Erdogan előre felkészülhetett a tisztogatásokra és a megtorlásokra

Erdogan előre felkészülhetett a tisztogatásokra és a megtorlásokra

A július 15-i puccskísérlet óta sztálini léptekkel véghezvitt törökországi letartóztatások és tisztogatások kapcsán lehetetlen elképzelni, hogy Recep Tayyip Erdogan ne készült volna fel egy ilyen eseménysorozatra. Ez pedig több kérdést is felvet: a török államfő tudott-e a puccs előkészületeiről, vagy önpuccs volt, esetleg előrelátóan már korábban felkészült egy puccskísérlet lehetőségére, hová halad Törökország?

Ember Zoltán, az Iránytű Intézet kutatásvezetője és elemzője szerint elképzelhető, hogy a szervezés tényéről és a vélt erőviszonyokról tudhatott a kormányzat, így cselekvési forgatókönyvek, illetve az ellenséges személyeket taglaló listák is rendelkezésre állhattak. Ezen kívül készülhettek olyan listák is, melyeken a hatalomátvételi kísérletben részt nem vevő, de a megtorlás során elmozdítandó polgári személyek (például bírók) szerepeltek.

Ember Zoltán hozzátette: érdekes az a lehetséges összefüggés is, hogy Ankara nemrég jelezte Oroszország irányába békülési szándékát.

„Képzeljünk el egy olyan szituációt, amikor az ellenséges orosz vezetés információkat ad át, politikai támogatást nyújt egy puccs szervezőinek. Ez azért sem lenne meglepő, mert májusban egy török szélsőbaloldali és kurd szövetség alakult, mely mögött megbújhat némi orosz támogatás is”

– hívta fel a figyelmet az Iránytű Intézet kutatásvezetője.

Ember Zoltán úgy véli: nem kizárt, hogy a török bocsánatkérés időzítése eme veszélyek megelőzését is szolgálhatták gazdasági, illetve más politikai érdekek szem előtt tartása mellett.

„A jelentős külföldi szereplők a kormány mellett álltak ki, az egyetlen – utólag már politikai hibát elkövető vezetés – az egyiptomi, ám ott katonai vezetés birtokolja a végrehajtó hatalom egy részét, melyet az Erdogannal szövetséges Mursitól szerzett meg”

– mondta az elemző. Az Európai Unió esetében megjegyezte: a menekültválság és az Iszlám Állam kezeletlensége okán egy törökországi polgárháború, vagy egy gyenge török állam rendkívüli veszélyeket jelentene.

Ember Zoltán a puccs legnyilvánvalóbb következményének nevezte, hogy az AKP vezetése igyekszik leszámolni minden olyan releváns politikai befolyással rendelkező szereplővel, akik hosszabb távon veszélyeztethetik a hatalmát. Katonai vezetőket, bírákat, ügyészeket, újságírókat minősítenek puccsistának, Fethullah Gülen muszlim hitszónok szervezeti hátterének felszámolása is végbe mehet.

Az Iránytű Intézet kutatásvezetője és elemzője szerint ebben a folyamatban sem az EU, sem az USA nem lesz partner, az amerikai külügyminiszter szájából már olyan hangok is elhangzottak, hogy Törökország akár a NATO-ból is kikerülhet, amennyiben megszűnik demokráciának lenni. Ugyanakkor Ember Zoltán úgy véli, „természetesen ez csak fenyegetés, azonban annak kifejezetten erős”.

A kutatásvezető és elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt bő ötven év során a török hadsereg összesen négy sikeres beavatkozást, vagy puccsot hajtott végre, az utolsót 1997-ben; a mostani kísérletben haderejének csak 4-5%-a vett részt.

„A bukással tíz esztendeig tartó folyamat tetőzhet be, melynek során a hadsereg megszűnik önálló hatalmi pólusnak és a Mustafa Kemal-i örökség letéteményesének lenni”

– mondta az Alfahírnek Ember Zoltán. Szerinte a puccsisták célja a kemalista vívmányok megőrzése lehetett. A hadsereg vezetői által képviselt nézetek közé sorolható a török nacionalizmus eszmeisége, a szekuláris köztársasági berendezkedés védelme, az erős központi államhatalom megőrzése (etatizmus), tehát a kemalista reformok szavatolása.

Ember Zoltán úgy látja, Törökországban az elnöki berendezkedés kialakítása, iszlamista alkotmánymódosítás és a Recep Tayyip Erdogan vezette, arab országokat idéző neopatrimoniális rendszer kialakítása van napirenden. Az Iránytű Intézet kutatásvezetője és elemzője szerint a probléma az, hogy „a török fejlődés ezen a modellen egyszer már továbblépett”.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »