Elverte a port a kormányon az USA emberi jogi jelentése

Elverte a port a kormányon az USA emberi jogi jelentése

MTI nyomán

Idegengyűlölet és elégtelen menekültpolitika; deficites sajtószabadság; felfüggesztett börtön zsidózásért; pokoli fogva tartási körülmények; terjedő korrupció; lappangó antiszemitizmus – vastagon fogott az Egyesült Államok külügyminisztériumának piros ceruzája a magyar demokráciát bíráló aktuális emberi jogi jelentésben. A kormány nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter utasította vissza az észrevételeket.

A 2015-ös esztendőre vonatkozó dokumentumban az amerikai külügyi tárca bő 50 oldalon keresztül foglalkozik Magyarországgal, és igen kemény kritikát fogalmazott meg a kormány tevékenységéről.

Most is elmarad a várva várt buksisimi

A leginkább kifogásolt pontként bemutatott migránskrízis kezelésével kapcsolatban a készítők a xenofób retorikát, valamint a humanitárius segítségnyújtás elmulasztását vetették a magyar vezetés szemére.

A jelentés emberi jogi problémaként említi a börtönök túlzsúfoltságát, a foglyokon elkövetett fizikai erőszakot, az előzetes letartóztatás hosszú idejét, a migránsok és menedéket kérők fogva tartását, a kormányzati korrupciót, a szűkülő szerkesztőségi függetlenséggel járó médiakoncentrációt.

A dokumentum azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországon 2015-ben előfordult családon belüli erőszak, nők és gyermekek sérelmére elkövetett erőszak, nők szexuális zaklatása, mentális betegségekkel küszködőkkel szembeni embertelen bánásmód, homoszexuálisok, leszbikusok és transzneműek szóbeli zaklatása.

A média szabadságáról szóló információiban idézi a Freedom House 2014-es viszonyokról szóló jelentését is, miszerint Magyarországon a sajtószabadság enyhén romlott, de még “részben szabad” a magyar sajtó.

A külügyminisztériumi összeállításában külön alfejezet foglalkozik a migránsok és menedékkérők helyzetével. Ezzel kapcsolatban idézi az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó főbiztosát:

“Menedéket kérni nem bűncselekmény, mint ahogyan illegálisan átlépni a határt sem az.”

A jelentés ugyanakkor elismeri, hogy Magyarország csak Szerbiába küldte vissza a háborús övezetekből érkezőket.

Az emberi jogi jelentés alfejezetet szentel a korrupciónak és a kormányzati átláthatóság vélelmezett hiányának is. Konkrét példaként a BudaCash, a Hungária és a Quaestor ügyét említi.

Az antiszemitizmus megnyilvánulásainak taglalásakor a washingtoni külügyminisztérium a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) adataira támaszkodva közli, hogy Magyarországon tavaly 26 regisztrált antiszemita incidens volt, ám fizikai erőszak nem történt.

A jelentés említést tesz a gyöngyösi zsidó temető megrongálásáról, a pásztói polgármester, Sisák Imre antiszemita kijelentéseiről, és arról is, hogy Sisákot, aki a Nógrád megyei kormányhivatal vezetője volt, ezek után a miniszterelnöki hivatal utasítására le is váltották. Részletesen taglalja a jelentés a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szobor ügyét, valamint a Sorsok Háza múzeumi projekt körüli vitákat is.

Nem tetszik a rendszer

Szijjártó Péter ugyanakkor nonszensznek nevezte a jelentést, és azt a gyakorlatot is, hogy

“Budapesttől több ezer kilométerre lévő irodákban ücsörgő emberek akarják megmondani, Magyarország milyen állapotban van.”

Értelmezhetetlennek nevezte a tárcavezető, hogy olyan országból érkezik kritika a bevándorlási válságra adott magyar válaszra, amely nem kerítést, hanem falat épített a déli határára, és amelynek elnökválasztási kampányában minden, és annak ellenkezője is elhangzik.

“Minket a magyar emberek választottak meg, nekünk az a feladatunk és kötelességünk, hogy a magyar emberek érdekének és biztonságának megfelelően járjunk el. Minket nem az motivál, hogy több ezer kilométerre lévő irodákban ücsörgő emberek dicsérő szavait kivívjuk”

– fogalmazott Szijjártó Péter.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »