És akkor törvényileg is bebetonozták a Döbrögik hatalmát

És akkor törvényileg is bebetonozták a Döbrögik hatalmát

Egyre sűrűbben szólal fel a parlamentben a mezőgazdasági bizottság alelnöke. A Jobbik agrárszakértője hatodik éve országgyűlési képviselő, és elég kitartó: újra és újra szakmai szempontok szerint próbál érvelni azoknak, akikről sokszor kiderült, hogy már vitázni se tudnak. Magyar Zoltánt kérdeztük.

– Szakpolitikushoz képest rengetegszer hallhatjuk felszólalni a parlamentben. Minek tudható be ez az aktivitás?
– Az aktivitást tekintve tényleg valahol az első tíz képviselő környékén szerepelek, de ennek megvan az oka. A különböző ágazatok érdekében sajnos azért kell minduntalan felszólalnom, mert a dolgok nem olyan irányba mennek, amilyenről korábban a kormány beszélt. Sőt, annak éppen az ellenkezője történik. Annyian megkeresnek, legutóbb például az agrár-környezetgazdálkodási (akg) támogatások ügyében, hogy képviselnem kell őket. Amit persze nagyon szívesen meg is teszek, hiszen engem is mélységesen felháborított, hogy éppen azoktól a gazdaságoktól, családoktól vonták el ezt a támogatást, akik a támogatás feltételeinek leginkább megfelelnek.

– Ráadásul kikényszerített Lázár Jánosból plusz 40 milliárd forintot ez ügyben.
– Látszott a miniszter úron, aki a felszólalásomra válaszolt, hozzá is sok panasz érkezett a támogatásból kiszorulók felől. Szerintem őket is meglepte, hogy ennyien ki merték nyilvánítani a véleményüket. A Fidesz azért ehhez nincs hozzászokva. Azt ígérte, hogy megpróbálják kompenzálni a döntést az említett összeggel, de ígéretet már sokat hallottunk. Én folyamatosan napirenden tartom az ügyet, amíg valóban nem történik meg az említett kompenzáció.

– A segítségét kérők miért önhöz fordulnak és nem a kormányhoz?
– Én ezt egy kiábrándulási folyamat részének érzem. A magyar vidék, a mezőgazdaság kapcsán más területeknél is erősebb az emberek felháborodása amiatt, hogy ennyire nem tartotta be a Fidesz az ígéreteit, és olyan élethelyzetbe kerültek, amire nem számítottak. Hiszen a vidéki Magyarországon élnek a leginkább nemzetben gondolkodó emberek, akik a legnagyobb arányban szavazták meg Orbán Viktor kormányát 2010-ben is és 2014-ben is. Most bennük a legnagyobb a csalódottság.

– Azt mondja, vannak lecsúszó rétegek, akikkel nem törődik a kormány?

– Úgy tűnik, hogy csak szavakban törődik. Tavaly az agrártámogatások 84 százalékát a leginkább támogatott 10 százalék vitte el. Ez a brutális aránytalanság jól mutatja, hogy az erőforrások ugyanúgy koncentrálódnak, mint a földterület. Ezt a két jelenséget ráadásul jogszabályokban rögzítik. Tehát a magyar földforgalmi törvény és az összes, azt kiegészítő jogszabály gyakorlatilag bebetonozta a „Döbrögik” hatalmát, s a birtokkoncentráción keresztül az is biztosított, hogy ez tovább növekedjen. A támogatások pedig folyamatosan forrást jelentenek a számukra, de hangsúlyozom, hogy itt közpénzről van szó, tehát én ezt elfogadhatatlannak tartom. A Jobbik egy olyan vidéket képzel el, ahol az említett arány mondjuk pont fordított. A forrásoknak a döntő része pedig a közjó szempontjai szerint a családi gazdálkodóknál, a családi gazdaságoknál csapódik le.

– Egy ideje szakmai találkozókat is szervez az agrárágazat szereplőinek. Mit tapasztalt ezeken?
– Az említett szakmai kerekasztal-beszélgetések szigorúan pártpolitika-mentesek, mint a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke hívom meg a különböző agrárszakágazatok képviselőit. Azokat, akiket, úgy tapasztalom, egyáltalán nem hallgatott meg eddig a kormányzat. Ezeken a találkozókon az ágazati szereplők nyíltan el tudják mondani azokat a problémáikat is, amelyek a társadalom felé esetleg nehezebben kommunikálhatók. Ezeket a beszélgetéseket ellenzéki képviselőként nem is nekem kellene tartanom. A szakminisztériumoknak, a különböző kormányzati szereplőknek kéne egyeztetniük. Legutóbb a halasok voltak soron, nagyon szép számban jöttek az állami és a versenyszféra szereplői: horgászok, halászok, tenyésztők, kereskedők, feldolgozók. Mindenki képviseltette magát, aki számít. Kiderült, hogy erre a szektorra sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani az államnak. Kérdés ugyanakkor, mikor lesz a halon is 5 százalékos az áfa.

– A tejágazat szereplőinek sem feladatuk, hogy megnevezzék az áfacsalásgyanús cégeket, de megtették, mégse történt semmi. Korrupció vagy hozzá nem értés jellemzi a döntéshozókat mostanában különböző szinteken?
– Én pesszimistább vagyok, a „vagy” helyett „és”-t használnék. Információim szerint sajnos tényleg mind a kettő alaposan jellemzi a történetet, ahogy a mézpiacon is. Aggodalommal nézem, amikor a kormányhoz legközelebb álló élelmiszerlánc környékén – magyar élelmiszerláncnak is szokták nevezni – folyamatosan megjelennek az áfacsaláshoz és a fekete- vagy szürkegazdasághoz kapcsolódó cégek. Ilyen körülmények között nehéz is elhinni, hogy érdemi lépések történhetnek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak azért komolyabb szerepet szánnék, ezért is próbáltam átcsoportosíttatni egymilliárd forintot a költségvetésben idén, de már tavaly is a hivatalnak.

– Hogyan látja, milyen jövő vár a magyar mezőgazdaságra, a gazdatársadalomra?
– Nem akarok vészmadár lenni, de a jelek arra mutatnak, hogy a jövőben egy nagyon leszűkült vidékfejlesztési és mezőgazdasági lehetőség lesz csak az EU-ban. Éppen ezért arra biztatnék mindenkit, hogy most próbálja megragadni az uniós támogatási lehetőségeket. Az uniós források, agrártámogatások megszűnése után Európa mezőgazdasága egyfajta „tagországi támogatásra” áll majd át. Azokban az országokban lesz sikeres a mezőgazdaság, a vidéki élet, ahol nagyobb összeggel támogatják ezt a szektort. Ebben az időszakban még hatványozottabban lesz fontos, hogy milyen kormánya van egy országnak. Olyan, aki komolyan veszi a problémákat vagy csak kommunikációjában foglalkozik a magyar családokkal, a magyar vidékkel – vagy még abban sem. Mi beszélünk is róluk, ugyanakkor cselekedni is szeretnénk ezen a területen.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »