Érkezik a jövedelemstabilitási alap

Érkezik a jövedelemstabilitási alap

Nem lelkesednének túlzottan a mezőgazdasággal kapcsolatban lévő vállalkozások a kormány egyik újabb tervéért, a termelők által igénybe vehető jövedelemstabilizáló alapért. Nem csoda: ezt ugyanis nekik kellene feltölteniük. Az sem tiszta, miként működik majd a jövedelmek bevallása.

Mezőgazdasági termelők jövedelmét stabilizáló alap bevezetését fontolgatja a kormány – értesült lapunk. A cél az, hogy különösen súlyos válságok esetén akár a tagság felének is képes legyen kifizetéseket teljesíteni – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet elemzéséből. A kutatók szerint egy olyan állami alapot érdemes felállítani, mely nem vesz fel hitelt, de egy súlyos válság idején fogadhat adományokat olyan privát szereplőktől, akiknek érdekében áll a válságba kerülő üzemtípus megsegítése.

Szakértők szerint a hazai termelői kör közel felének érdemes lenne belépnie a jövedelemstabilitási rendszerbe, a megvalósítás azonban nem lenne egyszerű. A hazai adórendszer rendkívüli bonyolultsága miatt például a jövedelemstabilitási alapbeli jövedelembevallás nem alapulhat az adórendszeren. A hazai termelők zöme nem köteles tételes jövedelemkimutatást készíteni. S miközben a jövedelemstabilitási alap csak a mezőgazdasági jövedelmeket biztosítja, Magyarországon a vállalatok nem kötelezettek az üzemen belüli jövedelmek ágazati szintű megbontására.

Újabb sarcnak tekintik

Ez az ötlet az, amitől a pénzügyesek haja égnek áll az agrárvilágot kiszolgáló nagyobb cégeknél. A vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szereket és mezőgazdasági eszközöket gyártó, azokkal kereskedő vállalkozások többségénél újabb sarcnak tekintenék, ha válság esetén nekik kellene finanszírozniuk partnereik bevételkiesését is. Habár azt is elmondták, jelenleg is támogatják a termelőket, és lényegében hitelt is nyújtanak nekik, mikor türelmesen várnak termékeik határidőre ki nem fizetett ellenértékére.

Korábban kevésbé tudták csökkenteni kockázatukat az uniós termelők, szemben a tengerentúli farmerekkel. Az Egyesült Államokban és Kanadában például jelentősek az állami támogatás mellett, önkéntes termelői részvételen alapuló biztosítások (hozam-, árbevétel-, jövedelembiztosítás). A 2014–2020-as időszakban az EU is engedélyezte az alapvetően kanadai mintát követő jövedelemstabilitási alapok létrehozását. Ez az állami támogatás csekély összegű szubvenciónak tekinthető, így nem kell beszámítani a Kereskedelmi Világszervezet által megszabott támogatási szintbe.

Az állattenyésztőkre és a kertészetekre kihegyezve

A magyar vidékfejlesztési programban is nevesítették a jövedelemstabilitási eszközt: éves szinten egymilliárd forint forrás jut erre a célra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. A szubvenció alapvetően az állattenyésztést és a kertészeteket célozza, de nincs megtiltva más ágazati szereplők belépése sem. A kertészeti és állattenyésztő üzemek azért élveznek elsőbbséget, mert nekik nincs módjuk a kockázatok piaci alapú kezelésére. Az állattenyésztő gazdaságok sem a kárenyhítési rendszert, sem a díjtámogatott biztosításokat nem tudják igénybe venni, s vannak gazdaságok, amelyek termékeinek nincs hazai tőzsdei jegyzése.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 27.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »