Értékes római kori freskók maradványaira bukkantak

Értékes római kori freskók maradványaira bukkantak

Értékes falfestmények maradványaira bukkantak Izrael északi részén, Cippóriban, ezek fényt vetnek a római korban jellemző helyi képzőművészetre és kulturális viszonyokra – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerdán. 

Az egykori festmények több száz töredéke között geometrikus és virágmotívumokat, valamint figurális ábrázolásokat, állatok és egy emberi alak képét is feltárták, ami a jeruzsálemi Héber Egyetem szakértői szerint a korabeli figurális festészet első, mindmáig egyetlen és legkorábbi máig felfedezett bizonyítéka a 2. század első feléből. Korábban ugyanis sehol sem találtak hasonló figurális ábrázolást a máshol feltárt, ebből a korból származó leleteken. Cippóriban már 35 éve folytatnak ásatásokat a Jeruzsálemi Héber Egyetem régészei, de az idei nyáron előkerült leletek új megvilágításba helyezik a várost, amely a Galileában élő zsidók fontos központja volt a római és a bizánci korban.

A röviddel a jeruzsálemi második zsidó szentély lerombolása utáni időkben készült festményeken egyebek közt egy oroszlán feje, egy szarvat viselő állat – valószínűleg bika -, egy madár, egy tigris hátsó háromnegyede, valamint egy husángot tartó ember látható, noha a zsidó vallási szabályok miatt állatok és emberek ábrázolása nem volt jellemző szokása a korszak művészetének. A freskók a korabeli Cippóri legfontosabb, a várost kelet-nyugati irányban átszelő útjának végén álló egykori hatalmas épületet díszítették. Egyelőre nem ismerik a régészek az építmény rendeltetését, de méretei és elhelyezkedése alapján jelentős középület lehetett. Közepén kövezett udvar volt, amelyet stukkódíszes oszlopok szegélyeztek, és az udvar egyik oldalánál magas színvonalon megépített földalatti ciszternákat tártak fel.

Az ásatásokat az egyetem régészeti tanszékének képviseletében vezető Zeév Veisz professzor szerint abban a korban első alkalommal festhettek efféle figurákat, ami számukra forradalmi jelentőségű lehetett. “Noha nem tudjuk, kik emelték az épületet, zsidók vagy sem, de a zsidó lakosság élvezhette a képeket, és ez jelezte számukra, hogy környezetük megváltozott” – nyilatkozott. “A leletek megkérdőjelezik a második században Cippóriban élők társadalmi-történelmi hátterét, s felvetik a kérdést, hogy ki hozhatta létre a frissen felfedezett freskóknak helyet adó egykori hatalmas építményt” – mondta a professzor. A város a második század elején a Galileában élő zsidók fővárosának számított, de számos pogány is élt benne, és számukra is emeltek templomot, szemben a falfestménynek helyet adó hatalmas épülettel. Ezt az egykori templomot is feltárták részben ezen a nyáron.

A második században Cippóri helyzete különleges volt: megőrizhette Sepphoris néven római városi státusát, és lakói helyben maradhattak, mert nem vettek részt a Róma elleni felkelésben. Az eddigi itteni ásatásokon a Jeruzsálem lerombolása utáni időszakból csak geometrikus és növényi díszítésű maradványokat találtak. A friss, idei leletek alapján úgy vélik, hogy a második századra az itt élők nyitottabbakká válhattak a római hatásokkal szemben. Noha továbbra is zsidó város lehetett, de multikulturálissá vált arculata.

A freskók akkor pusztulhattak el, amikor a nekik helyt adó monumentális épületet egyelőre nem világos okokból a harmadik században lebontották, és helyére egy még nagyobb középületet húztak fel. A régi építmény romjaiból származó törmelékeket, köztük a freskók maradványait ekkor az új ház alatt, a padlózat alá gyűjtötték. A képek figurális ábrázolása mégsem érte teljesen váratlanul a régészeket, hiszen az ekkor már nem volt egyedülálló: Iosephus Flavius munkájában megemlíti, hogy Heródes Antipász galileai zsidó fejedelem Tiberiásban lévő palotáját is állatokat ábrázoló festmények díszítették.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »