még pénteken aláírásra kerülő átfogó partnerségi megállapodást.

A sajtóértekezleten Jüri Ratas, az EU soros elnökségét betöltő Észtország kormányfője azt hangoztatta, hogy az erős és stabil szomszédság az Európai Uniót is erősebbé és stabilabbá teszi.

Szakértői értékelések szerint az elfogadott zárónyilatkozat legfontosabb része az, melyben a felek “elismerik” az érintett országok, Ukrajna, Moldova és Georgia “európai választását és európai törekvéseit”, az uniós csatlakozás lehetőségére azonban nem tértek ki.

A szövegben említés szintjén sem szerepel az ukrajnai konfliktus vagy Oroszország, az aláírók mindössze újabb erőfeszítéseket sürgettek a térségbeli konfliktusok rendezésére.

A közel 20 oldalas dokumentumba magyar javaslatra, az ukrán oktatási törvényre célozva belefoglaltak egy olyan szövegrészt is, miszerint az aláíróknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzeti kisebbségek már meglévő jogait, nem különböztethetik meg hátrányosan a kisebbségek tagjait, a vonatkozó reformok során pedig teljes mértékben figyelembe kell venniük az Európa Tanács testületeinek szakvéleményét.

Tusk: tíz napon belül előrehaladásra van szükség a decemberi továbblépéshez

Tíz napon belül jelentős előrelépésre van szükség az Egyesült Királyság uniós kiválásának mindhárom főbb kérdésében ahhoz, hogy a bennmaradó tagállamok jóváhagyják a tárgyalások második szakaszának megkezdését – figyelmeztetett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken, miután Theresa May brit kormányfővel egyeztetett Brüsszelben.

Lehetséges elegendő előrehaladást elérni a december 14-15-i EU-csúcsig, de mindenesetre “komoly kihívást” jelent – írta a tanács elnöke a Twitteren.

Eközben May rövid sajtóértekezletet tartott, amelynek során “rendkívül pozitívnak” nevezte a Tuskkal folytatott kétoldalú megbeszélését, és úgy vélekedett, hogy történt előrelépés, azonban elismerte, “még vannak megoldásra váró kérdések”.

Hozzátette, mindkét fél őszintén szeretne előrelépni és megkezdeni a jövőbeli kapcsolatrendszerrel szóló egyeztetéseket.

May korábban kitért azon kérdések elől, hogy kormánya hajlandó-e megemelni az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek rendezésére szánt összeget, ami szakértők szerint kulcsfontosságú lenne a továbblépéshez, és ezúttal is mindössze annyit mondott, hogy a szigetország “eleget fog tenni a kötelezettségeinek”.

A brit miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral is beszélt, a találkozót a londoni kormányfői hivatal “nagyon konstruktívnak” minősítette.

A kétoldalú egyeztetésekre az uniós és a keleti partnerségi országok vezetőinek pénteki csúcstalálkozója után került sor.

A kiválási tárgyalások következő fordulójának időpontjáról még nem született megállapodás a felek között, márpedig fogytán az idő, ugyanis a bennmaradó huszonhét tagállam vezetői a december 14-15-i csúcstalálkozójukon fognak dönteni arról, szerintük történt-e már elegendő előrehaladás ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a második egyeztetési szakaszra, a jövőbeli kapcsolatok kérdéseire.

May: tovább kell lépni a Brexit-tárgyalások második szakaszára

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatairól szóló egyeztetések megkezdését sürgette Theresa May brit miniszterelnök pénteken az uniós és az úgynevezett keleti partnerségi országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozója előtt.

“Közösen előre kell lépni a Brexit-tárgyalások második szakaszára” – közölte May az ülés előtt, kitérve azon kérdések elől, hogy kormánya hajlandó-e megemelni az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek rendezésére szánt összeget, ami szakértők szerint kulcsfontosságú lenne az előrehaladáshoz.

Hangsúlyozta: az Egyesült Királyság továbbra is vezető szerepet kíván játszani Európa biztonságának megőrzésében, továbbá “mély és különleges” kapcsolatot akarna kialakítani az EU-val.

A brit kormányfő elmondta, a találkozó margóján egyeztetni fog Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, illetve a belga, a dán és a litván miniszterelnökkel, azonban leszögezte, a mostani ülésnek nem a Brexit áll a középpontjában, hanem hogy miként kellene felvenni a harcot az EU és a hat érintett kelet-európai ország (Ukrajna, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Georgia, Moldova, Örményország) előtt álló közös kihívásokkal.

“Védekeznünk kell az Oroszországhoz hasonló ellenséges országok cselekedeteivel szemben, melyek a keleti partnerségi országok gazdasági növekedését fenyegetik” – mondta May, aki sajtóhírek szerint a tanácskozáson 100 millió fontot (35 milliárd forintot) ajánl fel a következő öt évre az orosz propaganda ellensúlyozására a volt szovjet tagköztársaságokban.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, hogy May december 4-én Brüsszelbe látogat, ahol megvizsgálják, hogy elegendő előrelépést tudtak-e elérni a brit kiválási feltételekről szóló tárgyalásokon. A munkaebéden Juncker és May mellett Michel Barnier, a bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója is részt vesz.

Rövid sajtóértekezletén a volt luxemburgi miniszterelnök kijelentette: bízik benne, hogy még decemberben sikerül megfelelő előrehaladást elérni a fő kérdésekben, hogy tovább lehessen lépni az egyeztetések következő szakaszára.

Juncker hozzátette, ugyan rendkívül fontos szomszédos országokról van szó, a mai “nem bővítési vagy csatlakozási csúcstalálkozó”. Emellett arról is beszélt, hogy “nem elégedett az ukrajnai fejlemények mindegyikével, de az intézkedések többsége a jó irányba mutat”. A bizottság elnöke a kritikával a sokak által kifogásolt ukrán oktatási reformra célozhatott.

Angela Merkel német kancellár azt hangsúlyozta, hogy a keleti partnerségi országokkal fenntartott  kapcsolat “nagyon fontos a saját biztonságunk szempontjából”.

Az uniós és a keleti partnerségi országok állam- és kormányfőinek csúcsértekezletén a köztük folyó együttműködés további fokozásának lehetőségeiről tárgyalnak.

Emmanuel Macron francia államfő, Mariano Rajoy spanyol, Paolo Gentiloni olasz és Mark Rutte holland kormányfő, illetve Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök sincs jelen a találkozón, pedig utóbbit most hívták meg először az ülésre.

Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint a keleti partnerországokba irányuló uniós export értéke tavaly 28 milliárd eurót tett ki, az onnan érkező import pedig 26 milliárd eurót. Ez az Európai Unió külső kereskedelmének nagyjából 1,6 százalékát jelenti, amivel a hat ország együttesen az EU tizenharmadik legfontosabb kereskedelmi partnerének számít.

Tajani: világos politikai elképzelésre van szükség a keleti partnerségi együttműködés jövőjéről

Itt az ideje, hogy az európai uniós tagországok és keleti-európai partnerországaik a demokratikus pluralizmus, az emberi és az alapvető szabadságjogok, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás, a korrupció elleni küzdelem alapvető értékein alapuló, világos politikai elképzelést határozzanak meg a partnerségi együttműködés jövőjére nézve az átláthatóság, valamint a civil társadalom megerősítése érdekében – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke Brüsszelben pénteken, az említett országok állam- és kormányfői találkozóját megelőzően tartott beszédében.

Az eddigi előrelépések és az elért célok kiváló alapot nyújtanak a csúcstalálkozón folytatott megbeszélésekhez, és arra is bátorítanak, hogy az unió nagyratörő elképzeléseket fogalmazzon meg a jövőbeli együttműködésre – mondta a parlamenti elnök.

Kiemelte: biztosítani kell, hogy a közösen kitűzött célok gyakorlati eredményekké váljanak úgy az EU-ban, mint minden keleti partnerországban minden polgár számára.

Az Európai Parlament hosszabb távú keleti partnerségi modell kialakítását sürgeti a társult országok számára, amelyek jelentős előrehaladást értek el a társulási megállapodásokban meghatározott reformok végrehajtásában. Ennek mentén az európai gazdasági diplomáciát aktívabban és hatékonyabban kell felhasználni a partnerországokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében – jelentette ki az EP elnöke.

Az EU Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Georgiával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával tart fenn úgynevezett keleti-partnerségi kapcsolatrendszert.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »