Erősít Trump kampánycsapata: még nincs veszve minden

Erősít Trump kampánycsapata: még nincs veszve minden

Hillary Clinton hosszú ideje vezet már republikánus ellenfelével szemben, sokak szerint már lefutott az elnökválasztási verseny. Ám a történelmi tapasztalatok alapján ezt még korai lenne kijelenteni, főleg annak tudatában, hogy a republikánus elnökjelölt új stábbal lehel életet kampányába. Az egyik új arc a már meglévő szavazók megtartásában, másikuk pedig új szavazói körök megszólításában lehet Donald Trump segítségére.

Szerdán alakította át kampánystábját Donald Trump republikánus elnökjelölt. A stábba több nehézsúlyú profi is bekerült, úgyhogy az utolsó hetek még tartogathatnak meglepetéseket.

Bekerült a csapatba a jobboldali, Fox Newsnál is populistább Breitbart hírportál vezetője, az egykori bankár, Stephen Bannon; valamint egy republikánus közvélemény-kutató, Kellyanne Conway.

Bannon ugyan még nem nagyon vett részt kampányokban, most ő lett Trump választási hadjáratának vezetője (az eddigi főnököt, a mérsékelt arculatot kialakítani próbáló – korábban ukrán diktátornak is dolgozó – Paul Manafortot nem rúgták ki, csak lefokozták), Conwayt pedig kampánymenedzseri feladatokkal bízták meg.

Roger Ailes (balra) egy 2016. július 18-án készült felvételen Fotó: Drew Angerer / Europress/AFP

Roger Ailes nevét is érdemes megemlíteni: a tanácsadóként a stábba beemelt férfi a Fox News alapítója-igazgatója volt. Az utóbbi hetekben azért került a hírekbe, mert július végén távozni kényszerült a televíziós csatornától, mivel több volt kolléganője is szexuális zaklatással vádolta. Jelenléte tehát a kampánystábban első blikkre nem biztos, hogy jót tesz majd a mutatóknak.

Másodikra viszont már más a helyzet. Ailes ugyanis veterán politikai harcos: médiakarrierje előtt politikai tanácsadóként dolgozott, nem is akármilyen szerepkörökben. Már Richard Nixon 1968-as elnöki korteshadjáratának egyik top kampánytanácsadója volt, csakúgy ahogy Ronald Reagan 1984-es újraválasztása során is számítottak szakértelmére. Ahogy a The New York Times cikkéből is kiderül, Ailes, a televíziós viták guruja, egyedülálló tapasztalatra tett szert ebben a műfajban, és ilyen minőségében sokat segíthet Trumpnak is, főként ha a Fox News újságírója moderálhatja majd a három vita egyikét, amely televízió megközelítését a szakember nyilván behatóan ismeri.

Az egész átalakítás mögött egyébként az állhat, hogy Trump olyan embereket helyezett fontos pozíciókba, akiket régóta ismer, olyanok helyett, akik nem ismerik eléggé ahhoz, hogy kampányában teljes személyisége kibontakozhasson.

Donald Trump, a Republikánus Párt elnökjelöltje a floridai Kissimee-ben tartott nagygyűlésén, 2016. augusztus 11-én Fotó: Gregg Newton / Europress/AFP

Az új csapat várhatóan magasabb fokozatba kapcsol és a korábbinál is kíméletlenebb és durvább kampányt folytat majd a novemberi elnökválasztásig. Bannonról például megírta az amerikai sajtó, hogy Trumphoz hasonlóan durva stílusú konfrontatív személyiség: az általa vezetett Breitbart gyakran jobbról kritizálta a Republikánus Pártot és annak elitjét, miközben összeesküvés-elméleteknek is teret ad. (A jobbos portál fő profilja, hogy kiaknázva az egyre erősebb elitellenes közhangulatot, a politikai és  médiafősodorral szemben határozza meg magát, hírközlési gyakorlata szándékoltan elfogult és buldog módjára cincálja Clintonékat.)

Bannon arra kellhet a média működését jól ismerő Trumpnak, hogy az ezen keresztül már megszerzett szavazókat megtartsa, de kérdés, hogy nyílhat-e esély új szavazók megszólítására is.

Fotó: MN-grafika

Igény volna rá

A közvélemény-kutatásokban nem szerepel túl jól az utóbbi hetekben Donald Trump: legutóbb július végén vezetett a felméréseket összesítő RealClearPolitics kimutatása szerint – akkor is csupán 1,2 százalékkal szerepelt Hillary Clinton előtt. Azóta előfordult már olyan is, hogy a demokrata jelölt 7,6 százalékkal vezetett – ha a négyjelöltes versenyt nézzük. Ha csak kettejük között kell választani, akkor jelenleg kb. hat százalékkal vezet Hillary Clinton Donald Trump előtt.

Amikor az eredményekkel kapcsolatban tettek fel kérdéseket a CNN-en a Trump Organization ügyvédjeként és Donald Trump tanácsadójaként dolgozó Michael Cohennek, ő elég furcsán reagált. Azt firtatta, melyik közvélemény-kutatás mondja, hogy Trump vesztésre áll. „Mindegyik” – hangzott a választ, amire Cohen csak ennyit tudott mondani a riporternek: „Oké, de mi is a kérdése?”

Az elmúlt hetek eredményeit követően megjelentek már olyan hangok, amelyek lefutott versenyről beszélnek, a Voice of America pedig olyan szakértőket idéz, akik szerint Clintonnak nyolcvan százalék az esélye a győzelemre.

Csakhogy még közel három hónap van a választásig.

Minden elveszett?

A FiveThirtyEight Hillary győzelmének esélyét 83 és 89 százalék közé lőtte be az utóbbi hetekben, azonban rámutat egy-két érdekességre. Ugyan a második világháború óta nem volt olyan jelölt, aki ilyen hátrányból fordítani tudott volna – azaz mindig az élen álló nyert –, olyan kampány viszont akadt, amelynek során a választás előtt tizenkét héttel mért hatalmas különbség – ha a sorrend nem is fordult meg – majdnem elolvadt a választás napjára. Ennek rengeteg oka van, de a legtöbb a közvélemény-kutatások módszertani hibái között keresendő.

Megnézték, hogy az elmúlt tizennégy elnökválasztás során a jelöltállító konvenciót követő közvélemény-kutatási adatok hogyan viszonyultak a végeredményhez. Hét alkalommal változott a helyzet több mint 5 százalékkal, a legnagyobb különbség az 1976-os választás alkalmával jelentkezett. Akkor a demokrata Jimmy Carter 15 százalékkal vezetett a konvenciókat követően, a választást viszont csak 2,1 százalékkal nyerte meg Gerald Forddal szemben. A legkisebb különbség a végeredmény és a korábbi pollok között 0,2 százalékos volt: 1960-ban és a legutóbbi elnökválasztáson alakult úgy a választás, ahogy a közvélemény-kutatóknál hetekkel előtte álltak a jelöltek.

Egyesíteni, új szavazókat megszólítani

A The New York Times különféle adatokkal foglalkozó blogja, a The Upshot 88 százalékra tippeli Clinton győzelmének valószínűségét, ám szintén rámutatott, hogy voltak már nagy változások a múltban ezen választási időszakban.

„Ha Clintonné óriási győzelmet arat, visszanézve erre a pontra kimondhatjuk majd, hogy már ekkor nyert. Ha viszont veszít, évtizedekig fogunk beszélni az előttünk álló két hónapról”

– írta Nate Cohn, az Upshot szerzője. Előbbi persze esélyesebb, tekintve, hogy a fontos államokban is Clinton vezet, ráadásul sok jelentős republikánus politikus nem állt Donald Trump mellé. Szerinte Trumpnak csak akkor van esélye, ha egységbe tudja kovácsolni a republikánus szavazókat. A történelemből kiindulva nem kizárható, hogy Clinton nagyon nyer, ahogy az sem, hogy Trump szorosan, de győzni tud – írta Cohn.

Kellyanne Conway, Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt új kampánymenedzsere nyilatkozik a New York-i Trump-torony előcsarnokában 2016. augusztus 17-én Fotó: Gerald Herbert / MTI/AP

A CNN politikai kommentátora, Errol Louis sem véli úgy, hogy Clinton már biztosan nyer: szerinte a kampánystáb felfrissítésével nőtt Donald Trump győzelmi esélye. A média és a biztos szavazók szempontjából fontos Bannon mellett ő kiemeli Conway előnyeit is: a nő elemzései sokat segíthetnek majd abban, hogy Trump mindig a közhangulatnak megfelelően alakíthassa politikai üzeneteit. Conway arról ismert, hogy közérthetően, kevés adatot mondandójába zsúfolva képes elmagyarázni különféle kábeltévé-csatornákon, hogy ez egyes közvélemény-kutatási adatok mit is jelentenek. Segítségével Trump akár olyan csoportokat (mint például a női szavazók) is megszólíthat, akiket eddig nem volt képes – véli Louis. Itt pedig lehet még tartalék: a republikánus nők 72 százaléka kedveli Trumpot – Romney-t 2012-ben 93 százalék, McCaint 2008-ban 89 százalék támogatta.

Úgy is fogalmazhatunk: ebben a csoportban még komoly munkája van a kampánygépezetnek.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »