Esterházy Jánosra emlékeztek a morvaországi Olmützben és Mírovban

Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban, az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában – a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként – nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvénytervezetet.

Magyar Menedék - Tepe

A második világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A Szovjetunióban koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és egy szibériai táborba küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben távollétében halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták Csehszlovákiának. Ott elnöki kegyelemmel halálos ítéletét életfogytiglani börtönre változtatták. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították bele a szovjet fogságban töltött időt.

A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszéig nem volt ismert, hol temették el, illetve hová kerültek hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben.

Cseh történészek – az Esterházy család kérésének eleget téve – később kiderítették, hogy Esterházy János urnája a prágai Motol köztemető közös sírjában található. Neve 2011 őszén felkerült a motoli emlékműre.

Esterházy Jánost mindmáig sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így hivatalosan továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.

mti


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »