Eltűnhetnek a balatoni szőlők

Eltűnhetnek a balatoni szőlők

A borászok szerint, ha nem sikerül megállítani az ültetvények évtizedek óta tartó tudatos pusztítását, eltűnhetnek a balatoni szőlők. Ezért a Balaton-törvény módosítását szorgalmazzák annak érdekében, hogy az értékes szőlőültetvények ne válhassanak az ingatlanspekuláció áldozatává. Azt javasolják, hogy a szőlőtermesztésre alkalmas területeken vezessenek be teljes építési tilalmat.

Egy 6,6 hektáros szőlőültetvényt mutat Varga Zoltán borász Lovasnál. A területre egykor tramini szőlőt telepítettek, de a tőkéket elhanyagolták, a látvány lehangoló. A tulajdonosok a borász szerint vélhetően azért nem művelik a szőlőt, hogy később kivágják és a panorámás területet építési telekként jóval magasabb áron értékesíthessék. A hasonló esetek egyre gyakoribbak.

„Az a problémája a gazdáknak, hogy a magas árak miatt az ilyen zártkertekben levő szőlőültetvényeknél a szomszéd területet, hogy ott bővüljenek, nem tudják megvásárolni a hihetetlenül magas árak miatt. Mert a magas árat azok fizetik meg, így volt az elmúlt tíz évben is, úgy van ma is, aki a panoráma miatt szeretne oda valamit építeni, és neki az a telekár bőven belefér ebbe az elképzelésbe, amit egy szőlősgazda egyáltalán nem tud megfizetni” – mondta el Varga Zoltán.

A szőlőért aggódó gazdák azt szeretnék elérni, hogy a törvényhozók a Balaton-törvény módosításával vessenek véget az évtizedek óta tartó pusztító folyamatnak. A cél az lenne, hogy a földek tulajdonosai a szőlőt ne vághassák ki csak azért, hogy az ültetvények helyén ingatlanok, medencék, teniszpályák épüljenek.

„Ezért született az a döntés így a balatoni borászok körében, hogy teljes építési tilalmat szeretnénk elérni a szőlőkataszterben levő földekre, borászati üzemet sem létesítünk a szőlőültetvényre, mert a borászati üzemet meg lehet építeni a községek szélén, ahol egyébként is adott minden a borászati üzemhez, tehát közművek vannak, könnyen megközelíthető. És így talán elképzelhető az, hogy ami maradt, az a kevés termőterület, az most már védhetővé válik. Én attól tartok, hogy egy-két generáció múlva nem lesz miről beszélni, ez most már tényleg a huszonnegyedik óra” – véli Figula Mihály, akinek a kezdeményezését a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Csopaki Kódex elnevezésű borászkör is támogatja. A probléma egyébként országos, nem csak a balatoni borvidékeket érinti. Magyarországon több mint 200 000 hektár a szőlőművelésre alkalmas terület, melynek ma mindössze a negyedét művelik.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »