Eltemették Georges Cottier bíborost a Vatikánban

Eltemették Georges Cottier bíborost a Vatikánban

Április 2-án délelőtt a vatikáni Szent Péter-bazilika katedra oltáránál Angelo Sodano bíboros gyászmisét mutatott be a 93 éves korában a Gemmeli klinikán elhunyt Georges Cottier bíborosért.. A gyászmise után a temetési szertartását Ferenc pápa személyesen végezte.

Homíliájában Angelo Sodano bíboros „a Pápai Ház nyugalmazott teológusának hosszú szolgálatáról beszélt, amit teljes egészében Isten Országa építésének szentelt. A »keresztény hit énekeseként« azon fáradozott, hogy a mai világgal megismertesse az Urat és megláttassa a láthatatlant. Szenttamási teológusként az életet és a történelmet egyszerre próbálta a hit és az értelem szemével tekinteni és megláttatni másokkal is”.

A gyászmise után az elhunyt svájci bíboros temetési szertartását Ferenc pápa személyesen végezte. Cottier bíboros halálával 215-re csökkent a bíborosok száma, akik közül 116-an választó kardinálisok, míg a többi 99 nem választó bíboros.

Georges Marie Martin Cottier 1922. április 22-én született Svájcban a Genf környéki Carouge-ban, ahol a Cottier család nemzedékek óta élt. A nagyapa és az apa is jómódú órásmesterek, akiknek emlékét a városka a Cottier-król elnevezett parkkal őrzi. Georges apja volt a kézműves órásmesterek utolsó nemzedéke, hiszen a modern kvarcórák gyártása már nem igényli a régi órások kézügyességét. A gimnáziumot Genfben végezte el, 1941-ben érettségizett. A genfi egyetem bölcsészkarára járt és 1944-ben klasszikus nyelvekből diplomázott.

Éppen a háború végén, 1945-ben lépett be a domonkosok rendjébe, filozófia és teológiai tanulmányait a római domonkosrendi egyetemen, az „Angelicumban” végezte 1952-ig. Közben 1951 júliusában pappá szentelték. Rómából Genfbe tért vissza, hogy teológia és filozófiai kutatómunkát végezzen, ennek lett gyümölcse a genfi egyetemen a doktori disszertációja, melyet a „Fiatal Marx ateizmusa” címmel írt. Az ötvenes évek elején a domonkos szerzetes jó érzékkel tapintott rá korának egyik problémájára, az ateizmusra, melynek hegeliánus filozófia gyökereit kutatta. 1971-től kezdett tanítani a genfi egyetem bölcsészkarán, ahol 1987-ig, nyugalomba vonulásáig megtartotta katedráját. Időközben 1973-tól a svájci Fribourg egyetemén modern és kortárs filozófiát tanított 1990-ig, és vendégprofesszorként a kanadai Montrael egyetemén, a párizsi Katolikus Intézetben, a milánói Szent Szív és a bolognai egyetemen is tanított.

A II. Vatikáni Zsinat alatt 1962 és 1965 között „peritus”-ként vett rész az előkészítő munkálatokban, először az Aix en Provence-i érsek, majd Charles Journet bíboros mellett. Konzultori kinevezést nyert a nem hívőkkel folytatott párbeszéd bizottságába és ennek jegyében kiterjed tárgyalásokat vitt Európa szerte, mint a Ljubljana, Budapest, Strasbourg, Moszkva székhellyel tartott tanácskozásokon.

Sokrétű tanítói tevékenysége elismeréseként 1986-ban kinevezték a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagjává, melynek titkára is lett 1989-ben. Publikáció mellett többek között az ateizmus témakörében szerzett jártassága váltotta ki II. János Pál pápa bizalmát, amikor 1990-ben kinevezte a Pápai Ház teológusává. Még abban az évben megbukott a kommunizmus és vele a bolsevik típusú ateizmus, de a nyugati gyakorlati ateizmus máig egy nagy kihívás az egyház és benne a teológusok számára.

Georges Cottier domonkos atya a Vatikánban is széleskörű tevékenységet folytatott: a Hittani Kongregáció és a Kultúra Pápai Tanácsának a konzultora, tagja számos nemzetközi intézetnek. Részt vett a 2000-es nagy Jubileum előkészítésében. II. János Pál pápa Georges Cottier-t 81 éves korában bíborosi kinevezéssel jutalmazta 2003. október 21-én. 2005. december 1-jével Ferenc pápa felmentette a Pápai Ház teológusa megbízatásából.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »