Erdogan foggal-körömmel ragaszkodik politikájához

Erdogan foggal-körömmel ragaszkodik politikájához

Törökország uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel állásfoglalásában az EP, Recep Tayyip Erdogan pedig pénteken közölte: ha az EU ennél tovább megy, Ankara megnyitja a határokat. Ráadásul a török elnök a múlt héten belengette: Törökországnak nem kell mindenáron kötnie magát az EU-csatlakozáshoz. Az általunk megkérdezett szakértő szerint a török államfő így próbálja maximálisan kihasználni a számára megadatott zsarolási potenciált.

Ha az Európai Unió még tovább megy az Európai Parlament csütörtöki döntésénél, amelyben a testület Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel, Ankara megnyitja a határokat, és ezt az EU „tudja jól” – jelentette ki pénteken a török elnök. Az államfő ezzel az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalására reagált, amelyben a képviselők a török EU-csatlakozás ellen szólaltak fel, mivel a július 15-i puccskísérlet óta a kormány tízezreket börtönzött be.

Később Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője közölte: az EB teljes mértékben elkötelezett az Európai Unió és Törökország között kötött migrációs szerződés minden részletének betartása és a tervezett intézkedések megvalósítása mellett. A török vízummentesség kérdéséről pedig azt mondta: a folyamat még nem ért véget, a csatlakozáshoz szükséges intézkedések közül szerinte már csak hét esetében vannak lényeges elmaradások, az egyik ilyen a terrorizmus elleni törvény módosítása.

Feloldhatatlan ellentét

– Az Erdogan által folytatott „revolverdiplomácia” már zajlik egy ideje, a török államfő próbálja maximálisan kihasználni a számára megadatott zsarolási potenciált. Ám az meglepő, hogy míg csütörtökön azt mondta, nem veszi komolyan az EP határozatát, legutóbbi kijelentése már arra utal: ha a bizottság befagyasztja a tárgyalásokat, teljes mértékben felrúgják a menekültügyi megállapodást – mondta Erdogan pénteki közlésével kapcsolatban az MNO-nak Zgut Edit, a Political Capital elemzője.

Hozzátette: míg az Európai Uniónak érdeke, hogy az egyezmény megtartásáért közel tartsa magához Törökországot, minden csatlakozási kritériummal ellentétes, antidemokratikus tendenciák zajlanak az országban. – Ebben feloldhatatlan ellentét feszül: nem tudnak addig vízummentességet adni a törököknek, amíg érvényben van egy ilyen, a demokratikus értékekkel ellentétben álló terrorizmus elleni törvény, amelyhez Erdogan foggal-körömmel ragaszkodik. Nem tudom, hogy politikailag miként lehetne rövid időn belül megoldani ezt a helyzetet – mondta az elemző.

Törökországnak sem érdeke az egyezmény felrúgása: egyrészt általa hatmilliárd eurós segély áramlik az országba, hogy segítse a menekültek ellátását – magyarázta az elemző. – Ami ennél jelentősebb: Erdogannak fontos, hogy Törökország megkerülhetetlen maradjon a migrációs válság kezelésében – fűzte hozzá.

– Egyelőre csak egy politikai értelemben szimbolikus állásfoglalás van az EP részéről az asztalon, amelyet a bizottság a helyén kezel. Erre utal Brüsszel villámgyorsan kiadott nyilatkozata is, amelyben megerősíti, hogy elkötelezett a Törökországgal megkötött migrációs szerződés mellett – szögezte le Zgut Edit. Az elemző szerint a bizottság részéről sincs politikai akarat az egyébként évek óta teljes paralízisben lévő tárgyalások tényleges befagyasztására.

Keleti fordulat?

Azzal kapcsolatban, hogy a török államfő nemrég arról beszélt, az EU-n kívül is van élet, és lehet, hogy inkább Kína és Oroszország felé tesznek lépéseket, az elemző elmondta: szerinte ez is elsősorban a nyomásgyakorlás része, egyfajta jelzés a nyugati partnereknek. – Ez a típusú együttműködés csak a NATO szövetség alternatívájaként fogható fel. Erdogan egyelőre csak lebegteti, hogy Törökország ki is farolhat ebből a kötelékből, ahol egyébként igen beágyazott a szerepe. Ez egyszerre erődemonstráció a nyugati partnereknek és belpolitikai fogyasztásra szánt üzenet a puccs utáni közhangulatban. Részben ugyanezt célozza a halálbüntetésről és az uniós csatlakozásról belengetett népszavazás is – a halálbüntetés visszavezetéséről szóló kezdeményezés eleve kizárttá tenné, hogy Törökországgal tovább tárgyaljon az unió.

Sanghaji Együttműködési SzervezetIsmeretes, Erdogan nemrég közölte: Törökországnak nem kell mindenáron kötnie magát az EU-csatlakozáshoz, inkább beléphetne az Oroszországot és Kínát is tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezetbe (SESZ). A SESZ egy 2001-ben alapított kormányközi biztonsági szervezet Ázsiában, amelynek elsődleges célja harcolni a radikális iszlám jelentette fenyegetés, valamint az Afganisztánból kiinduló kábítószer-kereskedelem ellen. Tagjai Oroszország, Kína, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán. A megfigyelő országok között találni Iránt, Mongóliát, Afganisztánt, valamint még Indiát és Pakisztánt is, de az utóbbi kettőnek 2015-ben már megkezdődött a felvételi folyamata.Törökország és Fehéroroszország sajátos viszonyban áll a szervezettel, amelynek értelmében részt vehetnek a miniszteri szintű találkozókon, de nincs szavazati joguk.

Korábban Egeresi Zoltán Törökország-szakértőt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársát kérdeztük a keleti fordulat lehetőségéről. A szakember emlékeztetett: a törökök már 2013-ban is felvetették egy orosz–kínai dominanciájú szervezethez való csatlakozás lehetőségét arra hivatkozva, hogy lassan haladnak az uniós tárgyalások. Miután múlt év novemberében a törökök lelőttek egy orosz vadászgépet Szíria felett, fagyossá vált a török–orosz viszony, ami miatt egy időre értelmét vesztette ez a felvetés. A mostani békülés Ankara és Moszkva között végül ismét megteremtette a lehetőségét annak, hogy a törökök kelet felé forduljanak.

Azonban a szakértő szkeptikus a tekintetben, hogy Törökország komolyan gondolná az uniós csatlakozástól való elállását. Egeresi Zoltán szerint sokkal inkább arról a tudatos török politikáról van most szó, amely a kedvező geopolitikai fekvést kihasználva hol nyugat, hol pedig kelet felé tesz olyan kijelentéseket, amelyekkel a saját tárgyalási pozícióját kívánja erősíteni.

De még ha török részről komoly szándék mutatkozna is a SESZ-hez való csatlakozás iránt, az sem jelentené azt, hogy lemondhatnának Európáról. Ugyanis külkereskedelmük fele az uniós tagállamokkal zajlik.

 


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »