Elszállt a deficit – a görögökkel kerültünk egy súlycsoportba

Elszállt a deficit – a görögökkel kerültünk egy súlycsoportba

Ugye még emlékeznek arra, mikor Robert Fico kormányfő a választási hajrában minden lehetőséget megragadott arra, hogy Szlovákia rendkívül jó gazdasági állapotát hangsúlyozza, ami neki és kormányának köszönhető. A gazdasági állapot minősítésével nem, hogy az kinek köszönhető, azzal egyet lehet érteni. 

 

Annak ellenére, hogy az állam a felpörgő gazdaságnak köszönhetően több adóbevételre tett szert, a második Fico-kormány túlszárnyalta a költségvetési hiány tervezett mértékét. Szlovákia nagyobb mínuszban zárta a tavalyi évet, mint ahogy a pénzügyminisztérium azt tervezte. Legalábbis az Eurostat legutóbbi jelentése ezt támasztja alá.

 

Felfújt államháztartási hiány

 

A pénzügyi tárca eredetileg egy olyan jelentést küldött meg Brüsszelnek, ami 2,56 százalékos államháztartási hiánnyal számolt, de az Eurostatból visszaküldött szlovákiai adatok ennél jóval magasabb értékeket mutatnak. Az Eurostat szerint a szlovák deficit értéke a bruttó hazai termék (GDP) arányában 2,97 százalék. (Az EU egyik alapdokumentuma, a maastrichti szerződés egyik feltétele, hogy a tagállamok államháztartási hiánya nem érheti el a 3 százalékot.)

 

Az Szlovák Takarékpénztár elemzője, Mária Valachyová szerint nagy kár, hogy a nagyobb bevételeket a kormány nem a deficit csökkentésére fordította. Ezzel az eredménnyel ugyanis Szlovákia (a nemzetközi várakozásokkal ellentétben) az EU 28 tagállamából a hetedik legnagyobb államháztartási hiánnyal küzd. Összehasonlítva a 2014-es éveket a  negatív változás olyan mértékű, mint a görögök esetében. Csak Szlovákiában és Görögországban nőtt a hiány ilyen mértékben.

 

Deficity krajín EÚ
Create bar charts

 

Kažimír magyarázza a bizonítványát

 

A pénzügyi tárca szerint az Eurostat rosszabb adatai abból következnek, hogy Brüsszel szigorúbban kezeli a költségvetés néhány tételét. Bevételi oldalon néhány tételt ugyanis nem fogadtak el, más kiadásokat pedig duplán számoltak. „A múltban nem volt hasonló eljárás tapasztalható az Eurostat részéről” – nyomatékosította a pénzügyminiszter, Peter Kažimír.

 

Az Eurostat munkatársai szerint azonban nem történt semmi újdonság. A problémát valójában az okozza, hogy a kormány 700 millióval többet költött az eredeti költségvetési tervhez képest. „Még ha nem is az Eurostatnak adunk igazat, az előző évhez képest akkor is csak 150 millióval csökkent a defcit. Ez egy szélsőségesen kis érték ahhoz képest, hogy mennyivel több adót szedett be az állam”. Mondta a Gazdasági és Szociális Elemzések Intézménye (INESS) nonprofit szervezet munkatársa, Radovan Ďurana.

 

Álomháztartási hiány. Nagy tervek a Pénzügyminisztérium tollából, de a matematika nem enged. Egyszerűen többet osztogattak szét, mint ami rendelkezésre állt. Forrás: HNonline.sk

 

Még mindig válságban az eurozóna

 

A 19 EU-tagállamból álló eurozóna legnagyobb problémája az alacsony infláció. Idén várhatóan 0,1 százalék körül alakul majd, jövőre pedig várhatóan 1,6 százalékig emelkedik csak.

 

A probléma, hogy az alacsony infláció felértékeli az eurót, vagyis a zónán kívüli országok számára a zónán belüli országok áruja (Szlovákia esetében például a gépkocsik) drágábbá válnak. Ha az eurozóna termékei megdrágulnak, értelemszerűen csökken az export – és az EU a világ egyik legnagyobb exportőre –, ezzel együtt pedig nő a munkanélküliség, a deficit, a recesszió és így tovább.

 

Mario Draghi, Az Európai Központi Bank (ECB) elnöke. Pénzügyi politikája miatt sok bírálat éri. Forrás: Reuters.com

 

Megint görögtűz van kilátásban

 

Az eurozóna Achilles-sarka jelenleg a mérhetetlen adósságspirálba keveredett Görögország, akinek 2010 óta összesen több mint 320 milliárd eurónyi pénzügyi mentőövet dobtak. Most a görög kormány az IMF-fel és az EU-val a keret merítéséről tárgyal – és óriási az egyet nem értés.

 

Görögország azzal írta be nevét ugyanis a gazdasági tankönyvekbe, hogy a történelem során az első ország volt, aki nem nem fizette vissza lejáró IMF-hitelrészletét. Ez tavaly nyáron történt, és emiatt egy időre be is fagyasztották a pénzfelvételt és a bankközi utalásokat.

 

A GDP 177 százalékában eladósodott görögök némi adó- és nyugdíjreform (értsd: megszorítások) ellenében nemrég kaptak 13 milliárd eurót, ám az ország megbízhatatlansága miatt az EU pénzügyminisztereinek tanácsa, az IMF és a görög kormány képtelen dűlőre jutni a további merítésről.

 

A képen Alexisz Ciprasz görög kormányfő (jobbra), és Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter (balra), akivel az EU nem volt hajlandó tárgyalni. Varufakisz szerint ha egy magánszemély 10 ezer euróval tartozik egy banknak, nincs alkupozícióban, de ha egy állam tartozik 300 milliárd euróval, az egy egész jó tárgyalási alap.

 

Egyébként ez is egy olyan probléma, amit az EU idézett elő, és súlyosbított. A Görögország által felvett hitelek 40 százalékát ugyanis az Angela Merkel vezette Németország folyósította, mindenáron el akarván kerülni az eurozóna egyik országának csődjét. Most azonban már tisztán látszik, hogy a probléma megoldása helyett csak maguk előtt görgetik azt. Egyébiránt, fennáll a veszélye, hogy Görögország Oroszországhoz fordul pénzügyi segítségért, az orosz befolyás európai térnyerését pedig sem az EU sem az USA nem engedheti meg magának.

 

HNonline.sk, Bloomberg.com, Körkép.sk

Nyitókép: Aktuality.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »