És akkor 102 kormánypárti politikus felajánlotta a nemzeti szuverenitásunkat Brüsszelnek (videóval)

És akkor 102 kormánypárti politikus felajánlotta a nemzeti szuverenitásunkat Brüsszelnek (videóval)

Ismét történelmet írt az Orbán-kormány. Egy héttel azután, hogy a Fidesz-frakció felhatalmazta a miniszterelnököt, hogy aláírásával megkezdődjön az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ratifikációs folyamata, kedden a kormánypárti többség támogatta a CETA ideiglenes hatálybalépéséről szóló kormányzati álláspontot. Az egyezményt támogató 102 képviselő egytől-egyig a Fidesz-KDNP politikusa, így természetesen igennel szavazott Kövér László is.

Ahogy arról beszámoltunk 102 igen szavazattal, 33 nem és 33 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés azt az országgyűlési határozatot, amely egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement – CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontot tartalmazza. Eszerint a kormány aláírhatja az egyezményt (nem megakasztva ezzel az uniós gazdasági folyamatot), mert a parlament nem hagyja jóvá, hogy a CETA tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezéseit ideiglenesen alkalmazzák.

Ez a kitétel elsősorban a befektető-állam közti beruházásvédelmi mechanizmusra vonatkozik, de az az Európai Bizottság álláspontja szerint csak a szöveg végleges elfogadása után léphetne hatályba – ugyanakkor a kereskedelmi jog Brüsszel kizárólagos hatáskörébe tartozik, így a CETA ideiglenes alkalmazása is már veszélybe sodorhatja hazánk GMO-mentességét.

Nem a barátunk

Ne feledjük, az a 102 fideszes-KDNP-s képviselő (köztük Kövér Lászlóval) annak a Kanadának nyitná meg a hazai agráriumot, a magyar családi gazdaságokat, amely országban 12 millió hektáron termesztenek génkezelt növényeket, ahol több mint 40 ezer Egyesült Államokbeli cégnek van leányvállalata (így a Monsantonak is), és ahol már akkora például a repce szennyezettsége, hogy sok országba egyszerűen nem tudnak exportálni kanadai cégek élelmiszert.

Azt is fontos tudni, hogy a CETA szövege már lezárt. Sem az Európai Bizottságnak, sem pedig a kanadai kormánynak esze ágában sincs azon változtatni, főleg nem Magyarország érdekeit figyelembe véve (eleve nehéz elképzelni, hogy egy ilyen nagyságrendű egyezményben megjelenhet a magyar érdek, hacsak akkor nem, ha Orbán Viktor megkötötte üzletét Berlinnel: a hazánkban összeszerelő-üzemeket működtető németországi központú óriás autógyárak profitérdeke oltárán feláldozza a magyar gazdákat, és így legalább a migránspolitikája miatt sem szórakozik vele Angela Merkel).

A szabadkereskedelmi egyezmény nemcsak az európai mezőgazdaságra jelent veszélyt, erről az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) nyílt levélben figyelmeztette Mikola István, biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárt.

A CETA le fogja bontani az egészségtelen, feldolgozott élelmiszerekre és italokra fennálló tarifális akadályokat, amely további árcsökkenéshez vezethet, súlyosbítva a nem fertőző-betegségek és az elhízás járványszerű elterjedését mind Európában, mind Magyarországon.A CETA nincs tekintettel az egészségtelen étrend jelentette egészségügyi veszélyekre és nem tartalmaz a fogyasztók és betegek védelmére vonatkozó rendelkezéseket az antimikrobiális rezisztencia (AMR) vonatkozásában.

A CETA nem garantálja, hogy a közszolgáltatások – ideértve az egészségügyi szolgáltatásokat – privatizációjára nem kerülhet sor a jövőben.A megreformált befektetővédelmi rendelkezések sem fogják megakadályozni a dohány-, alkohol- és egészségtelen élelmiszer-befektetőket, hogy peres eljárást indítsanak olyan népegészségügyi vonatkozású szabályok ellen, mint a dohánytermékek egységes, márkajelzés nélküli csomagolására vagy a transzzsír élelmiszerekben való korlátozására vonatkozó magyar szabályozás.

A CETA nem biztosítja a kereskedelem és egészségpolitika összhangját. A fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek nem ismerik el a népegészségügyi fenntarthatósági szempontokat és nem hivatkoznak a népegészségügy területén létező, globális egyezményekre, politikai kötelezettségvállalásokra és célkitűzésekre.Ugyanakkor közös célkitűzésként jelöli meg a nemzetközi együttműködést olyan a biotechnológiával összefüggő kérdésekben, mint például a géntechnológiával módosított szervezetek alacsony szintű jelenléte(!!!), illetőleg előírja a szabályozási együttműködés kialakítását a biotechnológiai termékekkel kapcsolatos szabályozási gyakorlatok káros kereskedelmi hatásainak mérséklése érdekében. Erre is igent mondtak Kövér László vezetésével a kormánypárti képviselők.

„A CETA életveszélyes” – szögezte le lapunknak Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa. Az országgyűlési képviselő nyomatékosította, nem mehet bele hazánk a multik által ránk erőszakolt versenybe, amely arról szól, hogy

– miképp tudjuk a leggyorsabban leépíteni hazánk élelmiszer-biztonságát,

– hogyan tudunk minél olcsóbban génmanipulált (GMO) növényeket termeszteni,

– vagy hogy minél hamaradd az indiai fizetések alá kerüljön a magyar bérszínvonal.

Magyarország ellenben a minőségi, minél jobban feldolgozott termékek piacra juttatásában lenne érdekelt – rögzítette a politikus.Magyar Zoltán szerint a keddi CETA-val kapcsolatos szavazás azt is megmutatta, hogy a Brüsszellel szembeni valódi szabadságharc ismét elmaradt.Az MSZP még ahhoz sem elég tökös, hogy nemet mondjon az egyezményre – utalt a jobbikos politikus arra, hogy a szocialista frakció erejéből csak egy gyenge tartózkodásra futotta.„Az MSZP-től nemzetközi szinten érdekérvényesítést ne várjon el senki, náluk még szavak szintjén sem fordul elő ez a téma” – bírálta Magyar Zoltán a baloldali pártot (egyébként volt valami komoly zavar kedden a szocialista fejekben, az biztos).

Forrás: alfahir/Nemzeti Hírháló.

sokkaljobb-kommentár: A Kanadával kötött szabadkereskedelmi megállapodás egy szakértő szerint olyan, mintha az USA-val kötötték volna meg, mert Kanada tele van amerikai multi céggel. Amennyiben a multi nem ért egyet az adott ország törvényeivel, ami miatt esetleg nem jön be neki a szokásos giga profit, akkor az ország törvényét a SAJÁT választott bíróságán támadja meg, és nyilván meg is nyeri a pert. A Fidesz a szokásos módon azt csinálta ebben az esetben is, hogy tiltakozott ellene, és megszavazta. Abban talán még bízhatunk, hogy az uniós tagállamok többsége nem ilyen hajlékony gerincű. Megjegyezzünk, hogy a Fidesznél a szavak és a tettek nincsenek köszönőviszonyban, mert még sohasem találkoztak…

Erre a „szokásukra” a leggyalázatosabb példa megtekinthető itt:

Békéscsaba, 2016. október 13.

F. I. – T. Z.

Emlékeztető: „Hamarosan életbe léphet az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás. A kormány már nem fél a választott bíróságoktól. Évek óta húzódik a vita az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség – TTIP), amelyről egyre többen úgy vélekednek: nem is kötik meg végül a felek. A legnagyobb ellenérzést az Európai Unió tagállamaiban – köztük Magyarországon – az váltotta ki a TTIP-pel szemben, hogy szabad utat engedne a génmódosított (GMO) termékeknek.” (Részlet a Mégis beengedik Magyarországra a génmódosított élelmiszert című cikkből)


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »