Esélyük sincs a közmunkásoknak

Esélyük sincs a közmunkásoknak

Az év első hét és fél hónapjában a várt harmincezer ember helyett alig 2200 igényelte a közfoglalkoztatottaknak járó lelépési pénzt, a rendelkezésre álló 3 milliárd forintos keret közel 90 százalékára még támogatási igény sem érkezett – tudta meg a Magyar Nemzet. A kormány az év elején azért vezette be a juttatást, hogy ezzel ösztönözze a közmunkások mielőbbi elhelyezkedését az elsődleges munkaerőpiacon. A program egyelőre sikertelen.

Már az idei költségvetésben is kifejezésre juttatta a kormány, hogy célja a segélyből élők minél nagyobb körének bevonása a közfoglalkoztatásba, majd onnan a nyílt munkaerőpiacra irányításuk. A kabinet tehát most már nem elégszik meg a korábban segélyből élők közmunkára fogásával, hanem azt akarja, hogy az érintettek minél rövidebb időt töltsenek közmunkásként, és a lehető leggyorsabban helyezkedjenek el a nyílt munkaerőpiacon. Ennek érdekében február elejétől anyagilag is ösztönzik az érintetteket. Az év elején hatályba lépett kormányrendelet értelmében azok a közfoglalkoztatottak, akik még közfoglalkoztatotti szerződésük lejárta előtt munkát találnak, elhelyezkedési juttatásban részesülnek. Az érintettek azokra a hónapokra, amelyeket közmunkásként töltöttek volna el, ám helyette elhelyezkedtek, munkabérükön felül havonta a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, vagyis a segélyt is megkapják, amelynek összege jelenleg havonta 22 800 forint.

A Magyar Nemzet most kikérte az elhelyezkedési juttatást igénylőkre vonatkozó adatokat a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM), és kiderült, egyelőre csúfos kudarc a program. Augusztus közepéig ugyanis mindössze 2200 közmunkás igényelt elhelyezkedési juttatást, vagyis az átlagosan 230 ezer közfoglalkoztatottból csak kevesebb mint az érintettek egy százaléka talált munkát közfoglalkoztatási szerződése lejárta előtt a nyílt munkaerőpiacon. Az említett időpontig összesen 345 millió forintos támogatási igény érkezett be a minisztériumba, ami az elhelyezkedési juttatásra elkülönített keret alig több mint 10 százaléka, a pénz közel 90 százaléka pedig még mindig a kasszában van. Pedig nem járnak rosszul a közfoglalkoztatásból szerződésük lejárta előtt kilépők, ugyanis a szaktárca adatai szerint a lelépési pénzben részesülők átlagosan 161 ezer forintot kaptak, ami azt jelenti, hogy átlagosan 7 hónapon keresztül járt nekik a juttatás.

A kudarc oka tehát vélhetően nem a juttatás csekély összege, hiszen ekkora összeg valószínűleg jól jön az addig kevesebb mint havi 52 ezer forintból élő közmunkásoknak, hanem az, hogy a közfoglalkoztattak elsöprő többségének egyszerűen esélye sincs elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. Az NGM ugyanakkor a program nyilvánvaló kudarca ellenére is sietett leszögezni, hogy a támogatás iránt nagy az érdeklődés, hétről hétre jelentős az elsődleges munkaerő-piaci elhelyezkedések száma.

Még lesújtóbbak az adatok annak fényében, ha megvizsgáljuk, milyen mértékű ösztönző hatást várt az elhelyezkedési juttatástól a kormányzat. A Magyar Nemzet érdeklődésére a Pintér Sándor vezette belügyi tárca januárban még azt közölte, hogy a számítások szerint 25-30 ezer, az elsődleges munkaerőpiacra kikerülő közfoglalkoztatott lehet jogosult a támogatásra, átlagosan négy hónapig, ami mintegy 2,5 milliárd forintos támogatási forrást igényel. Az NGM később már azt közölte, hogy összesen hárommilliárd forint áll rendelkezésre a közfoglalkoztatottak elhelyezkedését ösztönző programra.

A jelenlegi adatok azonban azt mutatják, hogy jó, ha a bevonni tervezett 30 ezer ember 10-12 százalékát sikerül munkába állítani az év végéig, a 3 milliárd forintos forrásnak pedig várhatóan a nyolcvan százaléka az államnál marad. Hét és fél hónap alatt ugyanis átlagosan havonta kevesebb mint 300 ember igényelte a juttatást, és ha ez a tendencia folytatódik, akkor év végéig várhatóan alig 3500 ember lesz jogosult a pénzre, átlagosan 160 ezer forintos juttatással számolva pedig legfeljebb 5-600 milliós támogatási igényre lehet számítani.

A támogatás összege persze nem egységes. Attól függ, hogy az érintettek mennyi idővel a szerződésük lejárta előtt lépnek ki a közfoglalkoztatásból, vagyis mekkora a támogatható időtartam. Aki egy hónappal előtte talál munkát, 22 800 forintot kap, aki viszont hét hónappal korábban, az hétszer annyit. A juttatás annak jár, akinek a közfoglalkoztatási jogviszonya legalább egy hónapja fennáll, és a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül azért szűnt meg, mert határozatlan idejű, vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt létesített, továbbá összesen 180 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban állt a kérelem benyújtását megelőző két éven belül. A juttatás további feltétele, hogy az igénylő legalább napi 6, megváltozott munkaképességű személy napi 4 órás munkaviszonyt létesítsen, és az minimum addig folyamatos legyen, ameddig a közfoglalkoztatásban szerződése volt.

Nem biztos ugyanakkor, hogy az igényelt összeget valóban minden kérelmező megkapja majd. Az igénylőnek haladéktalanul be kell jelentenie, ha munkaviszonya előbb lejár, mint ameddig közfoglalkoztatottként alkalmazták volna. Ebben az esetben az elhelyezkedési juttatás arányos összege illeti meg. A támogatás folyósítását meg kell szüntetni, és az érintett köteles a már felvett támogatást visszafizetni, ha a munkaviszony idő előtt a munkavállaló rendes felmondásával, közös megegyezéssel, vagy a munkaadó azonnali hatályú felmondásával szűnik meg.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 26.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »