Emelkedik az üzemanyagár

Emelkedik az üzemanyagár

Némi árcsökkenéssel reagált a nemzetközi olajpiac arra, hogy a hét végi dohai csúcstalálkozón nem sikerült megállapodniuk az olajtermelő országoknak kitermelésük januári szinten való befagyasztásáról. A külpiaci olajárak mérséklődése ellenére azonban idehaza holnaptól még drágulnak az üzemanyagok. A későbbiekben viszont a jegyzésárak esése akár literenként 5–8 forintos árcsökkenést is hozhat mind a benzin, mind a gázolaj esetében.

Négy forinttal emeli holnap a 95-ös benzin, és hat forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi listaárát a Mol Nyrt. A korrekciót követően a benzin literenkénti átlagára 333 forintra, a gázolajé pedig 319 forintra növekszik. Legutóbb múlt pénteken változtak az árak, akkor a 95-ös benzin átlagára három forinttal, a gázolajé pedig négy forinttal lett magasabb. Az autósok ugyanakkor 15–25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

– Az elkövetkező napokban várható külpiaci olajár-mérséklődés hatására viszont hamarosan idehaza akár literenként 5–8 forintos árcsökkenés is bekövetkezhet mind a benzin, mind a gázolaj esetében – nyilatkozta lapunknak Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Abban az esetben, ha az előre jelzett áresés megtörténne, akkor a benzin átlagára 325-328 forintra, a gázolajé pedig 311-314 forintra ereszkedne.

Nem született megállapodás

Barta Judit elmondta: az enyhe nemzetközi olajpiaci árcsökkenés annak a következménye, hogy nem született megállapodás a kőolajtermelés befagyasztásáról a vasárnapi dohai olajcsúcson. A kereskedőknek várhatóan további 7–10 napra lesz szükségük ahhoz, hogy beépítsék az árakba a hét végi fejleményeket, azt követően már csak kisebb ingadozások várhatók a jegyzésárakban. Tegnap az Európában mértékadónak tekintett Brent olaját már hordónként 40 dollár körüli szinten jegyezték, ami némi csökkenést mutat az elmúlt napok áraihoz képest. Miközben a piac jelentős hányada áremelkedéssel kalkulált, mert arra számított, hogy vasárnap a világ legnagyobb olajkitermelő országai megállapodnak abban, hogy kitermelésüket októberig befagyasztják a januári szinten. A hét végi olajcsúcs előtti pénteken még az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 43,11 dolláron zárt.

A várt egyezség azonban nem született meg. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéhez (OPEC) tartozó országok közölték az OPEC-en kívüli tárgyalópartnereikkel, köztük Oroszországgal, hogy előbb a szervezeten belül kell dűlőre jutniuk a termelés korlátozásáról, lehetőleg júniusig, a szokásos félévenkénti bécsi miniszteri tanácskozásukig, és majd ezután tudnak más olajkitermelő országokat felkérni arra, hogy csatlakozzanak az egyezséghez.

A Katar fővárosában, Dohában tartott megbeszélés összehívását februárban a két vezető olajtermelő, az OPEC-tag Szaúd-Arábia és az OPEC-en kívüli Oroszország kezdeményezte. A tanácskozás azonban eleve roszszul indult: az olaj- és energiaügyi miniszterek megbeszélése az eredetileg tervezetthez képest többórás késéssel indult meg, miután Szaúd-Arábia az utolsó pillanatban váratlanul azzal a követeléssel állt elő, hogy a megállapodás ne csak arra a 18 országra vonatkozzon, amelyek részt vesznek az ülésen, hanem az összes OPEC-tagállamra, így Iránra is.

Óriási a politikai feszültség

Barta Judit elmondta: óriási politikai feszültség tapasztalható Szaúd-Arábia és Irán között. Az eddig nemzetközi kiviteli tilalommal korlátozott perzsa állam ugyanis ismét helyet követel magának a világ olajpiacán, Szaúd-Arábia pedig igyekszik a saját érdekeit érvényesíteni, és akadályozni Irán terjeszkedését.

Teherán képviselői nem utaztak Dohába, az iráni olajügyi miniszter azonban azt üzente vasárnap, hogy üdvözli az olajtermelés befagyasztását célzó lépéseket, de országa semmilyen formában sem volt előidézője az olajpiaci egyensúly felborulásának, és éppen emiatt nem is tervezi, hogy önként csökkentse olajtermelését, illetve -kivitelét. Irán jelenlegi olajtermelése napi 3,5 millió hordó, olajexportja pedig kétmillió hordó. Az iráni olajügyi miniszter vasárnap arról is beszélt, hogy 2017 márciusára az iráni olajtermelés már napi négymillió hordó lesz. A szaúdi fél nem fogadta el, hogy Irán a maga útját járja, így az egyezség megkötése a hét végén végül elmaradt.

– Az orosz kőolaj-kitermelés mértéke egyelőre annak ellenére sem változik, hogy a tanácskozáson nem sikerült megállapodni annak befagyasztásáról – jelentette ki vasárnap Dohában Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter. Elmondta: Moszkva arra számított, hogy aláírják a kitermelés szintjének befagyasztásáról szóló megállapodást. A miniszter kifejezte meggyőződését, hogy a megegyezés hiánya nem lesz hatással Oroszországra, mert az ország vállalatai továbbra is igen versenyképesek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 19.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »