Érdemes annyira igyekeznünk az eurózónába?

Érdemes annyira igyekeznünk az eurózónába?

Tizenkilenc tagállam közel 338 millió uniós polgára fizet a mindennapokban az Európai Unió közös valutájával. Az EU-s jog szerint az összes tagállamnak kötelező az egységes euró pénznemet használni, vagy előbb-utóbb áttérnie arra. Hazánkban 2006 óta nincs az euró bevezetésére vonatkozóan céldátum, azonban szakértők szerint immár nem alaptalan az, hogy hazánk is belátható időn belül csatlakozhasson az eurózónához.

1999 óta a hivatalos fizetőeszköz az euró az EU 19 tagállamában. A közös valuta létrehozásának célja az európai integráció elősegítése, a közös monetáris politika kialakítása volt, valamint a tőke szabad áramlása is megkívánta az egységes pénznem létrejöttét.

Az eredeti elképzelések szerint a közös valuta számos előnyt biztosít a tagállamoknak: bátorítja a határokon átnyúló befektetéseket és kereskedelmet, továbbá megszünteti a valutaleértékelésekből és az árfolyam-ingadozásból fakadó kockázatot. Csökken egy-egy ország sérülékenysége, a tagállamok lakóinak életszínvonala közeledhet egymáshoz, és minden államban gyorsulhat a termelékenység. A közös fizetőeszköz bizonyos országok között képes csökkenteni a tranzakciós költségeket. Összehasonlíthatóvá válnak az árak, ami a versenyképesség javítására ösztönöz.

Nem mindenki járt jól, de Németország igen

Boros Imre közgazdász azonban úgy véli, az előnyökkel nem minden ország tudott élni.

– Német-francia tengelyen működött hosszú időn keresztül az Európai Unió, és euróügyben megegyezés volt. A megegyezés kiterjedt arra is, hogy minél több országot húzzanak be a zónába, olyanokat is, amelyek látványosan nem teljesítették a kritériumokat – mondta a gazdasági szakember. – Görögországot, Olaszországot említeném elsősorban: eladósodottságuk, fizetési mérlegük is messze elmaradt az előírttól. Ezidáig a legtöbb előnyt ebből Németország húzta, hiszen a német ipar, német gazdaság exportbummot tudott létrehozni. A vásárló országok, a déli csoport pedig azáltal került kvázi előnybe, ami aztán később a hátrányára fordult: hogy olcsó hitelekkel tudta ezt finanszírozni.

Elemzők szerint mindez felelőtlen hitelállomány-növekedést okozott, amely 2008-ra fenntarthatatlanná vált, és az euróövezet gazdasági válságát okozta. Az euróövezet gazdasági növekedése 8 évvel a válság után is visszafogott, a mediterrán államok még mindig jelentős munkanélküliséggel és adósságteherrel küzdenek.

Kötelezettség, de még várhat

Az euróövezethez való csatlakozásunk európai uniós kötelezettségünk. Magyarország ugyanis vállalta, hogy a szükséges kritériumok teljesítését követően – a kormány által meghatározott időpontban – bevezeti az unió közös pénznemét.

Ahhoz, hogy hazánk beléphessen a valutaunióba, jogrendszerünket összhangba kell hozni a Gazdasági és Monetáris Unió szabályaival, továbbá gazdaságpolitikai feltételeket – az ún. maastrichti kritériumokat – is teljesítenünk kell.

Ezek a feltételek arra vonatkoznak, hogy egészséges és fenntartható szerkezetű költségvetési szerkezete legyen az adott nemzetgazdaságnak, 3% alatti költségvetési deficit legyen, illetve az államadósság szintjénél 60%-os GDP-arányos felső limit van. Tekintettel azonban arra, hogy a már bent lévő eurózónás tagállamoknak a jelentős része ezt nem teljesíti, a bizottság az elfogad csökkenő tendenciát is.

Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank legutóbbi konvergenciajelentése szerint Magyarország az öt legfontosabb kritériumból csak egy feltételt nem teljesít – mindez azért is óriási eredmény, mert 2004-es uniós csatlakozásunk óta a követelménynek többségében nem tudtunk megfelelni 2013-ig.

Ötből négy

A 2010 utáni válságkezelésnek és a költségvetés rendbetételének köszönhető, hogy 5-ből 4 maastrichti kritériumot teljesítünk. Az elmúlt 3 évben folyamatosan csökkent államháztartásunk hiánya, költségvetési deficitünk 2013 óta az elvárt 3%-os szint alatt van.

Az államadósságunk 2011 óta folyamatosan mérséklődik. Az infláció a legutóbbi konvergenciajelentés szerint a vizsgált időszakban 0,4% volt, míg a referenciaérték 0,7%.

A hosszú távú kamatszintre vonatkozó feltételt ugyancsak teljesítjük, hiszen a hosszú kamataink átlaga 3,4%, ami jóval az elvárt 4% alatt van.

Magyarország így a fontosabb kritériumokból csak az árfolyamra vonatkozó feltételt nem teljesíti.

A követelmények alapján hazánk tehát közel áll ahhoz, hogy az euróövezethez csatlakozzon. Szakértők azonban úgy vélik, a belső strukturális problémákkal küzdő valutaunióba jelenleg nem érdekünk belépni.

Pillanatnyilag ugyanis az uniós nemzetgazdaságok közötti teljesítménykülönbséget önálló monetáris politikával tudjuk befolyásolni – ezt azonban egy esetleges csatlakozással fel kellene adnunk.

Ez lett volna, ha a görögöknél marad a drachma

Azáltal, hogy csatlakozunk az euróövezethez, a monetáris politikát az Európai Központi Bank határozza meg. Az figyeli a komplett inflációs folyamatot az egész euróövezetben, és annak alapján meghatározza, hogy most inkább ösztönzi a lakossági fogyasztást, illetve a vállalatok hitelfelvételét, vagy inkább visszafogja azt.

Amikor Görögországban kitört a válság, az volt a probléma, hogy hozzáigazodtak ahhoz a kamathoz, amit Németországban meghatároztak, pedig ez inkább egy másfajta kamatpolitikát igényelt volna. Ha még mindig drachma lett volna a fizetőeszköz Görögországban, akkor valutaleértékeléssel tudtak volna versenyképességet javítani.

Nálunk csökkenne az államadósság

Hazánk számára a csatlakozás legfőbb előnye az lenne, hogy államadósságunk terhei drasztikusan csökkenhetnének, ugyanis mi is megörökölnénk az euróövezet magasabb hitelminősítői besorolását.

Bár a szakértők többsége szerint ez sem akkora előny, mivel az elmúlt időszakban nagyon fontos átrendeződés történt a magyar államadósság szolgálatban: a devizaarány 48%-ról 30% alá mérséklődött, emiatt az árfolyamkockázat már sokkal kevésbé terheli hazánk tartozásait.

Ráadásul a következetes gazdaságpolitikának és a kedvező nemzetközi pénzpiaci környezetnek köszönhetően a magyar államadósság kamatai alacsony szintre süllyedtek az elmúlt három évben.

Szakemberek úgy vélik, amennyiben a jelenlegi gazdasági folyamatok tartósak maradnak, és termelékenységünk tovább javul, az évtized végére csatlakozhatunk a valutaövezethez, azonban ez csak akkor válhat előnyünkre, ha az euróövezet is stabilabb lábakon áll majd.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »