Elszakértősködött tragédiák

Vajon mitől lesz gyermekbarát egy kihallgatás? Hány plüssmaci és kisszék kell egy pszichológus szakértő ellensúlyozásához, aki közben a gyerek háta mögött áll, és azt ismételgeti, hogy „hazudsz, hazudsz, ne hazudjál már”? Ezek a kérdések azután vetődhettek fel bennünk, hogy az Index tudósításából kiderült: a szigetszentmiklósi gyerekbántalmazásban született felmentő ítéletet az említetthez hasonló kihallgatások előzték meg. Az igazságügyi pszichológus szakértő, Kitanics Márk egyenesen azt állította: szexuális abúzus vizsgálatakor tíz esetből csak háromnál bizonyul megalapozottnak, amit a gyerek mond.

A szigetszentmiklósi gyerekbántalmazás ügye évről évre megdöbbentőbb fejleményeket hoz. Kezdődött az egész az eset 2013. novemberi kipattanásával: a vádirat szerint a gyanúsított házaspár hosszú éveken át kínozta, verte és erőszakolta három gyerekét. Mint arról hallani lehetett, a gyerekek az állami gondnokság alá kerülésig nem fürödtek, fogkefét sem igen használtak, szüleik pedig többek között csótányokat és patkányt is etettek velük. A második sokk akkor jött, amikor – a 24.hu tudósítása szerint – az eljárás során érvként vetődött fel: egyes keleti kultúrákban elfogadott a bogarak és rágcsálók fogyasztása, ezek megetetése nem bűncselekmény. Tavaly aztán felmentették a szexuális erőszak vádja alól is a szülőket, csak kiskorú veszélyeztetése miatt mondták ki őket bűnösnek, amiért két-két év börtönt kaptak. Ez az előzetes beszámításával tavaly le is telt.

Az első fokon eljáró Szegedi Gyöngyvér bírónő tavaly hosszan bírálta az ügyészséget: szerinte például napokban számolták volna el az iskolából való hiányzásokat, pedig csak órákról volt szó. Mint kifejtette, az sem bizonyítható, hogy pornófilmet nézettek velük, egyszerűen csak elöl volt a Káma-szútráról szóló oktatófilm, és nem akadályozta meg senki, hogy végignézzék. A pszichológus és grafológus (!) szakértő véleményére hivatkozva kimondták, hogy nem történt nemi erőszak, „csupán” veszélyeztetés: nem volt hálóruhájuk, a játékokat, ruhákat a szülők gyakran elégették.

A Fővárosi Ítélőtábla múlt héten viszont hatályon kívül helyezte a Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú ítéletét, rámutatva: számos eljárási szabály sérült, így a megalapozott tényállás megállapítása sem volt biztosított. Az Index részletes beszámolójából kiderült, hogy többek között a pszichológus szakértő véleménye sem lehetett volna perdöntő: a bíró nem háríthatja át annak eldöntését, ki mond igazat, és ki nem. Nehrer Péter tanácselnök szerint a gyerekek kihallgatása „gyermekbarát szobában történt, de nem gyermekbarát módszerekkel”. Nehrer szerint grafológus véleménye sem lenne felhasználható igazmondás bizonyítására.

A beszámolók szerint nagyban alapoztak továbbá arra is, hogy a szülők következetesen tagadták a bűncselekményeket, miközben a gyerekek állításaiban egyre jobban kételkedtek. A bíróság arra épített, hogy a szülőknek nem volt motivációjuk a cselekedetekre, miközben nem tárták fel, hogy ha nem volt nemi erőszak, akkor mi magyarázza az orvos szakértők által bizonyított testi tüneteket. Egy másik pszichológus szakértő egyébként az ügyben a gyerekeknek adott igazat, de az ő véleményét kirekesztették. Tavaly aztán parázs vita robbant ki a bíróság és a Pest megyei főügyész között, aki sajtótájékoztatón állította, igenis történt erőszak. A bíróság visszalőtt, ezért az ítélőtábla most úgy döntött, az esetet már a Fővárosi Törvényszéken kell újratárgyalni.

Az eset a korábbi társának nemi szervét vélhetően savval leöntő budai kórházigazgató felmentésével együtt riasztó képet rajzol ki. Utóbbinál is egyértelmű bizonyítékokat söpörhettek félre: a kórházigazgatónál találtak injekciós tűt a nő elkábítására használt anyag maradványával, illetve a nő lakásában egy madzagdarabon a férfi DNS-ét is, két éve mégis a nyomozás megszüntetéséről döntöttek. Miközben elszámoltatásügyben vagy a vörösiszapperben arra hivatkozva születtek a felmentő vagy enyhe ítéletek, hogy nem a valódi bűnös került a bíróság elé, ezekben az esetekben még erről sincs szó. Nyilván nem a laikus dolga ítélkezni, mégis: egyértelmű bizonyítékok kerülnek elő, hogy aztán sorra jöjjenek a felmentő ítéletek. Lesz-e végül bárki is, aki felelősséget vállal az eljárási hibákért, a gyerekek kegyetlen kihallgatásáért vagy R. Erika tragédiájáért, aki intimplasztika miatt keresett fel egy egészségközpontot, hogy azt lássa: már ott dolgozik a korábbi kórházigazgató? És milyen üzenetet közvetít mindez azon áldozatok felé, akik még mindig nem mernek kitörni a hallgatásból? Hogy teljesen mindegy, megszólalnak-e, vagy sem, eljárási hibák sorozatával úgyis „elszakértősködik” akár évekig tartó nyomorúságukat?

A Legfőbb Ügyészség újra elrendelte a nyomozást a savval leöntött R. Erika esetében is – májusban lesznek a perbeszédek. Csak reménykedhetünk, hogy ebben, illetve a szigetszentmiklósi esetben is közelebb juthatunk az igazsághoz és az arányos büntetések kiszabásához.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 05.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »