Erdő Péter lelkipásztori üzenete Szent István napjára

Erdő Péter lelkipásztori üzenete Szent István napjára

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek lelkipásztori üzenetet írt közelgő nemzeti ünnepünk, Szent István napja alkalmából. A dokumentumot az alábbiakban közöljük.

Szent István napja ünnep hazánk, népünk és a kereszténység számára. Mégis, egész nemzedékek előtt maradt homályban első királyunk művének jelentősége. Ezért sokaknak már távolinak tűnik alakja és üzenetének időszerűsége. Fontos feladatunk, hogy segítsük a hívő és nem hívő embereket abban, hogy lelkükbe befogadják Szent István művét és közösen figyeljenek üzenetére, amely minden kornak szól, s ezért ma is időszerű.

Első szent királyunknak volt egy álma: keresztény hazát akart adni a magyaroknak és a velük élő népeknek, mert tudta, hogy annak van jövője. Látta, hogy a régi félnomád, örökös harcban álló életforma nem folytatható tovább. Látta, hogy békére és lelki közösségre van szükség a többi népekkel. Látta, hogy a kereszténység erőt és értelmet ad egyén és közösség életének. A feladat, amelyet elkezdett, nemzedékek fáradozását kívánta meg. István király művét I. Andrásnak, majd Szent Lászlónak kellett megszilárdítania. Szükség volt a messze földről érkezett papok, szerzetesek és világiak imájára és munkájára is. Szent István korában az akkori Európa vonásai jelentek meg a magyarság arcán, a közös keresztény hit teremtett kapcsolatot a népek között a Kárpát-medencében és azon túl. De a megtalált új hit nem szürkítette el a magyar nép egyéniségét, hanem segített abban, hogy a saját kultúrája, a saját zsenialitása a kereszténység ihletésére kibontakozzék.

Szent István Intelmei máig érvényes példát adnak a felelősségre, az igazságra, a határozottságra és az önmérsékletre, de egymás értékeinek megbecsülésére is. Türelmesek és együttérzők úgy tudunk lenni más népek, más közösségek iránt, ha a teremtő Isten ajándékaként megbecsüljük a kultúrák és a népek sokféleségét, ha nem sajnáljuk a fáradtságot, hogy megismerjük egymást, hogy megtanuljuk egymást tisztelni és szeretni.

Ma is erre szólít fel hitünk Európa-szerte. A tömegtájékoztatás mai eszközeivel, akár a világhálón is könnyen, gyorsan és lenyűgöző szépséggel mutathatják be a népek történetüket, kultúrájukat, értékeiket, önmagukat és egymást megbecsülve és szeretve. Nem a szürkeség és az értékvesztés a keresztény ember jövőképe, hanem az értékek felragyogtatása, elfogadása és a bátor szeretet.

Ennek kell áthatnia egyéni életünket is. Az irgalmasság évében minden egyes embertestvérünkre a nyitottságnak és a tiszteletnek ezzel az éleslátásával kell tekintenünk. Krisztus arcát kell felfedeznünk minden emberben! Anyagi gondokkal küzdő, beteg, magányos, szomorú, tanácstalan, vagy egy elhibázott élet után újra talpra állni akaró embertársainkat észre kell vennünk és személyesen is segítenünk kell szívvel és értelemmel, bölcsen és nagylelkűen. Cselekvő szeretetünket meg kell tapasztalnia a közvetlen környezetünknek: családunknak, szomszédainknak, közösségeinknek. Ennek a nagylelkű szeretetnek a bátor döntése az életre szóló házasságban való elköteleződés és a családalapítás, a gyermekek elfogadása és gondos nevelése, de az idősek és a problémákkal küzdők szerető támogatása is. Ez a szeretet indíthatja a külföldön élő és dolgozó magyarokat is, hogy ne felejtsék el gyermekeiknek átadni nyelvüket, kultúrájukat, hazaszeretetüket, s tartsák meg az élő kapcsolatot az otthon maradottakkal, hallgassanak a szívükre, ha úgy érzik, hogy lehetőségük van újra hazatérni.

De nagylelkű szeretetünknek tovább kell sugároznia a világba, ki kell terjednie más vallású, nem hívő testvéreinkre, a világ üldözött keresztényeire, a háborúk és katasztrófák áldozataira is. A keresztény szeretet nem zárja ki szívéből még az ellenséget sem. Szeretni annyit tesz, mint a másik ember igazi javát akarni. Hogy mi a jó az embernek, erre a legteljesebb választ a teremtő Isten tudja, aki az embert alkotta. Számunkra a teljes igazságot az emberről Jézus Krisztus nyilatkoztatta ki. Amikor ő a nyolc boldogságról, a szeretet parancsáról, az utolsó ítéletről beszél, világosan kijelöli a legnemesebb, legteljesebb emberség útját.

Szent István nagyszerű életműve Jézus Krisztust állította a magyar nép elé. Ő igazít el minket a világban, ő az erőforrásunk, ő a jövőnk biztosítéka. Ő segít abban, hogy bölcsen és reálisan, személyes áldozatokra is készen, szeretettel éljünk a világban. Mai korunkban is rá kell tekintenünk!

Fogadjuk meg Ferenc pápa felhívását: lépjünk ki önmagunkból, cselekvő szeretettel forduljunk környezetünk és a többi ember felé! Vállaljuk felelősségünket a teremtett világ és az emberi társadalom értékeinek védelmében és előmozdításában! Fogjuk meg egymás kezét, imádkozzunk Istenhez minden hívővel, ünnepeljünk együtt a nem hívőkkel is, minden hazaszerető emberrel! Augusztus 20-án, a Szent Jobb körmeneten jelenlétünkkel tegyünk tanúságot, hogy értjük az idők jeleit, s mutassuk meg a világ előtt ezt a felismerésünket!

Az idén emlékezünk a nándorfehérvári győzelem 560. és az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára. Imádkozunk a hősökért és az áldozatokért. Megrendült hittel ismerjük fel még a veszteségekben és a bukásokban is Isten gondviselő szeretetét, amely erőt, példát, közösségteremtő, mély emlékezést ajándékoz népünknek.

Nyissuk meg szívünket a Szentlélek befogadására! Fedezzük fel újra hitünk örömét! Készüljünk lelki megújulással a 2020-ra meghirdetett Eucharisztikus Világkongresszusra! A legnagyszerűbb készület, ha minden keresztény szülő megkeresztelteti gyermekét, akik pedig nem részesültek az elsőáldozás és a bérmálás szentségében, készüljenek fel ezek felvételére! Hívjuk meg és fogadjuk az élő közösség szeretetével a hitünk iránt érdeklődő vagy már a keresztségre készülő felnőtteket is! A fiatalok ismerjék fel a szentségi házasság örömét és erejét! Találják meg Isten színe előtt családjukat, közösségüket, hivatásukat! Gyógyítsa meg a hit a megsebzett emberi lelkeket!

Szent István személyéhez kötődik Szűz Máriának mint a Magyarok Nagyasszonyának a tisztelete. Az ő pártfogó közbenjárásában bízunk. Neki ajánlott nép vagyunk. Gyermekei Máriának és testvérei a többi népeknek. Nem a történelem véletlen, múló jelenségei vagyunk, hanem olyan közösség, aki joggal bízhat Isten gondviselő szeretetében. Imádkozzunk hazánkért, népünkért és lelki megújulásunkért!

Erdő Péter bíboros, prímás, érsek

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »